Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - VEGYESEK - Luther-társaság czéljaira befolyt adományok

79 így az elberfeldi ,

.Rhein, luth. Kblatt" úgy találja, hogy a theologiai tanszéket azért tartja fenn a lutheri egyház, hogy az ő hitvallásához hű pásztorokat nyerjen; — a hannoveri: „Neues Zeitbl." a tartományi zsinatok számára jogot kiván, hogy a tanszékek betöltésénél az ő szava döntő legyen; a Zöckler szerkesztése alatt álló greifswaldi: „Beweis des Glaubens" februári füzete pedig ismertetvén a már emiitettem röpiratokat, úgy találja, hogy Bender beszédén csak az egyház határozott ellenségeinek lehet öröme. A beszédnek azonban csakhamar elfogyott a 3-ik kiadása is; a 4-ikhez pedig Bender egy ,,utószót'

1 csatolt, melyben a már előbb megígért választ úgy a tiltakozóknak, mint más ellenségeinek megadja. Főleg azon eljárás ellen szólal fel, mely szerint a positiv irányú lapok beszédjéből egyes részeket kivettek, mellőzve annak más, amazok megértésére is lényeges s általok bizonyára nem kifogásolható részeit, e mellett polemizál többek közt a Luthardt lapja ellen, s czáfolgatja ,,a lipcsei tudósok" véleményét. Amivel a dolognak természetesen nem lett vége. — Luthardt lapja (6. sz.) úgy találja, hogy Bender válasza, helyzete szorultságának jellegét viseli magán; de hát — úgymond — maga az oka. S miután megköszönte Bendernek az iránta tanúsított figyelmet, czáfolja egy pár állítását, de mintegy beleunva a vitába azon eredménynél állapodik meg: csak az a kérdés, váljon B. az egyház hitvallását elveti-e vagy nem? erre feleljen. Megjelent azonban Beyschlag kék lapjának februári füzete s itt egy terjedelmes czikkben vázolja maga Beyschlag ez ügy állását. Reflectál Dr. Baur ismertetett czikkére, s ha elismeri komolyságát, tagadja, hogy jól lenne megfontolva. De ennél sokkal inkább kárhoztatja a rajnai lelkészek tiltakozását; veszélyesnek találja ezt úgy a theol. tanárokra, mint a theol. tudományra, mint a theol. intézetekre, melyek ilyeténképen a róm. kath. szemináriumokhoz, hol minden szabad mozgás el van fojtva, hasonlókká válnának. 0 ugyan — úgymond — nem áll Benderrel, a ki Ritschl híve, egy állásponton. — de igen gyöngének találja azon egyházat, melyet egy ily theologiai iskola alapjában megingatna, s ép ezért az oly alaptalan és jogtalan kísérletekkel szemben állást foglal. Még számos más részletet tartalmazó czikkét nem lehet elég bőven ismertetnem, csak megemlítem, hogy Beyschlag ez állását viszont minden lap jellemzi; a szabadelvű párt lapjai feltétlen helyesléssel, a felekezetiek elitélőleg. Különösen a ,,Prot. Kirchenztg"hoz bő kivonatot belőle; mig a Baur lapja a „Kirchl. Zeitschr." úgy találja, hogy Beyschlag, aki panaszkodik, hogy ez idő a középpártnak igen kedvezőtlen, kizárólag s mindig a ,,bal"-t (szabadelvűeket) támogatja. — S evvel leértünk volna a legutóbbi napok eseményeiig. — Ezek mind azt mutatják, hogy, mint a Messner lapja írja, ez ügynek még korántsem állott be a vége. — Bender egy bonni polgári egyletben ujabb felolvasást tartott ily czím alatt: ,,Luther's Glaubensprinzip in seinem Verhältniss zu Bibel und Bekenntniss", melyen nagy tetszés mellett a maga álláspontját ujabban körülirta. Benderért küzd egy uj „Arouet" álnév alatti szerzőtől megjelent ily cz. röpirat: .,Das