Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Külmisszió. Láng Adolf

22 nek, ha szükségesnek látta, tót nyelven is jó tanácsokat osztogatott s őket atyailag buzdította. Szeretném, ha látta volna őt nejével, fivére és két nővérével april i-én boldogult atyjuk, a nagyérdemű egyet, főfelügyelő hamvainál — mit minden évben ismételnek — a sírboltban! Szeretném, ha az igazságtalan levelező elolvasta volna a gyanúsított vezér beszédjeit, melyeket az országgyűlésen a prot. autonómia védelmére, a középtanodai törvényjavaslat alkalmából tartott, s bizonnyal nem tartaná őt se kegyetlennek, se hitetlennek. — De az „egy szláv pap" úgy látszik nem akarja a valót látni, az ő szemeit a pártszenvedély elhomályosította, különben azt sem állítaná, hogy az egyetemes felügyelői méltóság minden egyházi s történelmi jelleget nélkülöz. (!) — Végre a nevezett egyházi lapnak s levelezőnek az írás szavaival csak ezt mondjuk: „Atyám! bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekesznek! (Luk. 23. 34.) — Melczer Gyula, acsai evang. lelkész. * * * (Z) Jóny Tivadar és végrendelkezése. — 1814-1883. — Sokfélét olvastunk a lapokban néhai Jónyról. Rektifikálnunk kell a közlötteket. Tehetjük. Hosszú éveken át ismertük őt közelebbről. Tartozunk ezzel az igazságnak, a boldogult emlékének. Jóny nem volt különcz, annál kevésbé szenvedett bármily fokú rögeszmében. Egyetlen sarj egy jónevü szepességi családból, takarékossága által meggazdagodott, hites ügyvéd, nőtlen férfiú. Voltak neki is, mint minden más embernek kedvtelései, sajátságai. Kedvteléseinek anyagilag előnyös állása nyújtott tápot, sajátságait pedig nőtlen élete növelé. Föltűnt: mert gazdag ember volt, mert könyvekre sokat költött, mert az ő kedvtelése és sajátságai a közönségesen látottaktól eltértek némileg. Magában és önmagának élt. Nem barátkozott. Talán csak egyet szeretett igazán életében: azt, ki hű barát gyanánt élt közelében, ki kenyerét, életsorsát osztotta meg vele ritka önfeláldozással, Ferenczy Lajost, nyilvános elismerésre is érdemesült, köztiszteletben álló férfiút. Különben ő a közügyek és közélet iránt kiváló érdekkel birt. Meleg szívvel vett azokban részt. Jó czélokra mindig készséggel nyújtotta adoElete, végrendeletei reá mint nemeskeblű emberbarátra, mint ügybuzgó protestánsra vallanak. Utóbbi 17 év alatt kelt két végrendeletében, 50 ezer forintról 250 ezer forintra felszaporított vagyonának általános örökösévé a késmárki ev. líceumot nevezte „oly megkötéssel azonban, hogy az, a hazai törvények által szentesített protestáns önkormányzati joghoz ragaszkodni, annak engedelmeskedni tartozik." Meghagyja, hogy nevezett főörökös a miskolczi ev. gymnasiumnak 2000 frtot, a sárospataki ref. főiskolának 2000 frtot fizessen ki. Összes részvényeit (24 ezer forint érték), egymás közt egyenlően megosztva, a miskolczi evang. és ref. gymnasiumoknak hagyta emlékül. Könyvtárából (15 ezer kötet) a kettős példányok egyikét, úgyszintén azon könyveit, melyek a főörökös lyceum könyvtárában már megvannak, a miskolczi ev. gymnasiumnak hagyományozta. Jónyt ezen végréndelkezése, illetőleg ezen nagy gondolat, melynek valósulásáról idézett két végrendelete tanúskodik, — azon nagy elhatározás, melyben párját ritkító egyházszeretet nyilatkozik, — protestáns két egyházunk történetében tündöklő nagy