Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Oroszország

104 — Beküldetett a szerkesztőségnek a lapunk 12. számában ismertetett „A házassági elválás joga Magyarországon és Erdélyben" czímű munka, irta Sztehló Kornél, Budapest, Franklin-társulat, 1885. Ara 2 frt 40. kr. — Bonyolult házassági jogunk s eljárásunk körül oly alaposan és szakavatottan tájékoztató művel ajándékoztattunk meg a derék szerző által, hogy midőn ezért e helyütt is köszönetünket fejezzük ki, egyszersmind melegen ajánljuk lelkésztársainknak, kik a feleknek ily ügyekben tanácsadásra első sorban hivatvák. Csak az adhat jó tanácsot, ki maga is teljesen tájékozott a dologban; különben akaratlanul is félrevezet; miből mind a lelkészi hivatal tekintélyére, mind a hívekre hátrány származik. Egyszersmind az ismertetésben (93. 1., 1. hasáb, felülről 6. sor) előjövő sajtóhibát kell kijavítanunk: „ev. papoknál" helyett „ev. szászoknál" olvasandó. — Ráth Mór (Budapest, Haas-palota) előfizetést hirdet B. Eötvös József „A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra" művének harmadik díszkiadására. — Három testes kötet. Előfizetési ára 8 frt, mely összeg két 4 frtos részletben is beküldhető; a második 4 frtos részlet a harmadik kötet előfizetése után esedékes. — Szlavóniai misszió. Antonovácz, 225 lélekből álló anyagyülekezetünk elhatározta, hogy e tavaszon templomépítésbe fog : a vállalat kissé merésznek látszik ugyan, mert csekély 900 frtnyi tőkéje mellett a missziói pénztárból 700 frtnyi összegre van kilátása; van 10,000 drb zsindelyök s 50,000 téglát égetnek, s ha az utak javulnak, megkezdik a kőfuvarozást is 4 óra távolságról, a fát már vágatják. Bizalmuk Istenben s a hitsorsosok támogatásában van. Az Ur segélje nagy és nehéz munkájúkban ! — Helyzetök mily nehéz, leginkább az iskolaügyekben tűnik ki. Antonovácznak 1869 óta van felekezeti iskolája, melyben valamennyi községbeli gyermek nyert oktatást; két év óta azonban a róm. katholikusok is építettek iskolát, mely községivé lett. A misszionárius már két izben folyamodott a horvát hatósághoz, hogy engedtessék meg a felekezeti iskola fentartása, mindkét izben tagadó választ nyert. Folyamodott a bánhoz, erre rendelet érkezett a község bírájához, hogy a felekezeti iskolát csukják be. Zsidóknak több helyütt, az evangélikusoknak Hrasztováczon megengedik a felekezeti iskola fentartását, Antonováczon állítólag azért törnek ellene, mert a gyermekek szivében a magyar haza iránti szeretetet ápolta. Antonováczon 1884. augusztus végétől deczember 31-ig született 2 f., 2 1. = 4 gy. ; meghalt 2 fi, 2 nő = 4 egyéni eskettetett 5 pár, közülök 1 vegyes. — Szirken (Grömörmegyében) f. hó 16-án reggel borzasztó tűzvész dühöngött, mely nemcsak a teljesen evangelikus község 3/

4 részét, körülbelül 70 házat s melléképületeket, hanem egyszersmind a templomot, paplakot, iskolát is elpusztította. Az egyházi épületek tetőzete körülbelül 2000 frt erejéig biztosítva volt, belül kár nem történt. A lelkész és tanító kára mindamellett igen nagy, égető a szükség; segítsünk a Jézus nevében s hordozzuk testvéreink súlyos terhét, hogy össze ne roskadjanak, így töltvén be Krisztus törvényeit! — A Szent-István-társulat f. é. márcz. 