Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Selmecz

3" 174 mikor az e. e. e. gyámintézet közgyűlését tartottuk meg Szombathelyen. Két nappal utóbb általános részvét mellett örök nyugalomra kisértük. Nt. Stettner Gyula felsőlövői esperes-lelkész a háznál s nt. Guotli Sándor íelsőeőri ref. esperes a temetőben szónokolt, mindkettő könyekig hatván meg a gyászgyülekezetet, mely felekezeti különbség nélkül a vidék szine-javából állott. Az egyházi szertartásban még segédkezett Seregélyt Dávid szalonaki és Mérnyi Adám felsőeőri evang. lelkész; a karéneket Bitter Sámuel, helybeli tanító vezette. Különösen felemlítendő, hogy a felsőeőri hivatalok s a felsőlövői intézetek a gyászünnepélyben részt vettek. Nagyban emelte az ünnepélyességet a felsőlövői tűzoltó dalárda szép éneke (Eitner tanár vezetése alatt) és a felsőeőri tűzoltó-egylet, mely pártfogójától a végtiszteletet szintén meg nem vonhatta. Áldott legyen közöttünk a boldogultnak emlékezete. Ebenspanger János. KÜLFÖLD. Dr. Dorner Izsák Ágost. Az ujabb német theologia és a porosz államegyház történetével szorosan összenőtt élet szakadt meg váratlan halállal Wiesbaden közelében, julius 8-án. Dorner Izsák Ágost a német theologia legmélyebb értelmű és legszeretetreméltóbb képviselőihez tartozott és különösen az evang. tudomány még sokáig fogja élvezni azon kitűnő művek áldását, melyekkel Dorner tolla megajándékozta. Dorner összes művei a gondolkozót Württembergs, a végső okok felé törekvő búvár hazájára, utalják. — Württemberget, az elhunyt teljes életében, aggkoráig „szellemileg, tudományosan és egyházilag legkedvesebbjének" tekintette. A neuhauseni szerény paplakban született 1809. junius 20-án; Dorner Izsák lelkész és neje Wucherer Henrietta tizenkét gyermeke között Ágost volt a hatodik. A tehetséges fiút házi nevelő vezette be a tudás első elemeibe. Későbben a tuttlingeni latin iskolába került és 14 éves korában meglátogatta a heilbronni alsóbb theologiai képezdét. Mint 20 éves ifjú a tübingai egyetemre ment, hol a bölcsészeti három éves tanfolyam bevégezte után Steudel, Kern és Baur voltak tanárai a theologiában; a katholikus fakultásban ez időben Möhler csillaga ragyogott. — Társai az intézetben Strauss Dávid, Hoff mann Vilmos (a későbbi berlini generalsuperintendens) Vischer Frigyes, Mcicklin és mások voltak. Straussal együtt, mint a tübingai intézet repetense 1834 óta működött. Ekkor szolgáltatott társának Straussnak műve: „Jézus élete" a fiatal búvárnak alkalmat azon munka megírására, mely tudományos hírnevét mindenkorra megálapítá. Az üdvözítő személye, történetelőtti és világtörténelmi valamint üdvhozó jelentőségében lett attól fogva Dorner theologiájának középpontja. Két christologikus czikk, mely a tübingai folyóiratban 1835. és 1836-ban megjelent, csakhamar tekintélyes 600 lapnyi kötetté növekedett, mely 1839-ben nagyszabású két kötetes monographiává vált, „Krisztus személyéről szóló tan fejlődésének története" czim alatt. — Kiváló működése már 1838-ban szerezte meg neki a tübingai egyetemen a rendkívüli tanárságot. 