Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - KÜLFÖLD - Poroszország

•315 megszorítást oda magyarázza, hogy ez alatt csak a leg­kisebb mérték értendő, melyet minden iskolában okvetlenül tárgyalni és betanítani kell. Az öt czikkre való kibővítés a mellett mindenütt megengedhető. A kátéoktatás terje­delmének meghatározása azonban az egyes iskolák külön tantervére bizandó. A két utolsó czikk szó- és anyagértel­mezésének semmi sem áll útjában. Aggodalmat kelt minden esetre, hogy a kátéoktatás terjedelmének meghatározása az egyes gyülekezetekre hagyatik; ezáltal bizonyos önkény nincs egészen kizárva. — Még nagyobb megelégedésre szolgál valamennyi népiskolákban a hatodik vallás óra visszaadása és pedig mivel ez oly módon történik, hogy a sz. írásnak sok iskolában elhanyagolt rendes és tervszerű olvasása mindenütt kötelezővé tétetik. A bibliaolvasást ugyan min­dig követelték az iskolákban, de az időt erre sehogy nem tudták megtalálni. Jövőben minden héten egy óráig keli bibliát olvasni és nagyon ajánlandó volna, hogy itt rész­letes tanterv dolgoztatnék ki, mely szerint ezen órákban a biblia átvétetnék. — Hogy azon több oldalról nyilat­kozott kívánságnak, melyszerint az egyházi perikopák vagy vagy legalább az evangéliumok emiékeltessenek nem lett megfelelve, csak helyeselhetjük. Elegendőnek látszik, a mit e tekintetben az 1872 oct. 15 k. rendelet határoz, hogy t. i. „minden szombaton a gyermekek előtt felölvasandók a következő vasárnap perikopái és röviden magyarázandók. A perikopák emlékelése nem szükséges". — Reméljük, hogy a miniszter már most a kir. tanitóképezdék — tanrendje és tantervének „magyarázására" is kiterjesztendi figyelmét. Négy vallásóra a második és harmadik osztályban és csak két óra az elsőben bizony kevés, mert a seminaristáknak tanitó korukban, oktatásuk központja a vallástanítás lesz. A porosz püspökök tizenegy év lefolyása után ismét öszegyiiletek Bonifatius sírjánál, hogy egyházi kérdéseket tárgyaljanak és várható, hogy ezen tárgyalásoknak bizonyos eredménye is lesz. A fuldai, ermelancli, trieri, müncheni és hildesheimi püspökök aug. 6—8-ig személyesen jelen voltak Fuldában, az oznabriicki még aug. 6. érkezett oda; Boroszló, Kulm, Limburg és Paderborn képviselve voltak, A leölni és ponesenen-g. érsekiségek minden képviselet nélkül maradtak, az állami hatalom iránti tekintetből e vagy demonstrativ szándékkal döntetlenül maradjon. Minden esetre azon hir terjesztetett a lapokban, hogy Melchers, daczára annak, hogy a leölni érseki széktől felfiiggesztetett, személyesen meg akart jelenni és csak barátai erélyes közbeszóllására hagyott fel veszedelmes szándékával. — Az értekezlet tanácskozásai, a déli szünetet kivéve mindkét napon reggeli 8-tól estvéli 7 óráig tartattak. Természetes, hogy a megbeszélt tárgyakról biztosat nem lehet közölni mind addig, mig a püspökök magok nem nyilatkoztak. — De majdnem biztosan lehet állítani, hogy az énekes könyv kérdésével foglalkoztak és elhatározták, hogy mise — és ünnepi énekek bizonyos száma állíttassák össze, mely valamennyi gyülekezetre nézve egyaránt kötelező lesz, mig külön „függelékekben" a helyi viszonyokra lesznek tekintettel. Váljon a fuldai és limburgi püspökségek egyesítése szintén a megbeszélés tárgya volt-e, kétesnek látszik, mert ezen kérdés elintézése nem tartozik a püspökségek