Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Bánya ker. egyházi perrendtartás

126 temetés után az egyházmegye részvétét főt. Czékus István püspök úr és nagys. Szontagh Bertalan alispán és egyházmegyei felügyelő úr tolmácsolták. És most ott nyugszik már azok között és azokkal, kik őt megelőzték a halálban. Ott nyugszik hivei seregében, a jolsva-taploczi magas dombon fekvő temető északi részében. De csak porhüvelye, teste tört meg a halálban; lelke erejének és készségének gyümölcsei, nemes tulajdonai az őt gyászoló és tisztelő szivekben örökké élni fognak. Nyugodjál Te kiszenvedett halott, a pihenést megérdemelted. Sírod felett zöldüljön a kikelet virága, emlékedet pedig őrizze meg a szerető és tisztelő szív hálája! BELFÖLD. Az egyházi bíróságokról. (Folytatás és vége). VIII. FEJEZET. Az egyházi bíróságok előtti bizonyításról. 76. §. Az egyházi bíróságok hatásköréhez tartozó ügyekben minden cselekmény vagy mulasztás, mely egyházi vétséget képez, és minden ténybeli állítás, melyre felperes követelési jogát vagy az alperes, a felperes követelése elleni kifogásait alapítja, bebizonyítandó. 77. §. Bizonyítékul szolgálnak az egyházi biróság előtt : a beismerés, okiratok, tanuk,, szakértők birói szemle és eskü. 78. §. A beismerés, ha bíróságon kivül történt, úgy képez bizonyítékot, ha azt maga a fél komolyan, világosan és szabadon tette és a beismerés okmányilag vagy másként bizonyíttatik. 79. §. Biróság előtt beismertnek tekintendő fegyelmi ügyekben minden tény, cselekedet vagy mulasztás, melyet az egyházi vétséggel vádolt fél, a vizsgáló biztos vagy a biróság előtt önkényt, világosan, határozottan, öntudatos állapotban beismert; polgári természetű ügyben minden tény, melyet a fél vagy ügyvédje a per folyamában kifejezetten valónak elismert, vagy egyik tel vagy képviselője állított és a másik fél vagy képviselője, a közvetlen következő periratban sem meg nem tagadott, sem meg nem czáfolt 80. §. Olyan okiratok, melyek a kiállítók által törvényes illetőségük köréhez tartozó tényekről kiállíttatnak. — teljes bizonyító erővel bírnak, ha hamisságuk vagy szabálytalanságuk nem bizonyíttatott. 81. §. Magánfelek által kiállított okirat csak a kiállító ellen bizonyít és pedig csak, ha azt sajátkezűleg irta és aláírta, vagy 2 tanú előtt aláirta, vagy ha írni nem tud, 2 tanú előtt, kiknek egyike által neve aláírandó, kézjegygyei ellátta; az utóbbi esetben és a mikor a kiállító az okirat nyelvét nem érti, az előttemező tanuk az okiraton azt, hogy annak tartalmát a kiállítónak megmagyarázták, bizonyítják, és ha az így kiállított okirat valódisága nem tagadtatott vagy bebizonyíttatott. 82. §. Az okirat valódiságát tagadás esetében azt tartozik bizonyítani, ki arra mint bizonyítékra hivatkozik. — — A bizonyítás közokirattal, két tanú megegyező vallomásával, polgári természetű ügyben, azonkívül a bizonyító fél póteskűjével, vagy azáltal történhetik, ha az aláírást tagadó fél a biróság által neki oda itélt esküt, hogy az aláírás hamis, letenni vonakodik, vagy a bizonyító fél birói ítélet folytán megesküszik, hogy az okiraton látható aláírás valódi. 83. §. Két kifogáson kivüli tanú közvetlen tudomáson alapuló egybehangzó, határozott és esküvel megerősített vallomása oly tény, cselekmény vagy mulasztás iránt, melynél a két tanú együtt jelen volt, teljes bizonyítékot képez. 84. §. Egy kifogástalan tanúnak az előbbi §-ban említett kellékekkel bíró vallomása nem teljes bizonyítéknak tekintendő. 85. §. Tanúnak el nem fogadhatók oly személyek, kik a bizonyítandó tény vagy cselekvény történte, vagy a bizonyítandó mulasztás elkövetése idejében 12-dik és azon időben, midőn tanúskodásra felhívatnak, 16. életévüket be nem töltötték, elmebeli vagy testi fogyatkozásnál fogva, a valóságot bizonyosan meg nem tudhatták és a kik hamis tanúskodásért vagy hamis esküért büntetve voltak. 86. §. A bizonyító fél ellenfelének kifogása folytán polgári természetű perekben nem fogadható el tanúnak, ki vallomásából vagy a per kimeneteléből közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot várhat, vagy a bizonyító fél fel- vagy lemenő ágbeli rokona, házastársa vagy jegyese, ha a másik félhez is hasonló viszonyban nem áll. 87. §. Egyházi vétséggel vádoltnak felmenő és lemenő ágbeli rokonai, házastársa, jegyese és testvérei és azok hitvesei, fogadott szülői és fogadott gyermekei a tanúskodást megtagadhatják és arra kihallgattatásuk előtt figyelmeztetendők. 88. §. Ha tanúkul felhívott és elfogadható szegélyek, az előbbi § esetét kivéve, a tanúskodást megtagadják, a törvényszéki elnök által e végre megkeresendő világi hatóság utján kihallgatandók. 89. §. A birói szemle azokra nézve, miket a biróság vagy bírósági kiküldött észlelt. — teljes próbát képez. — Mennyiben fogadható el bizonyítékul a szakértők véleménye, azt minden egyes esetben a biróság határozza meg. 90. §. Az eskü általi bizonyításnak csak polgári természetű perben és ott is csak akkor van helye, ha azon fél, ki által az eskü leteendő volna, az esküvel bizonyítandó tényről közvetlen és biztos tudomást szerezhetett, hamis eskü vagy hamis tanúskodás miatt büntetve nem volt és vizsgálat alatt nem állott, és a bizonyítás a döntő ténykörülményekre nézve más módon nem eszközölhető. 91. §. A bizonyítékok hol és miként leendő használhatásának módja iránt a világi bíróságoknál érvényben levő eljárási szabályok az egyházi bíróságok előtt is megtartandók. IX. FEJEZET. A perorvoslatokról. 1) A felebbezésről. 92. §. A felebbezésnek csak a 36. 47. 68. §§-ban említett érdemleges határozatok ellen, a kihirdetéstől, illetve a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt van helye; közbenszóló végzések által elkövetett hibák vagy okozott sérelmek orvoslása csak az érdemleges határozat elleni felebbezésben kérhető. — Közbenszóló végzések ellen beadott vagy érdemleges határozat ellen elkésve beadott felebbezés az elnök által hátirati végzéssel hivatalból visszautasítandó.