Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Bánya ker. egyházi perrendtartás - Bánya ker. egyházi perrendtartás

102 c) az egyházi törvényeknek és az egyetemes gyűlés végzéseinek szándékos figyelmen kivül hagyása, d) a hivatallal való visszaélés, a hivatalos kötelességek teljesítésének megtagadása, vagy szándékos, vagy vétkes elmulasztása és a hivatallal járó kötelességek teljesítésében tanúsított hanyagság vagy rendetlenség, e) a magyar haza és a magyar nemzet elleni izgatás, f) engedetlenség vagy tiszteletlenség az egyházi felsőség iránt, g) a nyilvános vagy házi élet körében tanúsított oly magaviselet, mely a szemérmet és erkölcsiséget sérti, az egyházias tekintélyt csökkenti, vagy a viselt egyházi hivatal méltóságával össze nem fér, li) a lelkészi és tanítói karhoz tartozó tisztviseló'knél oly foglalkozás, mely a papi vagy tanítói állással össze nem egyeztethető, i) cselek vények, melyek az egyházgyülekezetek békéjét zavarják, vagy a hívek politikai szenvedélyeit felzaklatják, vagy a más hitfelekezetekkel való törvényes békés együttélést veszélyeztetik, Jc) cselekvények, melyek az állam törvényei szerint bűntetteket vagy vétségeket képeznek és mint ilyenek fenyíttetnek. 4. §. Az egyházi vétségek büntetése: a) rosszalás, b) pénzbírság 500 ftig, c) egy évig terjedhető felfüggesztés a hivataltól azon teherrel, hogy a helyettes fizetése az elitélt javadalmazásából fedezendő, d) hivataltól elmozdítás, é) képtelenné nyilvánítás minden hivatalviselésre. Hogy ezen büntetések közül melyik alkalmazandó, azt a vétség nagyságához, netáni ismétléséhez és a fennforgó enyhítő és súlyosbító körülményekhez képest a bíróság határozza meg. À pénzbírságok az egyházkerületi közgyűlés által meghatározandó egyházi vagy iskolai czélra fordítandók. II. FEJEZET. Az egyházi bíróságok szervezete. 5. §. Egyházi bíróságok : 1. az esperességi, 2. az egyházkerületi, 3. az egyetemes egyházi törvényszék. 6. §. Az esperességi törvényszék áll az esperességi gyűlés által 3 évre választott világi elnökből és alelnökből és 10 közbiróból, kik közül 4 a világiak közül, 4 a lelkészi, 2 a tanítói karból választandó. 7. §. Az esperességi törvényszék az elnökből vagy alelnökből és 2 világi és 2 egyházi közbiróból álló tanácsban határoz. Ha az egyik peres fél vagy az egyházi vétséggel vádolt tisztviselő, tanár vagy tanító, akkor az egyházi rendből való egyik biró helyett a tanítói karból választott birák egyike jár el. 8. §. Az egyházkerületi törvényszék áll a kerületi közgyűlés által 3 évre választott világi/elnökből és alelnökből és 12 közbiróból, kik közül ötnek a világi, 5-nek az egyházi rendből és kettőnek a tanítói karból kell választatnia. 9. §. Az egyházkerületi törvényszék az elnökből vagy alelnökből, három a világi és három az egyházi ! rendből választott közbiróból álló tanácsban határoz. Ha egyik peres fél vagy az egyházi vétséggel vádolt tisztviselő a tanítói karhoz tartozik, akkor az egyházi rendből való egyik biró helyett a tanítói karból választott birák egyike jár el. 10. §. A per előadóját ugy az esperességi, mint a kerületi törvényszéknél az elnök vagy alelnök esetről esetre a közbirák sorából nevezi ki. A törvényszéki tagok mindnyájan egyenlő szavazattal birnak. 11. §. Az egyetemes egyházi törvényszék tagjai az egyetemes közgyűlés által választatnak és ezen törvényszék az egyetemes közgyűlés által megállapított számú birákból álló tanácsban határoz. 12. §. Az egyházi törvényszékek elnökei és alelnökei és közbírái működésük megkezdése előtt a kerületi utasításokban előirt birói esküt teszik le, és pedig az elnökök a közgyűlés színe előtt, az alelnökök és közbirák az elnökök kezeibe. 13. §. Se melyik biró nem vehet részt oly ügynek elintézésében, melyben ő maga, neje vagy jegyese, édes, mostoha vagy fogadó atyja, nagyatyja, édes, mostoha vagy fogadott fia, unokája, másodizig bezárólag oldalrokona vagy sógora van érdekelve, melyben mint tanú, képviselő, szakértő vagy közbenjáró működött, vagy alsóbb fokú bíróságnál mint biró vagy előadó eljárt, vagy melyben a peres felek valamelyikével avagy az egyházi vétséggel vádolt tisztviselővel ellenséges viszonyban áll. Abbeli akadályoztatását köteles a biró idejekorán az elnökségnél bejelenteni és maga helyett más biró alkalmaztatását kérelmezni. Ha valamelyik biró ellen a tárgyalás alkalmával a vádlott fél által érdekeltségi kifogás emeltetik, a törvényszék a kifogás alapossága vagy alaptalansága iránt határoz és ha a törvénj-szék a kifogást alaposnak találja, az elnök, az érdemleges tárgyalás felfüggesztése mellett, az érdekelt birót más bíróval helyettesíti. III. FEJEZET. Az egyházi bíróságok illetősége. 14. §. Az esperességi törvényszék, mint elsőfokú bíróság, ítél : a) az esperességben működő alesperesek, körlelkészek, lelkészek, helyettes lelkészek, segédlelkészek, tanárok, segédtanárok, leviták, tanítók, segédtanítók, egyházi felügyelők, esperességi és egyházi jegyzők, esperességi levéltárnok és esperességi s egyházi pénztárnokok, illetve egyházgondnokok egyházi vétségei felett; b) minden polgári természetű peres ügyekben, melyek az esperességhez tartozó egyházak tisztviselői által egyházaik ellen, az esperességhez tartozó egyes egyházak által tisztviselőik vagy ugyanazon esperességbeli más egyházak ellen indíttatnak. Ha a főesperes vagy egy felügyelő követ el egyházi vétséget, ezen tisztviselők vétsége felett 1-ső fokban az egyházkerületi közgyűlés által kiküldött más esp. törvényszék gyakorolja a birói hatóságot; c) a kerületi közgyűlés által való kiküldetése esetében más esperességi főesperes vagy esperességi felügyelő által elkövetett egyházi vétségek felett. 15. §. Az egyházkerületi törvényszék ítél : 1) mint elsőfokú biróság a) a kerületi levéltárnok, a kerületi jegyzők és a