Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - IRODALOM - Hit-, remény- és szeretet könyve. Csiky Lajos

136 huzamban halad a káté tanulása, s a biblia-olvasás, mely utóbbinak hogy mily fontos szerepe van arra nézve, hogy protest. népiskoláinknak a jobb értelemben vett felekezeties szint megadja, azt jelen becses lapok egyik czikkirója eléggé kifejtette. Papp József. Magyar olvasókönyv. Nagy tiszt elendö Szerkesztő Úr! Becses lapjának f. évi 15. számában Margócsy Gyula ügytársam a bányai egyházkerület a magyar nyelv tanítása érdekében hozott határozatára vonatkozó nézeteit, illetőleg az ezen határozatnak szószerinti végrehajtása és az ennek folytán kihirdetett pályázat iránti aggályait nyilvánítja, egyúttal eszmecserére szólítván fel az ügy iránt érdeklőket. Eltekintve attól, hogy Margócsy úr czikkében ismételten saját magának mond ellene, amennyiben péld. kezdetben azt állítja, hogy „tankönyvből magyar nyelvet sikeresen tanítani egyáltalán nem lehet", későbben nézete pedig oda irányul, hogy „a magyar nyelv sikeres tanításának nélkülÖzhetlen kelléke, hogy a tótajku tanulók számára tót és a németajkuak számára német nyelven első osztály részére oly abc-s könyv, a második osztály részére pedig oly olvasókönyv szerkesztessék, a melyben az egyes szavak és olvasmányok lehetőleg magyar betűkkel irvák és így e könyvekből kell kiindulnia azon módszernek, mely szerint a tanításnak a további osztályokban folytattatnia kell;" — vagy amennyiben továbbá egy helyen azt mondja, hogy „az elemi iskola alsó és középosztályaiban tanult dolgok egymással rendszeres kapcsolatba egyelőre nem hozandók;" — máshol ismét nézete szerint „a népiskolai teendőknek 3. osztálytól felfelé a Káté, énekes könyv és biblián kivül csak olyan tan- és olvasókönyvre van szüksége, melyben az elemi iskola tantárgyai földrajz keretében olvasmány alakjában bennfoglalvák;" eltekintve ily többszörös ellenmondásoktól és egyes — nem mondom: téves, de még korántsem általánosan elfogadott nézetektől, örömmel olvastam M. úr felszólalását, mert nagyon is óhajtandó, hogy tankönyveink fontos ügye valahára alaposan megvitattassék és így e czélra legalább az első lépés megtörtént. Nehogy azonban a reménylendő eszmecsere téves alapból induljon és fejlődjék, úgy hiszem, nem lesz felesleges, ha az ügy iránt érdeklőknek becses tudomására hozom azon indokokat, melyeknél fogva a bányakerület felső kerületi iskolabizottsága egyelőre csakis egy a 3. és 4. osztály számára szerkesztendő olvasókönyvre javasolta a pályázatnak kiírását. Az illető bizottság ugyanis, bár behatóbb tárgyalás után azon meggyőződésre jutott, hogy az egyházkerületi határozat nem felel meg teljesen a pestmegyei esperességnek a magyar nyelv tanítása érdekében benyújtott javaslatának, mégis tanácskozásainál — megbízatásához képest — egyedül csak a kerületi határozatokat kellett tekintetbe vennie, t. i. hogy 1) a nem magyar ajkú növendékek kezébe mentül előbb egy olyan alkalmas tankönyv juttattassék, mely a magyar nyelv elsajátítását a lehető legczélszerűbb módon eszközlendi, és hogy 2) egy oly népiskolai olvasókönyv szerkesztessék, mely a felekezeti érdekekre az eddigieknél sokkal nagyobb súlyt fektessen. A bizottság tehát a már meglevő tankönyveket tüzetes megbirálás alá vette és azt találta, hogy tótnyelvű iskoláink számára Groó Vilmos magyar olvasó és gyakorlókönyvei, német iskolák számára pedig Szirmai J. és társainak magyar nyélvképzö füzetei methodikailag oly helyesen vannak szerkesztve, hogy a kivánt czélnak teljesen megfelelnek, miért is — ezen könyveket teljesen ajánlván — annak szüksége, hogy e tekintetben új tankönyvekről gondoskodjék, elesett; úgy hogy ezek után csak a határozat második részére: egy felekezeti népiskolai magyar olvasókönyv létesítésére — kellett még figyelmét kiterjesztenie. Tekintve azonban, hogy az állami és községi, mint a más felekezeti népiskolákban minden egyes osztály számára külön-külön olvasókönyvek léteznek, és kerületünk bizonyára nem akarhatja azt, hogy népiskolái e tekintetben sokkal mostohábban legyenek ellátva;—tekintve továbbá, hogy paedagogiailag nem volna helyes, ha már a 8-éves gyermeknek is azon olvasmányokat adnók kezébe, melyek csak serdültebb tanítványoknak valók, és tekintetbe véve végre, hogy egy könyvbe csaknem lehetetlen csupa oly olvasmánytárgyakat kiszemelni, melyek a népiskola valamennyi növendékeinek fejlődéséhez és gondolkodásához vannak mérve és alkalmazva; de tekintve azonkívül még a gazdálkodási szempontot is, miután egy könyv a gyermek kezében úgy sem tart 5—6 éven át, a bizottság — habár a kerületi határozat csak egy olvasókönyvről szól — legégetőbb szükségnek tartotta, hogy — miután az egyházkerület által ajánlott és 1883. okt. 6-án kelt jegyzéke szerint az I. és II. osztályaink számára megfelelő magyar abc- és olvasókönyveket birunk — egyelőre csak a III. és IV. osztályaink számára szerkesztendő magyar olvasókönyvre írassék ki a pályázat és megállapította az erre vonatkozó és közzétett irányelveket, reménylvén, hogy így azután jövő évben a felsőbb osztályú olvasókönyvek érdekében is lehet intézkedni és felekezeti népiskoláink 2 — 3 év multán legalább jó olvasókönyvekkel ellátva legyenek. Tőlünk, tanítóktól, függ, hogy a bizottság, sőt egyházkerületünk e reményében ne csalatkozzék; azért álljon elő mindenki, ki magában ehhez hivatást érez, a küzdtérre! Falvay Antal, mint a nev. bizottság jegyzője. IRODALOM. „Hit, remény és szeretet könyve az élet kedvező és kedvezőtlen napjaira. Imádságok a magyar protestáns nép számára Csiky Lajos debreczeni ev. ref. hittanártól. Budapest, 1884. Nyomatta Hornyánszky Viktor." Ara vászonba kötve 80 kr. (XII. 397 lap, 8-rét.) A mit akárhány egyházunk pecsétjén jelvényileg látunk kifejezve, a miről boldogult Elefánt Mihály is a maga halotti énekes- és imakönyvét elnevezte: a hit, remény és szeretet könyvének nevezi Csiky Lajos a maga új imakönyvét. De ezen általánosan ismert és kedvelt felirat alatt nem gyanítaná senki azt a különleges tartalmat, mely ezen imakönyvet az ismert magyar imakönyvektől megkülönbözteti. Ugyanis a szokott köznapi, ünnepi és az élet különböző foglalkozásaiban és viszonyai közt mondandó' imákat követik a jó reményben lévő és gyermekszülő asszonyok, a betegek és haldoklók imádságai, képezve öt külön részt.