Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Budapest

151 E számadásnál a krajczárok mindkét oldalon elhagyattak. Cseléd alatt kizárólag a gazdaságban alkalmazott cseléd értendő, s a háztartás vagy ruházat és egyéb költségek a kiadás egyik rovatában sincsen befoglalva; de a bevételben benne van az a 20 kila buza, a mit a pap kenyérben megeszik. Már most, megjegyezvén, hogy ez adatok hitelességeért kezességet vállalok, kérem szíveskedjék nekem a czikkiró kiszámítani, mennyi hát ez esetben a tiszta jövedelem? Megjegyzendő még, hogy a kimutatott jövedelem előállításához a papnak megfeszített erővel kell fáradnia s több száz forint tőke felett kell rendelkeznie. Ebben az esetben, lenne bár az átlag a mondottnak kétszerese, mit használ? vagy mondja-e már az az illető, hogy szerény bár, de tisztességes a fizetés? Az átlagos fizetésekre vonatkozó habár kedvező számok fel nem jogosítanak senkit sem arra, hogy a tényleg sanyarú helyzettel biró állomások jövedelmének növelését czélzó törekvéseket kárhoztassa. A czikkre vonatkozó egyéb megjegyzéseinket a következő számra tartjuk fel. Farkas Gejza. IHODÄLOM. Tudósítás Dobos János megjelenendő egyházi műveiről. Alulírott tisztelettel tudatom a Magyar 's Erdélyhoni protestáns egyházakkal s különösen lelkésztársaimmal, miszerint a bíztató előjelek után azon helyzetben vagyok, hogy határozott ígéretet tehetek Apám műveinek bizonyos megjelenéséről, habár részemről meglehet áldozattal is, a mennyiben az eddigi előfizetések még korántsem fedezik a kiadás költségeit. — Junius havában mindazáltal megkezdetem a nyomatást. Mély tisztelettel felkérem tehát mindazokat, kik Dobos János műveit megszerezni óhajtják, hogy junius közepéig tudósítsanak szándékukról, habár egy levelező lapon is. Az előfizetési pénz előre beküldése immár nem mulhatlan ; elég kezességül szolgálván előttem a levelező laponi megrendelés. A megrendelés esetén a megjelenendő köteteket postai utánvéttel kiildendem az illetőknek. Midőn eddigi mélyen tisztelt előfizetőimtől néhány heti késedelemért bocsánatot kérnék ; magamat illetőleg vállalatomat továbbra is a Magyar 's Erdélyhoni prot. egyház becses figyelmébe s pártfogásába ajánlva, s hogy a nyomatandó példányok száma felől magamat némileg előre tájékozhassam minél előbbi megrendelésekért esedezve, vagyok mély tisztelettel. Kelt Szalk Szent-Márton 1885 május 2. Dobos László, ref. lelkész mint Dobos János művei kiadója. BUFÖLD. Budapest. — Nagy tiszteletű szerkeszt őúr! Nagy örömmel olvastam becses lapjának 18-ik számában : „Újpest evangelikus egyházának újjáalakulása" örömteljes hírét. Nem tudom, ki írta meg azt; de tartozom czikkében foglalt ama állítására „de tagadhatatlan az is, hogy szó fér azon anyához, mely néhány száz forint előlegezése helyett, ilyen, a hazai evang. egyház történetében hallatlan szégyent engedett megesni akkori saját leányán", egy kis szerény megjegyzést tenni. Teszem azt a tiszta igazság érdekében sine ira et studio. Én voltam az, a ki felejthetetlen Székácsunk indítványára 1873. évben a budapesti esperesség megbízásából hoztam volt össze az akkoron 400 élekszámot tevő újpesti híveket. A budapesti magyarnémet egyház leányegyházául fogadta az újpesti filiát és 200 frtnyi rendes évi segélyt szavazott meg saját pénztárából számára s ezen összeget éveken át fizette neki. Fér e szó egy ilyen anyához ? Melyik anya teszi ezt leányegyházával szemben? az anya gondozza leányát, gondozza anyagilag, szellemileg. Kijárt három budapesti lelkész Újpestre három nyelven végezni az isteni tiszteletet. Az áldott jó szívű Lang Mihály, akkori esperes ott hűtötte meg magát s belehalt. De az újpesti leányegyház hűtlen kezekre került. Nem a Krisztus szelleme lengte őt át; de a nyerészkedő részvénytársulat szelleme ütötte fel fészkét benne. A jelenlegi beskai lelkész, G-retzmacher tiszt, úr adhat most is kellő felvilágosítást az igen tisztelt czikkiró úrnak az ottani tarthatatlanná bizonyult állapotról ; ő volt ezen expositura lelkésze s tanítója egy személyben — és nem boldogulhatott. De hivatkozom szeretett püspökünk, dr. Szeberényi Gusztáv úr ő nagyságára, a ki maga nem százakat, de ,,a szükséges ezereket" kész volt megszerezni az újpesti leányegyház számára, hogy az említett szégyentől megmentse őt, ha életképes. De az akkori vezérférfiaival — a jobbak mind, u. m. F o gl er felügyelő, Schönichen stb. visszaléptek — ezen leányegyház nem volt életképes s így nem is volt képes kikerülni ama szégyent, a mely anyjának, minden időben és minden körülmények közt hű és áldozatkész anyjának hibáján kivül — esett meg rajta. Folytassa immár a szomszéd buzgó esperesség, folytassa szerencsésebb körülmények között átvett újpesti leányegyház körüli munkáját — hiszen a czikkiró szerint a lélekszám is 1200, tehát tetemesen szaporodott — melyet mi szerencsétlenek „oly dicstelenül" kezdtük, — teljes dicsőséggel! Mi leszünk az elsők, a kik őszintén örvendünk neki; de legyen oly kegyes, becses tudomásul venni azt is, miszerint ama meggondolatlan, vagy legalább elhirtelenkedett állítását, hogy az ilyen meg amolyan anyához szó fér, képes lesz adatokkal és teljesen bármikor megczáfolni, szerető híve Bachat Dániel, budapesti esperes. Kimutatás azon kegyadomány okról, melyek a szász egyháztól való elszakadás előmozdítására a brassói ág. hitv. evang. magyar egyház elöljáróságához beérkeztek. A „Prot. Egyházi és Iskolai lap" 1884. évi 14. és 16. számában kimutattunk 1865 frt. 37 kr. Azóta befolytak a következő adományok : Nt. Yályi Lajos ref. esperes úr ívén 6 frt. 40 kr. Baranya-bácsi esperességtől 2 frt. 60 kr. Nt. Czener Pál ev. esperes úrtól 2 frt. 50 kr. Hoffmann János 2 frt. Nt. Haendel Vilmos ev. lelkész úr Selmeczről 5 frt. Nt. Nagy Sándor, dunaföldvári lelkész úr 1 frt. A kőszegi ev. gyámintézet nt. Michaelis Izidor lelkész úr által már másodízben 5 frt. A soproni ev. gyámintézet nt. Stiegler Gusztáv lelkész úr által már másodízben 5 frt. A tótkomlósi ev. egyház 5 frt. Nt. Kövér András kibédi ref. lelkész úr ívén 2 frt. 80 kr., összesen 37 frt 30 kr. Főösszeg 1502 frt. 67 kr. — Midőn ezen adományokért egyházi községünk forró köszönetének kifejezést adni kedves kötelességünknek tartjuk, egyszersmind azon alázatos kérést intézzük minden pártfogónkhoz és jóakaró barátunkhoz és különösen a helyi, esperességi és kerületi gyámintézetek-