Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Bányakerületi superintendens canonica visitatója

•357 fog bővelkedni; ki tűrni nem tud, nem fog uralkodni; kitartás a siker biztosítéka! * Hivatta Pétert. Megjelent: Parancsol, igazgató úr?! Menjen Pálhoz s mondja neki, hogy hívatom! Elment s megmondta. Pál megjelent: Hivatni méltóztatott, igazgató úr! Hogyan ízlik az alumneum? Jól, igazgató úr! Isten Önnel, édes Öcsém! így szokta — egy csapással, két légy — ellenőrizni a fiatalságot. * Nyílik az ajtó s jóformán még kívülről hangozik: Máté 9, 1. Újfalussy úr! S mire Lichner a tanárszékbe ért, Újfalussy úr már olvasott, fordított, izzadott erősen. Ez is közöltem levele ama szavait igazulja: Dolgom sok, időm kevés! Hogy szórakozzék, mulasson, mint más ember fia, arra pedig — úgy látszik — egész életében sem volt ideje. * Apróságok ezek Lichner életéből, de jellemezők. Nefelejtsek a hála koszorújában, melylyel emlékezik róla egy volt tanítványa. BELFÖLD. A bányakerületi superintendens, főtiszt dr. Szeberényi Gusztáv kir. tanácsos úr egyházlátogatási körútja a nagyhonti esperesség délkeleti részeiben. (Folytatás.) Az időpontot, melyben a drienói egyház szervezkedett alig lehet meghatározni. Bizonyos az, hogy a 17-ik század folyamában volt földesura Palásthy védelme alatt felvirágzott s békében fejlődött; különösen, miután az 1668-ban febr. 4. Korponán Lányi Dávid superintendens elnöklete alatt megtartott közgyűlés, Zabojnyik fő- és Spetko Dániel alesperes sürgetésére hozott határozatával, a méznevelöi anyaegyháztól elszakadva, anyásittatott. 1795-ben csatlakozott hozzá mint fiókegyház Csábrágh- Varbók. Jellemző, hogy ez utóbbi a mint 1794-ben templomépítési engedélyért folyamodott a megyéhez, azt csak azon feltétel alatt nyerte, hogy templomát szalmával fogja fedni. Közelében fekszik erdöboritott hegyektől környezve a völgyből kiemelkedő magaslaton a csábrághi vár. Romjai vészes időkről beszélnek ; de arról is, hogy egy és más ott keltezett fejedelmi rendelet egyházunk és alkotmányunk védelmét czélozta, s habár ideiglen, biztosította is. Az ezen egyház körében működött lelkészek sorából kiemelendő a nemes-varbóki Plachy Sámuel, kinek közreműködése mellett felépült 1822-ben a régi fa-imaház helyén, a mostani elég téres s csinos kőtemplom; továbbá Placsko István. Alatta épült a pap- s tanítói lak; mindkettő czélszerűtlen beosztással s rossz, mert alkalmatlan fekvéssel. Különben nem ezen építkezés teszi emlékezetessé Piacskót, hanem tótnyelvű irodalmi működése. Vallás-erkölcsi kézikönyvei még mai nap is használatban vannak sok helyt. 1846. óta működött Szarvason, a hol is befejezte munkás életét. Jelenlegi lelkésze t. Blaskovies Miliduch, 9 évi segédkezés után megboldogult atyja oldalánál, átvette a f. évi márczius havától kezdve, egyhangúlag történt megválasztatása után, az egyház önálló vezetését s remélni lehet, hogy azt a hírneves elődök szellemében, odaadó buzgósággal folytatni fogja, „keresve mindenek előtt Istennek országát s annak igazságát— Sajátságos, hogy ezen község a honti keleti fennsík oly kiemelkedő helyén épült, a hol sem forrás-, sem kútviz nincsen s a lakók csakis úgy segítenek e bajon, hogy elrekesztve egy terjedelmesebb völgyületet, az ott összegyűlt csapadékot használják házi általánosb szükségletnél; de az ivó-vizet, a mely alig érdemli e nevet a 3/

4 órányira fekvő völgy patakvizéből kapják; a miért is a lelkész hiványában ki van kötve a naponkénti vizhordás a paplakra, a szükséglet szerint. Ugyanaz áll az iskolára nézve. S mindezt, mind a fentartás egyéb terheit meggyőzi nagyrészt a nem egészen 400 lelket számláló anyagyülekezet; mert a 262 lélekkel biró csábrághvarbóki leányegyház külön tart fel iskolát és tanítót s így csak igen csekély részben járul az anyaegyház közterheihez. — Elég hangosan szóló bizonyság, bogy protestáns szegénységünk mire képes! Hitében s buzgóságában megerősítvén e kicsiny sereget általment a főpásztor, nem igen szerencsés uti terv szerint, mellékutakon, melyeken a kocsizás mindig koczkázattal jár, a felsö-rakonczai egyházba, ahol is a hivek s az anyaegyházhoz tartozó, de a szomszédos községekben, ú. m. Palásthon, Túron stb. elszórtan lakó földesurak számosabb képviselői által a legszivélyesebben fogadtatott. Ezen egyház 1625-ben keletkezett s első lelkésze Urszinyi György szervezte. Mostani meglehetősen elhagyatott állapotban levő temploma, mely 90 év óta fennáll Tablicz Bogyoszló papsága idejében épült. Remélhető, hogy ezen épület, mely ilyen állapotban nem igen hirdeti az Urnák dicsőségét s nem igen tanúskodik evangyéliomi áldozatkészségről, — a legközelebbi tavaszszal, az ébredő természettel egy időben díszesebb alakot ölt magára. Hogyha az iskolai növendékeknek tudott legközelebb a protestáns hitbuzgóság megfelelő, czélszerűen berendezett s teljesen felszerelt hajlékot felállítani, — bizonynyal nem fog késedelmezni a lelki épülés közös házát is teljesen helyreállítani, s azon szellem, mely a merev jogosság szelleme s mely ez idő szerint szabályozza a pásztor t. Szemian Mihály s a gondjaira bízott hivek közötti viszonyt, bizonynyal meghátrál az evangyéliomi emberszeretet szelleme előtt s az ékes rend majd mindenekben helyreáll! Adja Isten! — Az egyház ez idő szerinti felügyelője tek. Ruttkay Mór földbirtokos ebbeli fáradozásai nem maradhatnak eredmény nélkül. Sajátságos jelenség a község nyugati hegylejtőin előforduló számos egykoron lakásul is szolgált kőbe vájt pinczehelyiség. Jelenben el vannak jobbára hagyatva. — A mint a százados vész elvonult, mely az egyént s a családot lelkiismereti szabadságában fenyegette, úgy elhagyták e barlanglakók biztos lak- s rejtekhelyeiket s levonultak az áldott völgybe, emelve egészségesebb s kényelmesebb hajlékokat. Felsö-Rakonczát ól, — a mint odahozta is, vitte a Superintendens urat, tek. Buocz Lajos megyei aljegyző kitűnően idomított lovain, — a méznevelöi fiókegyház meglátogatása mellett, a mintegy harmadfél órányira fekvő i devicsei anyaegyházba. Már a határon magasra emelkedő