jogkörébe, hanem a szt. szék elintézésétől figgó és Róma igen szigorú tekintettel van arra, hogy a püspökök jogkörükön belül maradjanak — Valószínű azon­ban. hogy a képesítés kérdése tárgyaltatott a püspöki értekezleten, holott a „fuldai újság" szerint egv Marburg­ban felállítandó theologiai fakultás kérdése érintetlenül maradt. A „Germaniának" azt sürgönyzik Fuldából, hogy a theologiai fakultás berendezésének szükséges feltétele az egyetem simultanisálása, mely a kormánynál bizonyosan ellenzésre találna, mi nem épen nagy szerénység jele, ha egy katholikus fakultás kedveért mindjárt egy teljes egyetem multani sisálását követelik. Az állam csak adjon, hogy a római egyház mindjárt még többet és nagyobbat vehessen. A német kathol. Egyház is lelkész hiányban szen­ved. De mért engedheti meg XIII. Leo a dolgok állásánál fogva csak ez egyszer a felmentés késedelmezését? miért állnak a papi képezdék megnyitásának leküzdhetlen akadályok útjá­ban? és tán a kormány az oka, ha a pápai székkel való tárgyalások megakadtak, mert XIII. Leo előfeltételei: az egyházi törvény-gyakorlás szabadsága és a lelkészség neve­lésének szabadsága el nem fogadhatók? Az állam kötelessége, hogy erős kézzel rendezze, a róm. Egyházhoz való viszonyát, ekkor Róma majd megfogja tanulni a„mellőzhetlent méltó­sággal elviselni." Éjszak-Amerika. — Az éjszak-magyarországi evang. tótok bevándorlása folyton növekszik. A bevándorlás ren­desen ideiglenes, amennyiben csak a családapák jönnek, hogy a tengeren túl minél gyorsabban egy kis vagyont szerezzenek és azután ismét hazájukba visszatérjenek; hogv családostól jöhetnének, ahhoz nincsenek elegendő eszközeik Ezen emberek csupán gyors keresetre gondolva épen nem kívánják a lelkészi gondozást és a mellett igen bajos a szétszórtan lakókat, kik azonkívül lakhelyüket sokszor vál­toztatják, igével és szentséggel ellátni. — A pensylvániai zsinat azonban meg nem szűnt figyelmével kísérni ezen lelki bajt s végre sikerült egy cseh ifjút megnyerni, ki ámbár a tanítói hivatalra szánta magát egy papi képezdébe lépett. — Utóbbi időben elvégezte tanpályáját és most felszenteltetve, megkezdette már működését az evang. tótok közt, kiknek nyelve majdnem azonos 3 cseh nyelvvel; működése természetesen egyszersmind a nem kevésbé szá­mos csehekre is kiterjed. Az eddigi tapasztalások csak örvendetesek. Sokszor eféle nyilatkozatokat kelle hallania: nekem nem kell pap; azért jöttem Amerikába, hogy pénzt szerezzek; ba egész héten dolgoztam, vasárnap inkább mulatni akarok, nem hogy templomba menjek. De mégis sikerült egy kört gyűjtenie és a fiatal lelkész reményű, hogy ez lassanként nagyobbodni fog. — Nagy nehézségeket okoz a fiatal lelkésznek azon kedvezőtlen hangulat, mely általánosan található a tótok ellen. Azzal vádolják a be­vándorlottakat, hogy a szerzett pénzt kiviszik az országból és a dolgozó lakosság gyűlöli, mert ők okozzák a díjak leszállítását. A hol más munkás két dollárt keres, ott az igen megelégedett és magánosan álló tót sokszor fél dollár­ral is megelégszik és még akkor is jobb dolga van, mint Magyarországban. Daczára annak sokan nem találnak munkát, mert a munkakeresők száma igen nagy és igy nyomorúságnak néznek elé s képtelenek hazájukba vissza­térni. Igy a lelkész kötelessége még a tótok anyagi jól­létéről is gondoskodni.

Next

/
Thumbnails
Contents