Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Brassómegye

•306 Budacker városi pap poharat emel Nagy-Szebenért; a polgármester az egylet működésére; dr Fricke a szász asszonyokra s lányokra, kik hű segitői a szeretet cselekedeteinek a társadalmi s egyleti életben. Dr. Wolf köszönti az idegen vendégeket és az ifjabb bevándorlott szászokat Dr. Cuny Berlinből a szász-német házat és szász-német szokásokat üdvözli. Fronius Tr. tartott egy általános lelkesítő és magvas beszédet. Keim Fr. ily czímű verset adott elő: „Üdvözlet Nagy-Szebennek" Haltrich lelkész toasztot mondott Németország, — Német-Ausztria s Románia jelen voltak vendégeire. A zárszót Teutsch püspök tette meg, melylyel a lakoma véget ért. Nemzetgazdászati állatkiállítás is rendeztetett, melynek tüzetes leírása nem tartozik ide. A nagy-szebeni zene-egylet ünnepélyes-programmszerű concertet adott elő, mely előadáson nagy számú közönség vett részt Az .erdélyi országisnie-egylet 1884. augusztus 20-án. Természettani s történelmi osztály. E gyűlés még soha sem volt oly népes, mint ez alkalommal. A szakosztályok ügyeit s működéseit hosszadalmas lenne részletesen tárgyalni, de még erre itt elegendő tér sincs. E helyett vonuljunk inkább az ünnepélyi lakoma dísz termébe: Itt a megnyitó és első szónok Teutsch püspök volt, ki a tudományt üdvözölte, még pedig a német tudományt. Dr. Fricke felköszöntötte Teutsch püspököt, mint a ki az egyház, iskola terein nagy férfiú, ki nemcsak puszta nevében, hanem minden ízében is — német. Vittstock humorosan szellemesen üdvözli az országisme egyletet. Dr. Teutsch tanár poharat emel a német irodalomra s annak helyi sajtóbeli képviselőjére. Dr. Müller szót emel Bruckenthal emlékezetéért, hivatkozva ennek emlék — jelmondatára: „Volksthum und Glauben," „Werde ich treu bleiben!" Dr. Wolf lapszerkesztő közli a budveisi és bécsi hozzá érkezett telegrammok tartalmát, mely utóbbi a német „Schulverein"-tói van. Bell lelkész poharat emel a német hatalom és német munka érdekében. Teutsch püspök részint humoros, részint komoly beszédével véget vetett a szász dísz — lakomának. R. A. KÜLFÖLD. Austria. — Az innsbrnki ág. és helv. hitv. ev. gyülekezet évi tudósítása arról értesít, hogy az új lelkész 1883. évi pünkösd ünnepén igtattatott hivatalába, hogy a gyülekezet Wildauer képviselőhöz feliratot intézett, melyben háláját fejezi ki azon férfias fellépéseért, melyet, a tiroli vallásszabadság védelmében és a három püspök a hitegység érdekében tett nyilatkozata elleni harczában, tanúsított, s hogy házasságkötések alkalmából hárman tértek az evang. egyházhoz. — A paplakot terhelő 25,000 frtnyi adóság törlesztésére segélyt kér, ámbár kimutathatja, hogy a gyülekezetbeli tagok évi járulékai szaporodtak. A Gusztáv-Adolf egylet az elmúlt évben 2249 márkkai segélyezte a gyülekezetet s azon körülménynél fogva, hogy Tirol fővárosa iránt közel és távol általános rokonszenv uralkodik várható, hogy ezentúl is jelentékeny segélyzésben részesülend. — A lelkész által adott vallásoktatásban, különféle iskolákból, 18 tanuló vett részt; 11 gyermek kereszteltetett meg, 4 kitérés és 4 betérés fordult elő. A lélekszám nincs kimutatva, „Egyleti tevékenység" terén említés történik egy csütörtöki asztaltársaságról és azonkívül rendes társas összejövetelek is tartatnak egy vendéglőben, melyben római-kath. polgártársak is részt vesznek, melyek tehát nem különleges felekezeti jellemüek. A karácsonfa ünnepélye szintén felekezet nélküli volt. A bielitzi tanítóképezde érdekében a bécsi egyházi főtanács ápril 29-én Ausztria valamennyi ev. gyülekezeteihez egy körlevelet intézett, melyben adakozásokra szólítja fel azokat. — Az evang. és reform, gyülekezetek összes száma 233, ezekből csak 29 emlékezett meg ez ideig a nevezett intézetről. A cseli ág. hitv. evang. egyházkerület özvegy-pénztára az 1883-ik évben nyolcz lelkész özvegynek egyenként 158 frtot fizetett. Az egylet vagyona 29,582 frtból áll. Ha az özvegyek száma csak egygyel is szaporodnék, ugy az évi segélyeket azonnal le kellene szállítani. Ezen okból az özvegyek 1882-ben csak 125 frtnyi segélyben részesültek, mig 1881-ben 7 özvegynek egyenként 173 frt. jutott. Ez kiáltó baj s komolyan kellene mindenekelőtt a bevételek szaporításáról gondoskodni. Először is a lelkészek járulékait 3 frt. 15 krról legalább 5 frtra kellene emelni; továbbá a gyülekezetekben az ügy iránt érdeket kellene ! felébreszteni, még pedig, hogy azt nem csak évenkénti offertoriummal, hanem önkényt is gazdagabb ajándékokkal segélyezzék. Benesch elhúnyt reform, superintendens helye két választás után sincsen még betöltve. Németország. — A Marburgban felállítandó kath. th. fakultás ügyében a kölni újság ekép nyilatkozik : „Már 1850-ben megtörtént a kísérlet a hassiai kormány részéről, Nassau-val egyetemben e városban róm. kath. theol. fakultást állítani. Ez időben meghiúsult a terv a kath. egyházi hatóságok ellenzésén és nem várható, hogy a jelen viszonyok között jobb sikerre vezetnének a tárgyalások mindazon berendezések és személyekre nézve, melyekről valódi tudományos egyetemi miveltség fejlődése remélhető volna. Azon követelést pedig, hogy egy német tudományos fakultás czégére alatt, titkos római papképezde alapíttatnék, minden porosz minister vissza fogja utasítani. Hogy az ultramontánok másba bele nem egyeznének, annak tanúbizonysága egy clericalis lap nyilatkozata, melyben szóról szóra olvasható: „A legkülönfélébb hátrányokkal jár, ha egy kath. theol. fakultás nem a püspök székhelyén, vagy ennek közvetlen szomszédságában áll fenn. Nemcsak a tanulókra, hanem a tanárokra is okvetlenül szükséges, hogy úgyszólván a püspök szeme alatt éljenek. Mily fontos ez, ezt bizonyítja hajdan a giesseni egyetemen fennállott katk. th. fakultás története. Ha a fakultásokat véglegesen az egyetemekkel egyesíteni és igy állami intézetekké átalakítani akarják, ugy a püspököknek hathatósabb befolyást kell engedni a theol. tanárok alkalmazásánál, ugy beleszólási jogukat valamint a theol. tanárok feletti joghatalmukat feltétlenül elismerni kell. Ép ugy szükséges lenne, ilyen egyetemeken a bölcsészet és a történelem székén katholikus rendes tanárt alkalmazni". A követelések igen nyíltak, és mutatják azon nagy és ledönthetlen választófalat mely az egyház felfogása és a közt létezik, melyről a modern állam