Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - A béke pápa (Dr. Szlávik M.)

23 a modem szellemi élet ellentétben áll a középkori hierarchiával, már is a középkori klerikálizmus uralkodik, a loyolitták vezérkednek XIII. Leo „nyugodt tevékenysége" mellett. Az állami hatóságokkal szemben hangoztatott „tolerari posse"-féle engedmények megvalósulására korántsem gondol a vatikán, mert vatikanizmus és modern állam két nagyon is különböző' dolog! XlII-ik Leo „méltóságteljes tevékenységéhez" tartozik, ha pásztori leveleiben a protestantizmust „halálthozó pestisnek, a legveszedelmesebb häresisnek és istentelenségbol eredett rendszernek," sőt a soczializmus s más felforgató elemek szülőanyjának nevezi. S a Luther-ünnepélyek alkalmából kiadott csalhatatlan encyclikája Luthert istentelen forradalmárnak deklarálta, kit „ádáz gyűlölete" vitt az egyháztól való elszakadásra. Annyira terjed a protestantizmus ismerete a csalhatatlan pápai kathedrán ! Aki XlII-ik Leo encyclikáit ismeri, az előtt valóban érthetetlenek a békepápáról szóló journalistikai legendák. Jellemzi XlII-ik Leo békeszeretetét a tudomány irányában azon tény, hogy Aquinói Tamás, a középkori dr. Angelicus bölcsészetét a philosophiai és theologiai tudomány kánonának hirdette ki, s ezen kitűnő scholastikust a tudomány s az egész tanítási rendszer patronusává emelte. Szerintünk ebben rejlik csiraként a legengesztelhetetlenebb harcz a modern eszmevilág ellen, mert a thomistikus rendszernek jelentőséget nemcsak a theologia és egyház, hanem az állam és társadalomra nézve is méltányolnunk kell, ha van bennünk csak némi helyes egyháztörténeti érzék is, s az abból fejlődhető harczokkal szemben gyermekjáték a mai kulturharcz, mondja helyesen a thomismus legnagyobb ismerője." — Történelmi érzékéről s az evangy. kereszténységhez elfoglalt állásáról tesz bizonyságot a „Documenta Lutherana" czimű pápista gyűjtemény is, mely élénken megvilágítja Krisztus földi helytartójának „bölcs tevékenységét." Egyik főlevelében megtiltja a modern állam beavatkozását a házasságnál, a miből látszik, hogy a „békepápa" a modern államnak még nagyobb, türelmetlenebb ellensége, mint elődje, a theologiában járatlan Pius volt, kinek „csalhatatlansági aspirácziói" csodálatos módon összevegyültek tudatlanságával, csakhogy annak együgyű őszinte nyiltságát XlII-ik Leo titokzatos dissimuláczióval cserélte föl. Legközelebb p. o. Leo a bíbornoki kollégium dekanjának üdvkivánataira válaszolván ismételten kiemelte a pápaság kinos és tűrhetetlen helyzetét. Megtámadta a szabadelvő sajtót s kikelt ama túlságos szabadság ellen, melyben az eretnekség részesül, a mely Rómában templomait megszaporította. Erélyesen követelte a pápaság függetlenségét, s több efélét. — Nem kell ehhez commentár! — Merő illúzió tehát XlII-ik Leo pápának azon jellemvonásáról szólani, hogy „az államot ki akarja békíteni az egyházzal". — Ki a szentszék világi uralma helyreállításának szükségességét emphatikus módon hangsúlyozta, s hiú elődjének minden protestáczióit az egyházi államnak sacularizálása ellen megújította, attól ily önfeláldozással járó elhatározást várni önaltatásnál nem egyéb. Dr. Szlávik Mátyás. VEGYESEK. — Hogy lapunk azzá legyen, mivé lennie kell: evang egyházunk életének hű tüköré, szellemi központja, tehát egyházunk érdekében álljon fel, ez egyedüli törekvésünk. Jövedelemre, nyereségre a szerkesztő sem nem számított, sem nem számit; meg lesz elégedve, ha a lapot fentarthatja s fejlesztheti. — De, hogy ezt tehesse az anyagi támogatás mellett az egyház és iskola férfiainak buzgó szellemi közreműködésére van szüksége. — Ezt kéri ujolag, és minden irányban. Egyházi s iskolai életünket mozgató eszmék feldolgozása, események, jelenségek méltatása avatott irót kiván s ki tagadhatná, hogy egyházunkban sok ily férfiú van? S mégis mily kevesen tiszteltek meg eddig nagybecsű dolgozataikkal! A nagyt. esperes urakat kérjük : kegyeskedjenek esperességeikből oly férfiakat jelölni, kik mint rendes levelezők a történtekről folyton és híven tudósítanák lapunkat. Ez irányban áldozatra is készek leszünk! Mindenkit, ki egyháza iránt érdeklődik, kérjük : szíveskedjék a legcsekélyebb, akár gyülekezeti s iskolai, akár személyi eseményt pl. egy levelező lapon velünk közölni. A czikkek terjedelménél szíveskedjenek a szerzők lapunk szűk terére figyelemmel lenni. Kéziratokat vissza nem küldünk. Szerkesztő. — A Luther-társaságra fizettek: alaphoz : évdíjakban : Csermák Kálmán . . . — frt. — kr. 4 frt. — kr. Turcsányi Gyula . . . — „ — „ 4„ — „ Hurtay György . . . — „ — „ 4 „ — „ Schnell Károly . . . . — „ — „ 1„ — „ Stúr Dániel . . . . — „ — „ 1„ — „ IV. kimutatás . . . 551 „ 41 „ 91 „ — „ Vagyonösszeg 551 frt. 41 kr. 105 frt. — kr. Ez összeg a társaság javára a takarékpénztárban van elhelyezve. Mindazon urak, kik a „Luther - társaság" eszméjét pártolják s érdekeit előmozdítani készek, tisztelettel kéretnek : szíveskedjenek e czélra szánt akár tagsági díjaikat, akár pártolási illetékeiket e lapok szerkesztőségéhez beküldeni ; mink kötelességünknek ismerjük a bevételekről nyilvánosan számolni s a pénz gyümölcsöző elhelyezéséről gondoskodni. Az összeg beküldésénél szíveskedjenek megjelölni, hogy az adomány az alaphoz tőkésítve csatoltassék-e, vagy évdíj czimén irassék-e javukra, hogy a kimutatás is e szerint szerkesztethessék. — Ő Felsége a király a tál y ai és lukaviczai egyházközségeknek iskolaépítkezési czélokra száz-száz forintot kegyeskedett adományozni. — Adakozás. — A tiszakerületi ev. árvaházat, melyben jelenleg 8 fiu és 2 leány nyer ellátását és nevelést, a beállott új év alkalmából mélt. b. Prónay Dezső egyetemes felügyelő úr azon kitűnő figyelem és nagylelkű kegyadományban részesité, hogy az intézet alaptőkéjét_ kétszáz forinttal szaporitá. Nemes tettét jutalmazza a jószívű adakozókat szerető Mindenható gazdag áldásával és terjeszsze egyházunk és hazánkra nézve drága életét atyai gondviselésével késő vénségig, boldogan. — Rozsnyón, 1885-ik január 12-én. Czékus, ev. püspök.