Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - KÜLFÖLD - Polgári erkölcstan kátéja Francziaországban. Steyger

6 nyitja dr. Kollmann, az oldenburgi statistikai hivatal elnökének nem rég megjelent irata, mely a herczegségben előforduló elmebetegségek okait vizsgálva, azon szomorú eredményhez jut, hogy a pálinka nagyhatalom ezen kis tartományban; majdnem 90% a foglyoknak az iszákosság következtében esett biinbe és az elmebetegségeknek nagy töredéke, különösen az alsóbb osztályokból, ugyanezen forráshoz vezethető vissza. Greifswald, deczember-hó 17-én. — Igaz, távoleső s hazánk prot. híveit, e lapok olvasóit kevésbé érdekli azon esemény, melyet itt közölni akarok: mégsem tartom rövid leírását feleslegesnek, mert legalább annyit tanulunk belőle, hogy azon vád, melyet ellenünk felhoznak, t. i. hogy a prot. egyház nem pártolja a művészetet, hogy a reformáczióval a művészet hanyatlása jár, alaptalan. E hó 10-én leplezett le az itteni év. gyülekezet egy Luther 400-éves születési évfordulója emlékére készített festett ablakot. Az ablak valódi remek mű; egy híres berlini festő készítette, a hol az ablak hosszabb ideig ki is volt állítva, s általános érdeklődést keltett. Az ablakon a következő négy, igen szép kivitelű alak van : az ablak közepét Luther képe foglalja el, jobbról s balról Melanchton és Bugenhagen, alatta pedig hesseni Fülöp alakja látható. — Az ablakot már november-hó 10-én akarták leleplezni, de mivel az ablak a művész hirtelen megbetegedése folytán akkorra el nem készült, azért azt égy hónappal későbbre halasztották. Maga a leleplezés nagy ünnepélyességgel, gyönyörű karénekekkel és remek beszédekkel történt. — Ez alkalommal a templomba csak beléptijegygyei lehetett bemenni. Mayer Endre. Francziaország. — A képviselőház decz. 14-én tartott ülésében Raspail, szélső balpárti képviselő, indítványozta, hogy a franczia követség a vaticánnál szüntettessék be. Ez ellen Spuller előadó hangsúlyozta, hogy a szent székkel való szakadást nem kellene keresni, mert ez a kormányra nézve csak kellemetlenségekkel volna összekötve oly időben, ahol Európa valamennyi államai annak szükségét felismerték, hogy a pápai hatalommal békés lábon álljanak. Ferry oda nyilatkozott, hogy ugyanz a kormány politikája is öt év óta. Igen élénk szóvita után Raspail indítványa 325 szavazattal 191 ellen visszautasíttatott. Ezen többség értelmében a „Republ. franc." Francziaországot katholikus államnak mondja, melyre nézve annyival szükségesebb a pápával való barátságos viszony, mert Poroszország épen most arra törekszik, hogy a vaticant a Francziaország elleni szövetségbe vonja. A Seine-Departement egyetemes tanácsa nagy többséggel elhatározta, hogy a kormány felszóllíttassék XVI. Lajos emlékére emelt kápolna lerontására, mert ennek felállítása nem jelent mást, mint tiltakozást a hazaárulással vádolt kivégzése ellen. A Lyonban tartott püspökértekezlet konstatálta, hogy a katholikusok áldozatkészségének hiányában a lyoni katholikus egyetemnek meg keli szűnnie. — A „polgári erkölcstan" kátéja Francziaországban. Tudvalevőleg Francziaországban a törvény az elemi iskolai tantárgyak sorából kitörölte a felekezeti vallásoktatást és helyébe az általános „polgári erkölcsben" való tanítást rendelte el. Ezen tantárgy számára aztán csakhamar egész serege készült a kézikönyveknek, többnyire Bert Pál, physiologiai tanár és fanatikus atheista szellemében. — E férfiú Gambetta alatt közoktatási miniszter is volt. Ezen kátékat a pápa megátkozta és a püspököket és papokat odautasította, hogy azon növendékeket, kik ezen könyvek szerint tanultak, ne bocsássák a konfirmáczióhoz. Hogy egyházi szempontból ezen eljárás nagyon is igazolt, bizonyítja egy ilyen „erkölcstanból" vett néhány idézet. — Berthet André, Bert egyik tanítványa s különben kitűnő tudós által irt „Manuel"-ben ilyen katechisatiót olvashatunk : Czím : „ Arról, a mit nem tudunk." Kérdés: Mi az Isten ? Felelet: Nem tudom. K.: Ki teremtette a világot? F.: Nem tudom. K.: Miből származik az emberiség, és mivé lesz? F.: Nem tudom. K.: Hogyan és mikor lett az ember? F. : Nem tudom. K. : Mi lesz az emberből halála után ? F.: Nem tudom. K.: Nem szégyenled tudatlanságodat? F.: Nem kell szégyelnünk magunkat, ha azt nem tudjuk, a mit még ember nem tudott és nem is tudhatott soha. Különben a szerző nem mindenben ily tudatlan, mert más helyen a Darwin-féle elméletet, mint az emberi tudás közös vívmányát tárgyalja, de valóban mosolyra késztő módon : K. : Váljon a fajok mindig azok voltak-e, a mik most? F.: Nem. A fejünk fölött röpködő madár nem mindig volt a lég lakója. K. : Hát hol volt azelőtt ? F.: A fejlődési fokozat legalsó lépcsőjén volt, a hol előnyös fordulatra várt. K. : Hogyan érted ezt? F.: A madár eleinte hüllő volt, s mint ilyen rokonaival együtt az ősvilág langyosvizű mocsaraiban tartózkodott. K.: Es a sorsnak mily különös fordulata folytán került ki onnan? F.: Beállt azon korszak, midőn a hüllő, magasabb rendeltetésének ösztönszerű előérzetében, megutálta nyomorult lételét s szükségét érezvén lakhelye megváltoztatásának, légkörben való utazásról kezdett álmadozni. K. : Es mennyire ment teljesedésbe e balga álmadozás? F.: Az álom a lapos koponya alatt oly makacs volt, hogy végre a természet kénytelen volt engedelmeskedni. K.: Kinek volt kénytelen engedelmeskedni? F.: Az örök törvénynek, az életfejlődés törvényének, mely mindeneken uralkodik, az egész világot áthatja, folytonosan megszűnik, de ismét megújul." stb. stb. Ennyi meg nem emésztett és meg nem emészthető zagyvalékkal teletömni akarni az elemi iskola növendékeit, oly eszme, mely nem csak nevelészeti, de a természetes emberi ész szempontjából is határozottan kárhoztatandó. Steiger. Olaszország elemi iskolaügye. Semmi sem kegyetlenebb, szívtelenebb a földön — a számnál. Itália, a festők hazája, mely annyi typikus alakot tud felmutatni a gyermek-