alapítók sorába emelé. Legyen méltó követője! Áldott legyen emléke ! KÜLFÖLD. Ausztria. — Ausztriában az ág. hitv. és a helv. hitv. egyház egyetemes zsinatai még ez évben fognak összegyűlni. — A Buschbeck trieszti lelkész elhalálozása folytán megürült superintendensi hivatalba Schack Otto bécsi ref. lelkészt választották. A bielitzi evang. tanítóképzőből kikerült, jelenleg Alsó-Aspangban (Alsó-Ausztriában) mint főtanító működő P. V. f. év márczius 11. a neukircheni es. kir. járásbíróságnál bejelentette az ev. egyházból való kilépését. Kell-e még világosabb commentár az iskolatörvény-novella 48. §-hoz, melynél fogva a vezető tanítónak a tanulók többségével egy vallásúnak kell lennie?! Németország. — Krisztus születésének éve mindeddig bizonytalan. — Általános azon nézet, hogy a megváltó, négy évvel a ker. időszámítás előtt született. Sattler müncheni tanár most azon állítással lép fel az „Alig. Ztg."-ban megjelent czikkében, hogy a ker. időszámítás nem négy, hanem öt évvel van hátra, hogy tehát nem 1883-at, hanem 1888-at kellene írnunk. — Ezen nézetét néhány nem régiben talált s nagy Heródes egyik fia által veretett éremre alapítja. Hamburgban a szeszes italokkal való visszaélés meggátlására egylet alakúit, melynek legutóbb tartott gyűlésén Ninck lelkész jelentést tett az ú. n. „gyógytelepek"-ről, hol is egy megbízható házi atya felügyelete és vezetése alatt 12 —12 iszákos ember, falusi gazdáknál helyeztetik el s egészséges munka és táplálék mellett rövid idő alatt kigyógyúl. Az első telep egy év óta Mecklenburgban áll fenn, legközelebb pedig két új telepet Holsteinban fognak felállítani. Svajcz. — A zürichi kantonalis tanácsnak ismét az állam és egyház különválasztása felett kell határoznia. A bizottság az országos-egyház fentartását indítványozta, mert ezt a nép akarja; egy ellenkező indítvány pedig az országos egyháznak 10 millió frankkal való kielégítését és ezután válást javasolt. A 157 jelenlevő közül az utóbbira 21, az előbbire 112 szavazott, 17-en pedig az egyház szervezetét a községekre akarták bízni. — Schaffhausen előre láthatólag az egyházat egy még meghatározandó pénzösszeggel fogja kielégíteni. — A nagy tanács bizottsága e czélra, beleszámítva az épületeket is, 4 milliót hozott javaslatba. A bázeli zsinat márczius 5-én tartott ülésében 36 szavazattal 27 ellen kimondta, hogy a gyermekeknek a confirmátió előtt való megkereszteltetése nem feltétlenül szükséges. A katechumenok ennélfogva jövőben nem köteleztetnek keresztelési bizonyítványaik bemutatására és az esetleg kereszteletlenek a confirmátiótól el nem tilthatók. A bázeli kormány azt kívánja, hogy a város róm. kath. iskolái világi igazgatás alatt álljanak és az iskola congregatiók tagjai tanítókúl vagy tanítónőkül ne működhessenek. A róm. katholikusoknak 3 hónapi idő engedtetett, hogy vagy iskoláikat az állami tanács követelményeinek értelmében szervezzék, illetőleg világi tanítókat alkalmazzanak, vagy gyermekeiket a nyilvános állami iskolákba adják. Az egyes kantonokban az iskolák költségei igen eltérők. Bázel városa legtöbbet költ iskolai czélokra (egy tanulóra 55 fr.); utána következnek: St. Gallen és Neuenburg (45 fr.), Zürich és Schaffhausen (30 fr.), Genf, Glarus, Aargau, Thurgau, Bern és Waadt (25 fr.), Zug, Luzern és Solothurn (20 fr.), Bázel vidéke,