Tischgespräch auf dem Rheindampfer," melynek egyik szereplő személye Stöcker karrikaturája, mely műnek a szabadelvűségért küzdő sorait Voltairenek egyik Urániához intézett levele végzi, mely — úgymond — a legtisztább hitvallást tartalmazza. Természetesen — a felekezeti lapok is ugy vélik, hogy Bender aligha lenne evvel egy nézeten, mi annál valószínűbb, mert a szabadelvű lapok is, melyek e röpiratot irányáért, különben dicsérik, rosszalják a záradékul hozzákapcsolt levelet, igy pl. a Hoszbach már szintén említett lapja: ,,N. Ev. Gemeindebote". — Az ellenfél röpiratai is szaporodtak, ugyancsak Pastor Krüger egy újabb röpiratot bocsátott ki czím alatt: Glauben und Dogmen; bár tény, mint azt Messner lapja is constatálja, hogy az ellenfél röpiratai korántsem terjednek oly mérvben, mint a Benderéi. A legutóbb említett röpirat, jellemezvén a közvetítő theologiát. úgy találja, hogy az „igen-nem" theologia. Azonban maga Bender is jónak találta, vonatkozással beszédje 4-ik kiadásának utóhangjára a „Prot. Kirchenztg." legújabb számában Nitzschnek egy levelét közölni, melyet az 1847-ben a hitvallás kérdésében az odenkircheni értekezlethez küldött, hogy czikke végén ráutalhasson, mennyire haladott az evang. egyház e kérdésben a fent adott idő óta, midőn is Nitzsch-sel — e kérdés szabadabb felfogása tekintetében az evangelikus egyház majd minden nevezetesebb fértia egy értelemben volt, mig most az ily irányú lépést mekkora ellenhatás követi. A dolgok állására különben jellemző a hir, hogy Kölnből bizonyos egyének megkérték volna Bendert, bogy beszéd jét a köznép közt tömegesen terjeszsze. Bender visszautasita e felszólítást tekintettel beszédjének akadémiai jellegére. — Idáig fejlődött ki az ügy ez idő szerint. Szemben a különböző felfogással, mely az eltérő irányok híveinél az ügy tárgyi oldalára nézve fenforog, konstatálni kell az ellenkező egyezőséget is abban a nézetben, hogy ezt a rendkívüli mozgalmat e beszéd meg nem érdemli. E sorok irója tekintettel az anyag bő voltára pusztán a tárgyilagos helyzetet iparkodott megállapítani és vázolni; de azt hiszi, hogy a mint igaz Gottschick állítása : e fellépés nem volt alkalmas arra, hogy a kölcsönös megértést, melyre pedig oly szükség lenne, előmozdítsa, ép úgy igaz a Beyschlag állítása is, mely szerint annak, hogy a dolog ekkora mérveket öltött, az ellenfél túlbuzgósága az oka . . . A dolog végkifejlése bizonytalan; ha további menete elég tárgyat fog nyújtani — az értesítés sem fog késni. — s—. Oroszország. — Az orosz Luther-alapra rendezett gyűjtések egészben 154.600 rubelt jövedelmeztek. Az egész összeg állampapírokba fektetve 9000 rubel kamatot hozand. A kamatok az egyház lelkészkedő ereinek szaporítására és támogatására fordítandó, t. i. egy képezde alapítására, mely egyházi iskolatanítókat és egyházi diakonokat neveljen." és uj lelkészállomások megalapítására. - Esthlandban a vidéki nép folyton áttér a görög egyházhoz Liylandban is i°-en aggasztó tünemények mutatkoznak s itt is a legközelebb múltban négy parasztifju tért a görög egyházhoz. n v r x

r V 2! V VT V (JC k & ö ak. — A Luther - társasag czéljaira befolyt adomanyok (10. kimutatás): _ k

r Marosy Károly ^^ 322 . 88 _ Összeg 327 irt. kr. Ez összeg takarékpénztarban van a tarsasag czimen es javára betéve.