Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - VEGYESEK - Luther-társaság czéljaira befolyt adományok

•331 ugyanazon vasárnapon akartak felelni. De még a tiz^negj'edik órában erélyes ellenhatározat bocsáttatott ki a párt vezetői részéről, kik a véres összeütközésekérti felelősséget nem akarták magukra vállalni. — Erre az u. n. conservativ párt következő vasárnapon, szeptember 7-én, manifestált, és pedig a mint egy klerikális lap dicsekedik: „aki utoljára manifestál, legjobban manifestál." A királyra az országban uralkodó felindulás nagy befolyással volt és klerikális lapok azt híresztelték, hogy II. Lipót az iskolai törvényt, melyet kétségen kivül a senatus is elfogad, nem fogja szentesíteni. Ezen esetre fenyegetőztek az ultramontán lapok, „hogy ők okvetlenül elszakadnak a királyságtól." De mit tehet a fejedelem az alkotmányos államban egyebet, mint a többség akaratát keresztül vinni mindaddig, míg egy más többség más utakra utalja? így most a természetisme- és a mértani oktatás egyideig el fog tűnni az elemi iskolákból; a tanítók száma lesvállíttatik, a fizetések kisebbíttetnek, a gyülekezetnek nem tetsző tanító' várópénzt kap, mely nem állhat kevesebből mint 740 frankból. De ha a községi tanítók és községek jó viszonyban élnek egymással, úgy a király jogában áll, a tartományi tanács javaslatára — és a kilencz belga tartományi tanács közt hat ultramontán — egy nem tetsző tanítót eltávolítani. Es ez mindaddig fog tartani, míg a viszonyok ismét elvisel hetlenekké válnak és a klerikálisok ellenei jutnak a kormányra. Ezalatt Antwerpenben klerikálisok és szabadelvűek véresen ütik egymást és Brüsselben még komolyabb volt a dolog szeptember 7-én. Hol Belgiumban az ultramontánismus kíséretében hitetlenség és a nagy tömeg közt álhit lett uralkodóvá, ott az igaz szabadságnak nincs tere; az emésztő harczban teljesül az ítélet. — Különben Jacobs miniszter daczára annak, hogy az iskolatörvény mind eddig sem a senatus helybenhagyását, sem a király szentesítését el nem nyerte, keresztül viszi ezt. Egy rendelete megengedi a községeknek, hogy a községi iskolai épületeket a szabad iskoláknak engedjék át. A luxemburgi tartományban Marcourt és más helyiségekben az apáczák már beléptek mint tanítónők és mint nem képesített tanítónők nyertek alkalmazást. A jeruzsálemi zsidó gyarmatnál folyton nő azoknak száma, kik életök végét ezen szentelt helyen akarják tölteni. Jelenleg 15,000 zsidó lakik Jeruzsálemben, kik 11 kerületre vannak osztva és három csoportból állanak: az Orosz-, Lengyel-, Osztrák-Magyar-, Németország és Hollandból bevándorolt Aschkenasi,m-hő\, kik zsidó-német tájnyelvet beszélnek és körülbelül 6660 lelket azámlálnak; a Sepharrfim-ből, kik Spanyolországból származnak, és a Moghrabimbői, kiknek hazájuk a török tartományok. Foglalkozásra nézve a jeruzsálemi zsidók iparokra és Chachamimra oszolnak; utóbbiak kizárólag vallásos gyakorlatokkal, nevezetesen a talmud tanulmányozásával foglalkoznak. — A Chalukából (Európa, Ázsia és Afrikából folyó pénzadományokból") tartatnak fel talmudi tudományuk mértéke a család száma és Chachami állások szerint. Iparos zsidók ki vannak a Chalukaból zárva; de ha egy család részese a Chalnkának, úgy azon tagjai, kik ipart űznek, ki nem zárhatók. A Chaluka kezelése a rabbinusokra van bízva, kik igazhitűségük miatt nagy tekintélyben részesülnek. Ezen igazhitűség