Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - KÜLFÖLD - Görögország

174 szágának kifejezése, világi oldalára nézve — mint a vallásos közösségi életnek organizácziója a politikával való foglalkozást, az államkormányzásnak ezen művészetét el nem kerülheti Mint az isteni kijelentés kezelőjének feladata, hogy a politikát keresztyén gondolatokkal hassa át, s mint a vallásos népéletnek intézete is kell hogy foglalkozzék a politikával, mint nemzeti tevékenységgel. 2) Főleg Németország államegyházi viszonyai mellett, hol korona és kormányzás, parlament és pártok szoros vonatkozással birnak az egyházpolitikára, nagyon meggongondolandó egyházunk távolmaradása a politikától; e mulasztás elvileg gyakorolva arra vezetne, hogy a római egyház, mely annyira szeret politizálni, tűnnék fel a keresztyén politika egyedüli képviselőjének. 3) Az egyház a politikának szellemi erőket nyújtson : u. m. a nép és a hatóság közötti viszonyt tekintve a kegyelet absolut alapfeltételét, a néperkölcsiség dolgában a vallásos életerőnek segítségét, a szocziális kérdések terén a szabadság, egyenlőség, testvériség igazi gondolatait, s az általános szellemi mozgalomra nézve a keresztyén világnézetet a nép kedélyére s lelkiismeretére irányult eszményi s gyakorlati tevékenységében. 4) Az egyház elodázhatatlan követelményeket állítson a politikának : u. m. óvja meg a természetes alapokat az állam és egyház közötti határvonalon, a felsőség berendezését, a házasságot, iskolát, esküt, vasárnapi nyugalmat, a nyilvános életet általános erkölcsi viszonyaiban főleg a sajtót s büntetőjogot úgy alakítsa át, hogy az egyházi tevékenység abban nem akadályt, hanem előmozdítást lásson. 5) Az egyház e szerint szolgálva és munkálva, sőt ha kell, küzdve közölje az örök javakat úgy az egyesekkel mint a népélettel. 6) Az egyháznak működése a politika terén a keresztyén eszméktől áthatott állam- és népélet helyreállításában kulminál. Az értekezlet az érdekes felolvasást megköszönte, s lényegében a szónok gondolataival mindnyájan egyetértettek. Dr. Schultze külön fejezte ki köszönetét, mert Stöcker nyilvános működése teljes rokonszenvét birja. Stöcker válaszában kiemeli, hogy a konzervatív párt az, mely a német evang. egyházzal födözi egymást, mert ez képviseli a pozitív uniót. Ellentmond annak, hogy a berlini „Hofpredigerpárt" paktálna n czentrummal. Stöcker sógra Kühler tanár is polemizált azok ellen, kik a konzervatív pártot a czentrummal hozzák összefüggésbe; az „apostolicum" alapján állanak a rómaiak is, de tovább menve nem értjük már egymást. Félve tart attól, hogy a szabadelvű lapok a jelen értekezletben disharmóniát fognak látni Stöcker és hívei között, pedig a szükségesekben egyek mindnyájan. Végül a haliéi árvaház igazgatója Frick felhívja az értekezlet figyelmét a Canstein-féle bibliai intézetben legközelebb megjelent .,Próbabibliá"-ra s kéri a tagok közreműködését e nehéz vállalatban. Sok „hétköznapi reflekszió

u fűződnék ezen értekezlet lefolyásához, de ez már a német szaktudósok dolga! Halle, 1884. május 8-án. Szlávik Mátyás. A mai Görögország iskolaügye. — Fio, dán tanár, a ki hosszabb ideig Görögországban tartózkodott, többek közt az ottani iskolákról és azok viszonyáról is bővebben értekezik. A „Hamb. Korresp." a következőket közli ezen ismertetésből : Miután a tudósító ráutal azon nehézségekre, melyeket Görögországban a köznyelv (új görög) és az irodalmi nyelv (ó-görög) külömbözősége okoz, áttér a specziális oktatási állapotokra. Jóllehet már az 1834. törvény is kimondta az általános iskolai kötelezettséget az 5—12 éves gyermekekre nézve, és 50 frankig terjedő pénzbírságot szab a törvény áthágóira, mindamellett e törvény maínap is tényleg csak a papíron van meg, a nép nem akarja magát a törvény rendelésének alája vetni; a bírságok erőszakos behajtása pedig nem tanácsos. Az ezen törvény által elrendelt tantárgyakra nézve is nagy az eltérés mind elméletileg, mind a gyakorlatban. A törvény értelmében tanitandók : a káté, görög nyelv elemei, irás, számolás, mértékek és súlyok ismerete, vonalzórajz, ének, és „ha lehet" a földrajz , hazai történet és a természettudomány legszükségesebb elemei. A fiúkra nézve kötelező ezenkívül hetenként kétszer : testgyakorlat, gyakorlati gazdaságtan és kertészet, fa-, méh- és selyemtenyésztés; — a leányokra nézve pedig : gyakorlati utmutatások a kézimunkában. — Azonban ezen törvényszabta, kissé terjedelmes pensum a gyakorlatban soknemű megszorításnak van alávetve. így például a testgyakorlat egyáltalában nem fordul elő, a többi tárgyak tanítása pedig csak a nagyobb városi iskolákban emelkedik érvényre, mig a falusi iskolákban a tanítás főleg írás-, olvasásra és a számolásból a négy alapműtételre szorítkozik. A fentérintett 1834. évi törvény folytán némely helyen elválasztották a fiúkat a leányoktól, de a legtöbb helyen a két nem ezután is együtt maradt. Ezen körülmény folytán már két évvel a törvény kiadatása után emberbaráti szövetkezet létesült, mely magához ragadta a leányok tanítását és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy már 1852-ben törvényileg beszüntettetett a közös tanítás rendszere. A nép-, közép (hellén-), és felső iskolák (gymnasiuin) közti összeköttetés eszméje Görögországban is megvalósúlt. A hellen iskola tantárgyai: görög nyelv, bibliai történetek, görög ókor, a jelenkor rövid kivonata, földrajz, számés mértan. Az idegen nyelvek közül a francziát a II. osztályban kezdik tanítani, azok pedig, a kik gymnasiumba szándékoznak átlépni, a III. osztálytól kezdve latint tanulnak. A gymnasiumi oktatás tárgyait képezik : görög auctotorok olvastatása, összekötve a nyelvoktatással hetenkint 12 órában, latin (hetenkint 4 órában), franczia, történet, algebra, mértan, trigonometria és mathematikai földrajz, továbbá természetrajz, természettan, lélektan, logika és vallástan. Az 1836. évi törvény ezeken kívül előírja még a német nyelv, rajz, festés és zene tanítását is, de ezek eddig gyakorlatba nem mentek át. Látszik ezekből, hogy a közép (hellen) iskolákban az elmélet tekintetében sokat követelnek, de ujabban tekintve azt, hogy tandíját csak a népiskolákban fizetnek, s így a felsőbb iskolákban az állások kevésbé keresettek, korlátozták a tantervet. A gymnasiumok magasabb szakoktatást nyújtanak, itt meg az a baj, hogy a tanárok nincsenek paedagogilag kiképezve. Az iskolai fegyelem szembeszökően humánus, a törvény mindenféle testi büntetést eltilt, s innen némely görög iskolák laza fegyelme. Végül álljon itt felvilágosításul néhány statisztikai