1839ben rendes tanárnak hivatott meg Kielbe, hol négy évig Chqclyhaeus bölcsészszel és Herr mann jogászszal legszorosabb baráti viszonyban élt, és a lutheránus Harms Clausnak egy ünnepi iratot „a német reformáczió elveiről" ajánlott. — 1843-ban Poroszország hívta meg konzisztorialis tanácsosés tanárnak Königsbergbe: 1847-ben Bonnba ment, 1853-ban Göttingába és 1862-ben végre a berlini hivány megnyitotta előtte a legmagasabb egyházi állásokat s oly tevékenységet, melylyel a fáradhatlan munkás csak akkor hagyott föl, midőn bénitó betegsége, fájdalma nyugalomra kényszerítette. — Dorner tudományos jelentősége, nevének mindenkorra tiszteletteljes helyet biztosít az evang. theologiában. O a Schleierrnacher-féle iskola positiv irányához tartozik, melynek .,a keresztyén tüdat" jelentékeny forrás a ker. igazság felépítésére, habár az irás az egyedüli szabály. Jellemző, hogy Dorner tudományos főműveinek alapgondolatait elsőben kisebb munkákban fejezte ki; fáradhatlan mindig mélyebb értelem felé törekvő szelleme ezután az egyszer megragadt fejtménytől (Probléma) meg nem tudott válni, míg a történetileg, dogmatikailig, bölcsészetileg megalapította és a tudományos világgal közölhette. — Mint „Krisztus személyéről szóló tan története" a tübingai újság ama két czikkében gyökerezik, úgy „a prot. theologia története Németországban" amaz szellemdús tárgyalásban találja forrását, melyet Harms Claus ötvenéves jubilaeuma alkalmából irt. — Dorner dogmatikai alapirányában félreismerhetlenül lutheránus volt. Mégis életének legérzékenyebb összeütközései a „felekezetiesség" elleni harczból származtak. Már első meghivatása egy porosz tanárságra össze volt kötve egy egyházkormányzati hivatal elfoglalásával. 1843. a königsbergi konzisztoriumnak tagjává lett és mint ilyen részt vett az 1846-ki egyetemes zsinaton. Bonnban is megmaradt konzisztorialis tanácsosi állásában, részt vévén a koblenczi konzisztorium üléseiben, valamint a rajnai tartomány presbyteriális és zsinati életében. Egész természetének eszményisége arra utalta őt, hogy a német evang. egyház egyesítésén fáradozzék. De midőn ennek rendezése kivihetlennek bizonyúlt, megkísérte a német protestantizmus életerőit az „evang. egyházi egylet "-ben összegyűjteni ,és örömmel üdvözölte későbben az eisenachi egyházi konferenczia működését, melynek legtevékenyebb tagjai közéj számítható. 1873-ban még az „evang. Alliance" gyűlését New-Yorkban is meglátogatta és a hosszú út fáradozásait jó kedvvel és ifjúhoz méltó kitartással viselte. Midőn Poroszországban a Stahl-Hengstenberg-féle befolyás mindinkább érvényesült, mely az unióra Dorner eszményére ves'zélyes volt, a bonni tanár szivesen elfogadta a göttingai meghívást, anélkül hogy a túlbuzgó lutheránusok hazájában kikerülhette volna a rationalismus eretnekségének vádját. — Azon fordulat az egyházi ügyekben, mely által 1859-ben Stahl az egyházi főtanácsból kiszoríttatott és Betlimann-Holhceg állíttatott a kultusminiszterium élére, Dorner életére is döntő befolyással volt. Barátja Bethmann meghívta őt a dogmatikai tanárságra Berlinbe, de Bethmannak csakhamar Möhler előtt tágítania kellett, ki épen nem számítható a Dorner-féle irány barátjai közé. De midőn kiéli és göttingai barátja: Herrmann az egyházi főtanács elnökévé lett, akkor Dorner eszméinek valósítása biztosítottnak látszott. — Az eszményi emelkedettségéből folyó engedékenység, mely Dornert az egyházpolitikai életben jellemzé, ezen működésében, minden elismerést érdemlő eredményei mellett, sokszor megszomoritá és fájdalmat okozott neki. A szelíd és lágykedélyű férfiú