Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Bányakerületi superintendens canonica visitatója

•365 A füzetet ékesíti Zwinglinek térdképe, melyen egyik kezével a szentirást szorítja kebléhez, másik kezével ama kétélű harci kard markolatát fogja, melyet kétféle tekintetben jelesen forgatott. A füzet ajánló levele azon tanulói kegyelet, mely a szerzővel volt tanárának, Balogh Ferencz debreczeni hittanárnak ajánltatta kedves művét, melynek elterjedését szivemből óhajtom. Láng Adolf. Szepes Béla egyházközség monographiája következő beosztással fog megjelenni: A) a reformátió előtti állapotok és a dézsma, (az utóbbinak Szepességen más eredete és jogviszonya volt, mint az ország más vidékein.) B) az ev. egyház: 1. megalapítása és küzdelme a létért; 2. vezetése (felügyelők, lelkészek és a XXIY város esperesei is); 3. vallásos szokása és fegyelme; 4. népmozgalma (a legrégibb anyakönyvek nyomán); 5. vagyona és kegyes adományai. C) az ev. iskola: 1. virulása; 2. elnyomatása; 3. újbóli szervezése; 4. tanrendje és módszere; 5. tanítói. D) a leány gyülekezetek: Keresztfalva és N. Eőr (mindketten a protestáns világban oly híres Horváth Stansith de Gradecz birtokához tartoztak, ki mint tudós iró és áldozatkész jóltevő egyaránt bokros érdemeket szerzett magának) 1. a községek legrégibb eredete és jelentősége a hazai történetben (N. Eőr-Sztráska-Nehre korunk egyike a legrégibb erősítéseknek Lengyelország felé); 2. a Horváth által alapított híres gymnásium története (gymnásium Nehrense) 1595—1705, mely főiskola mint fénylő csillag ragyogott a prot. tudomány egén és azonkívül menedékhelyűi is szolgált a segítséget kereső üldözötteknek, különösen az ellenreformáczió sötét korszaka 1674. óta. A történet mindenütt tekintettel van a szepesi és hazai viszonyokra és 28—30 eredeti okmányt hozand, mely különösen a szepességi városok elzálogosításának idejére nézve 1412—1772, nagy fontosságnak. A mű legalább 20 ívből fog állani és csak 1 frt. 30 krba kerülend. Az előfizetési felhíváshoz, mely e lapok 39. számában megjelent, még megjegyzem, hogy az előfizetések november végéig az alólirottnál bejelentendők. Szepes Bélán okt. 25. 1884. Weber Samu, ev. lelkész. BELFÖLD. A bányakerületi superintendens, főtiszt, dr. Szeberényi Gusztáv kir. tanácsos úr egyházlátogatási körútja a nagyhonti esperesség délkeleti részeiben. (Folytatás.) A teszéri egyház az esperesség legrégibb egyházai közé tartozik. Már 1613-ban tartott benne kánonszerű látogatást az akkori superintendens Melik Sámuel. Az akkori időben ugyan egyesülve volt a szomszédos udvarnoki egyházzal s a két község, mely néhány pereznyire fekszik egymáshoz, a Selmecz csekély vize által elválasztva, a patkósi puszta egyik kiemelkedő szép és a téres völgyet uraló pontján birta közösen az Isten házát. Most már romjai is alig ismerhetők fel. A teljes szakadás, hosszú viszálkodás után, bekövetkezett Járossy Pál lelkipásztorkodása idejében 1798-ban. Egyik is, másik is önálló anyagyülekezetté alakult. A kis sereg itt is, ott is nagy hiterővel birt s nagy buzgóságot fejtett ki s mutat a jelenben is. Teszér ugyanis most fejezi be első templomának gyökeres átalakítását, több mint 7000 frtnyi költséggel s a még csekélyebb alig 370 lelket számláló udvarnoki egyház megbirkózott e feladattal már évekkel ezelőtt. Tették pedig ezt, a hittestvérek jelentéktelen segélyezése mellett önerejökből; a mellett még meg is győzik az egyházi intézmények fenntartását és féltékenyen ragaszkodnak önállóságukhoz. Hogy minden ily „ékes rendben" van, azt a hívek áldozatkészségén kívül, különösen vezetőiknek tulajdoníthatni. Teszér nemcsak külsőleg, de lelkileg is épül buzgó papja az 1870. óta ugyanott hivatalkodó t. Reil Sámuel áldásos munkálkodása mellett. S legújabban segíti őt ezen feladatában a múlt évben megválasztott tanító Borbély Károly. Udvarnokot pedig fentartotta a hívek lankadatlan buzgóságának helyes irányítása mellett, a múlt nyár folyamán, 52 évi áldásos működés után, tőlünk elbúcsúzott nt. Wengericky András, esperességünk Nestora. — S ő aki élete javát ezen egyháznak szentelte, habár a meghívás fényesebb egyházakba nem hiányzott, meg is emlékezett egyházáról, különösen annak szegény sorsú iskolásairól 500 frtos végrendeleti hagyománynyal. — Az elárvult egyház látogatásánál mind a főt. úr, mind pedig kísérete, a gyászba borult özvegy szívesen fogadott s szívesen látott vendégei voltak s az egyházhivek Rohács János tanító vezetése mellett versenyeztek szomszédaikkal a tüntető tisztelet kifejezésében. Ezen alkalmat felhasználva előkészítette az esperes úr nt. Lörincsék János a választókat az üresedésben levő állomás betöltésére. Ezen egyházakban nevezetesen még Teszéren búcsúzott el a főt. úrtól a világi hatóság képviselője a korponai járás főszolgabirája tek. Czibula László, a ki a legnagyobb előzékenységgel s tapintattal járt el megbízatásában. Hogy Hontnak ezen erdős magaslatai, melyekhez ezelőtt csak nehezen lehetett eljutni, Mac Adam eljárásának példájára jelenleg könnyen megközelíthetők s hogy e magaslat völgyeleteiben a gyümölcsfa-ültetés s a kertészet áldás hozólag terjed, — azt jobbára fáradhatlan s e nemben páratlan munkásságának köszönhetni. Udvarnokról a szokásos búcsútisztelgések mellett általment a főpásztor az összes egyházbeliek kísérete mellett szeptember 22-kén estve felé a közel fekvő Hársas Terénybe. Itt is az elmaradhatlan felzászlózott s felirattal ellátott diadalív alatt fogadta őt gyülekezete élén, dicsének elzengése után, az ezen egyházban 35 év óta áldásosán munkálkodó lelkész nt. Koricsánszky Gusztáv, az egyházi felügyelő tek. Fabricius Ágoston úrral együtt. — Ezt annyival inkább kell kiemelni, mert néhány egyháznak felügyelője, úgy látszik sajátságos felfogással bír tisztéről, a mennyiben jónak látták elmaradásuk által kitűnni, anélkül hogy azt igazolták volna, különben nem mulasztotta el a főt. úr ezt az egyházbeliek előtt a szükséges megvilágítással, utalva egyszersmind a kerületi szabályzatra, kiemelni. A hársasterényi egyház keletkezésére s szervezésére vonatkozólag megbízható adataink nincsenek. — Az egyházi irattár, a mely múltját némileg felderíthette volna 1783ban teljesen elégett. Hogy régi, s a 17. század elején már szervezve volt, azt kétségtelenül bizonyítja a nagy tűzvészből felmaradt egyik harang 1610. jelzéssel. — Sokat küzdött, sokat áldozott és sokat kell még áldoznia az egyházi épületek helyreállítása körűi. — Említésre méltó ezen