Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Selmecz

190 KÜLFÖLD. Lipcse, május 30-án, Városunk pünkösdkor Mekkája -a némethoni lutheránusoknak. Ekkor tartja tudvalevőleg az ev. luth, missíó évi ünnepét ; az ujabban létesült „instituta judaica", melyeknek czélja a zsidók körében terjeszteni a kerészténységet, szintén alkalmasnak találják az időt ünnepeikkel a missió-ünnephez csatlakozni, végezetül egy igen tekintélyes lelkészi értekezlet szokta a missiói összejöveteleket követni. Az ez idei missiói ünnepélynek az adott különös vonzó erőt, hogy az itteni missiói-intézet 6 növendékét vala ismét a pogányok közé kibocsátandó. Ezért is, úgy mint a fennt érintett okoknál fogva a lutheri irány főharczosait s nagyszámú párthiveit május 26, 27, 28-iki napjain városunk falain belől láthattuk. 26-án az instituta judaica évi gyűlése volt. Lelke ez intézetnek Delitzsch, kinek bizonyára a legnemesebb motívumokból származó philosemitismusa, ezen ténylegesen igen kevés eredményt felmutatni képes vállalatot életbe is hozta volt. Tényleges eredmény alatt megtérő és áttérő zsidókat értek ; ilyen idáig tudtommal csak egy, s az is csak ideiglenesen állott volt a missionárius befolyása és vezetése alatt. Azonban a keresztyének közt határozattan tért hódit az eszme. Delitzsch az intézetnek általa szerkesztett folyóiratán kivül, egész röpirat-tömeget irt már, részint történeti, részint zsidókat-védő tartalommal ; a tisza-eszlári pernek minden mozzanatát megvilágosította és saját czélzata érdekében felhasználta. A voltaképi zsidómissionárius, F a b e r W. beutazza Gralicziát, Dél-Oroszországot, a lengyel tartományokat, Lipcse zsidó-egyleteiben részt vesz, s lelkesedéssel, mely szinte sajnálatot kelt az emberben, hogy nem termékenyebb térre van irányozva, jár el feladatában. A pünkösd keddjén tartott évi gyűlésen a legérdekesebb pontot Delitzsch beszédén kivül ép Fáber elbeszélései saját tevékenységéről és eredményeiről képezték. Szerdán szokott módon a Nikolai templomban missiói istentisztelet volt. Behrmann, hamburgi főpásztor tartotta a beszédet ; utána Hardeland, a missiói-intézet igazgatója ugyancsak a szószékről évi jelentését mondotta. Mint minden évben, úgy ez idén is részint fájdalmas, részint örvendetes tényeket sorolt fel. Egynéhányan a hittéritők közül kimúltak, egy senior (esperes ?) 40 évi munkálkodás után letette hivatalát, viz-szükség, choiera stb. az évet nehézzé tették. Evvel szemben örvendetes tény, hogy az intézet 6 növendékét ismét kibocsáthatja, kik a hézagot részben betölthetik. Örvendetes módon alakultak a missió pénzügyi viszonyai is, mint a melyek kevés híján 40,000 márk felesleget mutathatnak fel. Mult évben a testvérek 442 pogányt kereszteltek meg ; mivel azonban 476-an a megkereszteltek közül meghaltak, a lélekszám nem gyarapodhatott. — A missió körében élő pogány keresztyének száma e szerint 12886, 145 iskolával, melyen 210 bennszülött tanító működik, kik 3098 tanitványt oktatnak. Az évi jelentés elmondás után a hat kimenendő növendék ordinátiója következett. Dr. Luthardt intézett mindenekelőtt Ap. cs. 22. 21. alapján egy megragadó beszédet hozzájok ; hűségre és türelemre buzdította nagy felelősséggel járó hivatalokban, mire a jelöltek letérdeltek, a fogadást letették s erre Dr. Luthardt által az atya-fiúés szent lélek nevében az indiai missió szolgálatára ordináltattak. Többen a lelkészek közül áldásokkal látták el az ifjúkat, végül Hardeland igazgató a volt növendékekhez pár búcsúszót intézett. Egyéb ünnepélyességek este a misszió barátok összejövetele volt a Centralhalléban. Pank, lipcsei superintendens vezette az ünnepély lefolyását ; egy misszionárius a maga élményeit adta elő; a búcsúzó jelöltek egyike köszönőés váló-szavakat intézett a misszió barátaihoz, melyekre Pank röviden válaszolt. A folyton ének által félbeszakasztott gyűlés — lefolyását Hölscher, a Nikolai templom új lelkésze zárta be — imával és áldással. A csütörtökön megtartott lelkészi értekezletnek 2 főtárgya volt, — melyet két előadásban, s az azokból felállított tételekben voltak körvonalozva. Az egyik Bugenhagen emlékezetének volt szentelve, a másik a r. kath. polemikáját az evangélikusok ellen jellemezte. Az ezekből maga a szerzők által felállított és kinyomatott tételeket nagy érdekességök mellett is mellőznöm kell. Magából az értekezlet lefolyásából csak egy mozzanatot emelek ki. Bugenhagen emlékezeténél egy idős „Kirchenrath" jónak találta Bugenh. bizalmát és szeretetét a szentírás irányában hangsúlyozni és mintául kiemelni a mai kor bonczoló törekvéseivel szemben. S — itt mint utólag értesülök — voltakép Delitzsch ellen intézett oldal támadással kifakadt az elohista és jahvista hypothesisek ellen, bűnösnek nevezte a Deuterojesaia felvételét stb. stb. Az értekezlet „bravó "val felelt. — Luthardt ugyan kiemelte, hogy a felszólaló eltért tárgyától, s részben védte a tanárok eljárását — de — legalább reám azt a benyomást gyakorolta felszólalása, — mintha nem birt volna elég bátorsággal a felismert hangulattal szembe szállani. Csak azt mondta, hogy a tanárok a vizsgák alkalmával mindig keveselleni kénytelenek — a különben elég képzett jelöltek közvetlen írásismeretét ! Hogy különben mennyire igaztalan volt a Delitzsch elleni támadás, kitűnik azon törekvésből, mellyel ő a valódi tudományosságot az isagogikai traditionális iránynyal összekötni akarja. A felekezetiségi szélsőség emberei azonban a közvetítés és annak szüksége iránt, még ha oly conservativ emberek is állnak élén, mint Delitzsch érzékkel nem bírnak; s nem csoda, ha e felszólalást is oly tüntetőleg helyeselték. Az értekezlet tagjait, s általán barátait, Luthard délután kávéra hívta a maga kertjébe. — Mint elnöke az értekezletnek, — évenként szokta megtenni. —a.— VEGYESEK. Negyed- és féléves előfizetőinket tisztelettel kérjük : szíveskedjenek előfizetéseiket megújítani vagy legalább szándékuk felől értesíteni, hogy szerény anyagi helyzetben vergődő lapunk minden felesleges kiadástól megkíméltessék. A hátralékosok iránt tanúsított előzékenységünket kérjük legalább annyiban méltányolni, hogy a múltra szóló tartozásaikat kiegyenlítsék. Társult előfizetőink kegyeskedjenek az eddigi czímen járatni a lapot. Szellemi és anyagi támogatásért esedezik a szerkesztő-kiadó.