19-én tartotta 32. nagy gyűlését Simor János bíboros díszelnöklete mellett. A prímás bevezető beszédében reámutatott a társadalmi bajokra s azoknak egyedüli gyógyszerét a keresztyénségben látta. Levonva a róm. katholiczizmusnak azonosítását a keresztyénséggel (különben már megszokott fogás) sok igazat mond. A pénztárnoki jelentésből kiemeljük, hogy 1884-ben a Társulat bevétele volt 99,110 frt 55 kr.. kiadás 97,101 frt 21 kr. Azonban a kiadásban szerepel 10,307 frt 26 kr. kamatra kiadott tőke. A tiszta kiadásból levonva a tiszta bevételt, marad 1884-ben 12,216 frt 60 krnyi többlet. A tőkepénzek összege az 1884-ik év végével 90,546 frt. Az ügynökségi bevétel volt 1884ben 79,843 frt s 27 kr. A társulat kiadásában 1884-ben megjelent nyomtatványok példányszáma 500,900, ivszáma 3.227,004. — A felső nép- és polgáriiskolai tanitók és tanítónők országos egyesületének a napokban tartott választmányi ülésén Baló József a földrajznak a természetrajzzal való kapcsolatáról és a térképrajzolásról értekezett. Az előbbinek a gymnáziumban szokásos módját elitélte. A térképrajzolás különböző módjait négy osztályba sorozván, a negyedik osztályt, a vázlatos földrajzi rajzolást ajánlotta. Értekezésében tekintettel volt a külföldi mozgalmakra is s azokat biráló észrevételekkel kisérte. Ajánlja, hogy tanítás közben a tanító rajzoljon s e közben tanulmányoztassa a térképet és hogy a tanulók felelet közben szintén rajzoljanak. Utána Turánszky Irén a nemzetgazdaságtannak a háztartásban óhajtandó szerepéről értekezett. Nem rendszeres fogalmakat kiván, hanem szellemet. Nézeteit sok szép példával illustrálta. Végül azokat a kérdéseket veté fel, melyek szerint e tan tárgyalható volna. — A Popper-Castrone-féle házassági ügyben, a franczia hatóság megkeresést intézett a magyar kormányhoz egy igazolvány kiállításáért, az iránt, hogy a magyar törvények értelmében nem forognak-e? fenn akadályok. Tréfort vallásügyi miniszter, mielőtt az igazolványt kiállította volna, e kérdésben jogi véleményt kért Magyarország Herczeg-Primásától (?) az igazságügyminisztertől és a jogügyek igazgatóságától. Mindhárom forum kinyilatkoztatta, hogy a házasságkötést illetőleg nem forog fenn akadály s igy a napokban az igazolványt elküldik Párisba. Hát a törvény?!! — Brahminok tanulmányúton. Mint a „Chai Robat" czímüi lap jelenti, Benaresben több brahmin összeállott s elhatározta, hog}' körútra indul Európába, meglátogatandó a nagyobb városokat s nevezetesebb tudósokat s tanulmányozni fogják a különböző vallásfelekezeteket. — A vallás- és közoktatási m. kir. minister, a Ruppeldt Károly liptó-szent-miklósi ág. hitv. népiskolai tanító által szerkesztett „Venőek slovenskych národnich piesni" czímű dalfüzetet, mely nagyobb számmal államellenes pánszlávisztikus irányú és a magyar nemzet ellen izgató ének-darabokat tartalmaz, — az összes hazai tótajku iskolák használatából szigorúan kitiltotta. „Budapesti Közlöny" 69. sz. — Kübecher Albertet, modori német segédlelkészt, a szepesi XIII. városi esperességhez tartozó durandi egyházközség rendes lelkészévé választotta. Pályázat. A selmeczbányai ágost. hitv. ev. gyülekezet lelkésze, egy a tót és magyar nyelvben — s ha lehetséges a németben is — jártas káplánt keres.— Ezen állomásra pályázat nyittatik. Évi javadalom : 120 frt. o. é. készpénz, havonkint utólagos fizetendő részletekben, szabad lakás és teljes ellátás. Felszerelt pályázati folyamodványok f. é. april 20-ig az alúlirotthoz küldendők. Selmeczbánj'a (Hontmegye), 1885. évi márcz. 24. Hrencsik Károly, ev. lelkész. NYOJIATTA WIGAND F. K. POZSONYBAN.