Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Tiszai superintendens canonica visitatiója

munkát végzünk, az a történelmi érzék, melynek csökkenése következtében — mint mondja — lazulni kezd az ev. ref. testvérekkel minket összefűző kötelék, erősbödni fog, mert majd ha oda át látni fogják, hogy e hazában a nehezebb, de épen azért dicsőségesebb misszió feladata nekünk jutott, s hogy mi e feladat megoldásán derekasan fáradozunk, nem fogják kicsinyleni, sőt — mint itt-ott sajnosan tapasztaltam — restelleni az ú. n. tótokkal való atyafiságot s nekünk nem lesz okunk a saját hatáskörben jól teljesített kötelesség érzetében, — ambitiónk kielégítése végett — futni oly szekér után, amely minket fel nem vesz. Dr. Masmyik Endre. -^sájges®^Megcsonkíthatók-e a lelkészi és tanítói hiványok ? E czím alatt jelent meg a lap július 11-ki 28-ik számában egy czikk. Erre én érdemlegesen nem válaszolok, mert nyilvános megbeszélés tárgyává tenni ez ügyet a vadkerti alkalomból ma, magára az ügyre hátrányosnak vélem. De ha idejét, szükségét látom, — de csakis ezen esetben, mert írni azért, hogy írjak, nem akarok, — válaszolni fogok. Van azonban e czikknek egy pontja, melyet ma sem hagyhatok érintetlenül. Igen tisztelt tanító úr, H. E g y e d D á v i d , a 224-ik lap, 2-ik hasábja, utolsó kikezdésében írja: „Alesperes úr meg is jelent a gyülekezetben s jelentése alapján a pestmegyei ev. esperesség az 1885. évi június 9-kén tartott gyűlésén a következőt határozta el újból : Joó Henrik tanító 300 pár után élvezendi Schmidt tanító fizetését." S ezt bűnűl róvja fel az esperességnek, természetesen nagyobb bfínűl nekem, kinek jelentése alapján e határozat keletkezett. Ha túlozni akarnék, azt mondhatnám : Ostoba határozat, ostoba jelentés alapján, ostoba jelentés ostoba embertől, ostoba ember kiküldetése valamely ügyben ostoba küldőtől, mint itt, ostoba esperességtől származik. No hát esperességem jó hírneve érdekében, melynek másik elnöhi székén véletlenül Földváry Mihály pestmegyei alispán ő nagysága ül, aki pedig nemcsak esperességi, de megyei, sőt országos gyűléseken is sokszor bebizonyította, hogy nem olyan tanító úr „hogy hívjákja" ember, de bölcseségre és jellemre legalább is olyan, mint tanító úr, kinyilatkoztatva, hogy az esperesség, ha már a vadkerti állapotokról jelentést tenni oly szerencsétlen flótást küldött volna is ki alesperesében, mint én, nem az én jelentésem alapján hozta azt a határozatot! De most veszem észre, hogy e nyilatkozattal magamat mosom, esperességem pedig, a mi épen nem szándékom, tanító úr szerint még inkább feketítem. Hogy ne feketítsem, de ha már kell, én legyek a bűnbak, ezennel vallom, miszerint esperességem azon meggyőződése alapján hozta a határozatot, melynek ugyan nem jelentésemben, de a disputa folyamán talán én (?) adtam ez alkalommal első kifejezést. S ezen meggyőződésemet a vadkerti ügyben tanító úr fölszólalása daczára fenntartom, s mindennemű egyházi és egyéb hivatolt — általam talán nem egészen tanító úr szerint értelmezett — törvények és rendeletek daczára végig fenntartandom. Tanító úr tanítja, én is tanítom, tudjuk tehát mind a ketten, attól a nem első, de nem is utolsó bűnbaktól származó mondást: ..Atyám, bocsásd meg nékiek!" Töröh József. BSLFÖLD. Czékus István tiszakerületi püspök egyházlátogatási körútja. 1. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület püspöke, főtiszt. Czékus István úr ez idén a tátraaljai esperesség 5 anyaegyházában s az azokhoz tartozó leánygyülekezetekben, azonkívül pedig az eperjesi két egyházban s az ottani kerületi kollégiumban ejtette meg a kánonszerű hivatalos püspöki látogatást, mely egész juniushavát igénybe vette. Május 30-án indulva el ugyanis lakhelyéről Rozsnyóról s ugyanaz nap estve érkezve Svábóczra, ezen an}

raegyházban s a hozzája tartozó filiczgánóczi és gréniczi leánygyülekezetekben május 31-től junius 2-ig, a batizfalvai anyaegyházban s a hozzája tartozó gerlach-falvai, lucsivnai, menguszfalvai és stóla i leánygyülekezetekben junius 3—6-ig, a nagy-szalóki anyaegyházban s annak új-lesznai leánygyülekezetében junius 7—8-ig, a nagy-lomniczi anyaegyházban és az ahoz tartozó ó-lesznai és hunfalvai leánygyülekezetekben junius 9-től— 11-ig, a forbergi anyaegyházban junius 12-én végezte hivatalos teendőit, juniushó 13-ika — 17 j-Tátra fű reden — az esperesség ügyvezetésének megvizsgálására volt szentelve, junius 14-én tette meg az útat Tátrafüredről Eperjesre, hol junius 15-én a jogakadémiát, 16-án és 17-én a theol. intézetet, 18-án és 19-én a tanító-képezdét vette beható vizsgálat alá, 20-án és 21-én az e p e r j e s i s z 1 á v a j k ú anyaegyházban s annak berki (rokiczáni) leányegyházában visitált, 22-én és 23-án az eperjesi magyar-német egyház elemi (és polgári leány-) osztályainak, 24-én 25-én a gymnasium I—VII. osztályainak vizsgáin, 26-án és 27-én az érettségi vizsgálatokon elnökölt, 28-án az eperjesi magyar-német egyházban tartotta meg az ünnepélyes egyházlátogatási isteni tiszteletet és a tárgyalást, 29-én a kollégium pártfogóságának ünnepélyes évi nagygyűlésén a kollégiumra vonatkozó tárgyalást vezette, míg végre a hó utolsó napján a kollégiumi látogatás jegyzőkönyvének hitelesítésével fáradságos munkáját Isten segedelme mellett befejezte s julius 1-én több mint egy teljes havi távollét után visszatért kedves otthonába, kedves övéihez. Hivatalos kísérői valának a főpásztornak ez útjában a tátraaljai esperességben Szalagyi Mihály foesperes, dr. Szonntagh Miklós esperességi felügyelő, részben Szelényi Adolf és Kullmann János egyházi felügyelők, mint annak helyettesei, továbbá ugyancsak Kullmann János és részben dr. Lersch Cornél mint jogügyi tanácsosok, Schönwiszn er János (alesperes) Bartal Andor, Horevai János, Mertsch Mihály mint dékánok, — Eperjesen id. Sztehló János foesperes, részben Nóvák Mihály lelkész mint ennek helyettese, Brosz Jónást esperességi felügyelő, részben Kubinyi Aurél mint ennek helyettese, ifjú dr. Sztehló János