azonban nem alapul a biblián, hanem a talmudon, mely itt valódi alakjában mutatkozik és a zsidók egyedüli szellemi táplálékát képezi, mert minden egyéb szigorúan el van zárva előlük. A talmud nálunk régen elejtett törvénykönyv, a melynek nincs többé jelentősége, mint az európai zsidók nyomatékkal oly gyakran állítják, hanem Jeruzsálemben, hol a zsidók szabadon fejlődhetnek, a talmud nekik vezető és zsinórmérték; egész életök szerinte rendezkedik. — A zsidó iskolákban, a hol csak rabbinusok vannak alkalmazva, a talmud és a héber nyelv az egyedüli tantárgyakat képezik. Az alsó nép és a Chalukában részt nem vevők a legnagyobb nyomorságban élnek. Iskolákat, a melyekben az iíjúság a legszükségesebb imereteket szerezhetné meg magának nem szabad felállítani. [Midőn ujabb időben szerény kísérlet tétetett más tanintézetek felállításával, a rabbiumok minden rendelkezésökre álló eszközökkel ellenezték azokat és átokkal sújtották még azon szüléket is, kik gyermekeiket azon iskolába küldeni akarták. YEGYESEL — Sürgős kérelem. A negyedik évnegyed kezdetével tisztelettel kérem e lapok olvasóit: szíveskedjenek a hátrálékosok tartozásaikat lefizetni s mindnyájan a vállalatot szellemi és anyagi támogatásukban részesíteni. Uj megrendelést vagy előfizetést szívesen fogadunk s a kifejezett kívánságnak készséggel megfelelni, kedves kötelességünknek tartjuk. — A Luther-társaság czéljaira befolyt adományok (16. kimutatás): Jancsovics István, kiérd, lelkész . 2 frt. — kr. Süvetén tartott papi értekezlet . 7 „ 70 „ Tizenöt kimutatás (1. 38. sz.) 379 „ 38 „ Összeg 389 frt. 08 krT Ez összeg a takarékpénztárban van a társaság czimén és javára betéve. — A „Luther-társaság" czélba vett alakuló gyűlése oktáberhó 8-án délután 5 órakor feg a pesti ág. hitv. evang. gyülekezet tanácskozó termében megtartatni. — Egyházunknak minden az ügy iránt érdeklődő tagjai, tekintet nélkül arra. hogy a nevezett társaság tagjaiul jelentkeztek-e vagy sem, tiszteletteljesen felkéretnek: szíveskedjenek nagybecsű részvétükkel e fontos ügy érdekeinek előmozdításában közreműködni. — Magyar olvasókönyv. Legközelebb megjelenik s Hornyánszky Viktor könyvárusnál Budapesten 36 kron keményen kötve, megszerezhető, a bányai ág. h. ev. kerület részéről pályadíjt nyert, olvasókönyv. Miért is kéretnek a t. iskolaszékek és tanitó urak, hogy csakis ezen olvasókönyvet iskoláikba bevenni és oktober 10-én túl a nevezett kiadónál megrendelni szíveskedjenek. — TŐt-KomlÓS, szept. 23. A békés-csanádi egyházmegye közgyűlésének már mult számunkban jelzett fontos tárgya: a békés-csabai algymnasium kérvénye. — Ez algymnasium ugyanis, hogy az uj középiskolai törvény követelményeinek megfelelhessen t. i. 4 mostani tanerejét 6-ra kiegészíthesse a kormányhoz 3000 frtnyi segélyért folyamodik s kéri az esperességet, hogy kérvényét pártolólag terjessze fel. — A vita azon elvi kérdés kőrüi forgott, hogy helyes-e, nem veszélyezteti-e a prot. autonómiát, ha felekezeti iskoláink államilag segélyeztetnek ? Hosszabb vita után a többség az államsegélv kérését helvesli s a kérvény ennek következtében pártolólag terjesztetik fel. — E vitával kapcsolatban Jeszenszky Károly m. berényi és Haan Lajos, b. csabai lelkészek részéről erős indokolással indítványoztatik, hogy miután a szellemiekben a szarvasi főgymnasium oly határozott közeledést mutat az állam szervezési és tantervi