Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Iskolaügy - Tanárképzésünk ügyében. Dr. Masznyik Endre

13 üdvözít, hogy minden bün forrása az Isten, hogy olyat prédikált másoknak, a mit maga sem hitt, továbbá hogy Zwingli kicsapongó életet folytatott, Calvin pedig a legnyersebben gorombáskodott és káromkodott. Es e nagy igazságokat ö nekünk nem csak a tanszékről hirdette, de meg is irta. „Nevelés története" II. r., IV. f. Hát ilyen emberek nekünk tanárokat ne képezzenek. A mi az általános műveltséget illeti, az megszerezhető theol. akadémiánkon is, a hol a bölcsészetnek, nevelés-tudománynak, aesthetikának s ezzel kapcsolatban a magyar nyelvnek s irodalomnak rendes tanszéke vagyon. Miért ne tölthetnének tanárjelöltjeink egy évet ez új intézet falai között, a hol egyszersmind megismerkedhetnének a nevezett tárgyakon kivül még egyházuk történetével, a keresztyén vallás-erkölcsi élet tiszta igazságaival, szóval a valódi evang. prot. szellemmel. A mi pedig a szakismeretek megszerzését illeti, a törvényjavaslat e tekintetben is módot nyújt arra, hogy ifjaink ne, névleg ugyan állami, de valósággal kath. egyetemen legyenek kénytelenek pályájukat folytatni, hanem hogy kimehessenek a külföldi prot. egyetemekre. A 60. §. 2. p. ugyanis végül így hangzik : Az illető a főiskolai 4 éves tanfolyam idejéből 3 évet külföldi egyetemen is tölthet. Küldjük külföldre tanárjelölteinket annyival is inkább, mert ott igen szép alapítványaink vannak, a hazai egyetemeken pedig a mi van, abból prot. ifjú vajmi ritkán kap. Nézetem szerint ez volna leghelyesebb út a jelen körülmények között arra nézve, hogy. iskoláink nevelés ügyének prot. jellemét s egyszersmind az oktatás kellő eredményét biztosítsuk. Fő a tanárképzés szabályozása, ám képesítse a külföldről haza térő jelöltet az állami bizottság, én megnyugszom, ha biztosítva vagyunk arról, hogy a képesített egyén csontunkból való csont, vérünkből való vér — szabad prot. gondolkodású s érzésű vallás-erkölcsi jellem, kire egyházunk leendő oszlopainak, középiskolai ifjúságunknak értelmi s erkölcsi fejlesztését nyugodt lélekkel bizhatjuk. Yideant consules! Dr. Masznyik Eridre. Az üdvseregről. Az angolországi methodisták kebeléből újabb időben sajátságos mozgalom vált ki, a melynek harczosai üdvseregnek nevezték el magukat. Alapítója és vezetője a methodisták egy volt prédikátora, Booth mint a sereg tábornoka. A felekezet nem érte be az angol földön való toborzással, hanem kiterjesztette működését a continensre is. Schweiznak szabad földjét találta legalkalmasabbnak a hadjárat megindítására. A continens eddig nem nagyon érdeklődött ugyan iránta s csak most kezdte figyelmét feléje irányozni. És méltán ! A mi Genfben történt, az tényleg nem közönséges jelenség a vallási élet terén. A felekezet czélja, hogy a bűnben elmerülteket Jézushoz visszavezesse. A czél nemes vólta nem vonható kétségbe; kérdés azonban, minő utat választ annak megvalósítására? E részben az evangelizálásnál eddig használt eszközöket elvetendőknek mondja, mivel a nép érzéke eltompult irántok, mint olyanok iránt, melyeket a századok folyama alatt megúnt, megszokott. Új eszközök szükségesek, hogy a közönynek, mely a keresztyén világot megszállotta, vége szakadjon s az evangeliom iránt való érzék felköltessék. Hogy közelebb mit ért, azt Genfben való szereplése alatt eléggé megmutatta. Nem hiába nevezte el magát seregnek : dobot peregtet, trombitát harsogtat, mintha valóságos sereg volna, hogy a népet, az álomba merültet, mozgásba hozza. A nép valóban mozgásba is jutott, csak azzal a különbséggel, hogy nem mellette, hanem ellene. A mi most következett, az szinte utalatot gerjeszt az emberben. Nem múlt el nap, hogy a felkorbácsolt szenvedély szidalomban, gúnyban, sőt tettlegességben nem nyilvánult volna úgy, hogy a hatóság kénytelen volt a sereg gyakorlatait beszüntetni s nemsokára rá a tilalmat megvető tiszteket kitiltani. A genfi vereséghez hozzájárult a neuenburgi, mely nem volt csekélyebb annál. A néptömeg ezen eljárása azonban, melyen mindenkinek meg kellett ütköznie, igen alkalmas volt arra, hogy a felekezet tagjait a martyrok fényében tüntesse föl s a nagy világ előtt a részvét és rokonszenv tárgyaivá tegye. A vereség eképen, mint egykor az őskeresztyénségben, a győzelem magvát rejtette magában s ez már is csírázni kezdett, midőn váratlanul villám csapott le, mely a gyönge hajtásokat egyszerre elpusztította. A nagy világ még most sem volt tisztában az iránt mit tartson az üdvseregről, mert a mit látott, az nem volt elegendő arra, hogy világos képet alkosson magának róla. A titokzatos, tudjuk, mindig vonz s ennek tulajdonítandó azon részvét is, mely a sereg iránt ittott nyilatkozni kezdett. A fátyol azonban, mely a képet elfedte, csakhamar lehullott. De Gasparin irónő „Lisez et jugez" czímü röpiratában kivonatot közölt Booth tábornok „Ordres and Regulatives for the Salvation-Army" czímü szervezeti iratából s kimutatta azt, hogy az üdvsereg, katonai engedelmességében, jézsuita tettetésében, érzéket csiklandoztató evangelizálásában körülbelül ellenkezőjét tünteti föl azon keresztyénségnek melyet Jézus és az apostolok hirdettek. Azóta, igaz, megjelent egy czáfoló irat is „Jugez l'armée du Saluttelle qu'elle est" czím alatt Bailton-tól, ez azonban a „Semaine religieuse" szerint czéljának épen ellenkezőjét éri el, mert ugy van írva, hogy de Gasparin irónő röpiratában foglalt vádak alaposságáról még azokat is meggyőzi, a kik azokat eddig az elfogultság rovására irták. — Ezután nagyon feltűnő az, hogy Booth tábornok f. é. márczius 14-én, a londoni főhadiszálláson tartott gyűlésen reflectálva a continensen való működésre, számadásában, mint a „Times" jelenti, mindenütt haladást constatált barátai előtt. Ez arról tanúskodik, hogy a sereg mindent ösmerhet, csak csüggedést nem s kitartó erővel elhathat más országokba is, mint Schweizba. Egyetem és theol. facultás. Az „Oesterreichische Protestant" szerint a bécsi evang. theol. facultásnak az új egyetem épületében való elhelyezésének ügye ismét kérdés tárgyává válik. Eddig bizonyosnak tekintetett annak az egyetem épületében való elhelyezése. A cultus