Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - Cikkek - Anyakönyvek nyelvi kérdése

Második évfolyam. 38. szám. Pozsony. 1NS4. évi uepteaber 20. EVANGELIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — , negyedévre . I „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. J\\ EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. S3X385& Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. 8: Felelős szerkesztő : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr , többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : Anyakönyvek nyelvi kérdése kerületeinkben. (Farkas Géjza.) — Anyakönyvi kivonatok. (Kondoros György). — Sebaldus Nothank. r magister uram és F . . . ur. (W. K.) — B e 1 f ö 1 d. — Külföld. — Vegyesek. Az anyakönyvek nyelvi kérdése kerületeinkben. Hogy ev. egyházunk egyeteme, úgy, mint kerületeink vagy akár esperességeink buzgólkodnak a magyar nyelv és nemzeti érzület fejlesztése körül, ez, tüsszögjenek bár tőle a békételenek, tekintve egyházunk geográfiái helyzetét, természetes, legalább is nagyon érthető. Vannak, kiknek ez a törekvés nincsen inyőkre ; de hát kevés szakács az olyan, a ki minden asztalnál ülőnek Ízlését kitudná elégíteni. Bizonyosan számolt egyházunk a körülményekkel akkor, midőn ezen irány erélyes érvényesítését megkezdette, s nem ijedt vissza attól, hogy fognak akadni egyesek, a kikben a magyar nemzetiség érvényesítése keserűséget fog szülni. Mikor a tengerész megálapitotta jól átéritett tervét, habár elindulásakor néhány felhőcskét lát is, nem fogja magát visszatartatni s ha utjaközben tűnnének fel, azért még kevésbé fog visszatérni. De hogy maga keresse a zátonyokat, avagy neki menjen csak illyen-ollyan zivatarnak is ez, legalább is nem indokolható merészség lenne. Ily nem indokolható buzgóságból eredettnek tetszik nekünk némely kerületekben lezajlott kis zivatar, az anyakönyveknél használandó nyelv kérdése miatt. Ezt a kis rázkódást mégis el lehetne talán kerülni. Egyházi tekintetben, az anyakönyvek nyelve tárgyában intézkedni felfogásunk szerint a mily felesleges, ép oly czélt tévesztett törekvés. Anyakönyveink két szempontból eshetnek bírálat alá. — Egyik az egyházi, másik a politikai szempont. Egyházi tekintetben az anyakönyvek tisztán és kizárólag saját egyházunk szükségletének kielégítésére szolgáló jegyzékek, chronologicus jegyzőkönyvek, teljesen egyértéküek a helyi gyűlések jegyzőkönyveivel. S valamint ezeknek nyelve felett korlátlan tetszése szerint határozhat a gyülekezet, ép úgy nincs ok, a mely javalná, hogy az anyakönyvekben egyházi tekintetekből nyelv dolgában, de még más tekintetben is bármi egyöntetűség jöjjön létre. Hajdanta pl. a rovatak száma nagyon ingadozó volt, a születés ideje gyakran hiányzott, vagy a keresztszülők száma most is, a lelkész vagy a helyi szokás önkényétől függ, s mégis mindkét esetben az anyakönyvek megfelelnek rendeltetésüknek. Ha valami egyöntetűség behozatala szükséges akár alaki akár nyelvi tekintetben, ez csak politikai szempontból nyerhet indokolást. Az anyakönyvek ujabb időben közokiratok is lévén, azoknak nyilvános használatra való kibocsátásánál tekintetbe jöhet a nyelv is. Ha már most a magyar államnak érdekében van az anyakönyvek nyelvi egyöntetűsége, ám tegyen róla; akár a belügy — akar a kultusministernek egy tollvonásába kerül csak, s az anyakönyvek, mint politikai köziratok, egy nyelven fognak vezettetni. Fentartván mindenkor az egyes gyülekezetnek azon autonom jogát, hogy magán használatra külön — tetszés szerinti nyelven anyakönyvet vezethessen. — Ha pedig a magyar kormány, legyen hogy nem mer, legyen hogy szükségesnek nem tartja, ily értelmii határozatot nem hoz, illetve rendeletet nem ad ki, s annak érvényt nem szerez; hanem megelégszik a meglevő állapotokkal, akkor nincs értelme, hogy mi mint egyház túlhaladjuk a magyar kormányt magyar nemzetiségi tekintetben. Van azonban ennek még más jelentősége is. A kerületeken hozott határozatok kell, hogy kötelezők legyenek kivétel nélkül. Ha valaki előttük meghajolni nem akar, meg kell büntetni, büntetlen megszegése eggik határozatnak, más határozat megszegésére ad bátorságot. Anyakönyvek nyelve miatt eddig nem volt példa, hogy valaki csak megintetett volna. Ismét oly határozattal állunk szemben, a melynek érvényt szerezni vagy nem tudunk vagy nem akarunk. Tudni tudnánk, de ez túlhágná az egy háziasság elvét; akarnunk nem kell, van a ki akarja. Minek hát a torzsalkodás ! Hagyjunk az anyakönyvek nyelvének békét s várjuk be türelemmel, mig eljö az idő, a mikor a kormány egy szavával többet fog tenni e részben, mint mi évtizedekig tartó huzavona által. Farkas Gejza.