Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Iskolaügy - Középiskoláink szervezése ügyében. Dr. Masznyik Endre

102. zása, mint valamely könyvnyomtatóval, ajánlat utján megállapított feltételek mellett oly szerződés kötése, melylyel a társaság mint biztosított tényezővel számolhatna. Úgy az igazgató, valamint a többi választmány összeállítása, működésének köre s iránya nagyjában alapszabályilag, részleteiben utasításilag rendeztetnék. Évenkint akár előre meghatározandó időben, akár a társasági elnök belátása szerint egybehivandó közgyűlés intézkednék a társaság minden ügyeiben s ez volna a szervezet megalkotója, a munkásság ellenőrzője s vezetője, egy szóval maga a társaság. Különben mindezen kérdések megvitatása s megállapítása későbbi idők teendője, most legfőbb a Létesítés módja. Tegye meg mindenki kötelességét. A Szent István- és Szent László-társulatok élén anyagilag és szellemileg kiváló tehetségű érsekek, püspökök s főnemesek állanak. Mink az anyagiakban szegények vagyunk. Vannak azonban oly kiváló egyházi s világi férfiaink, kik, ha szellemök, tekintélyök súlyát latba vetik : az ige mihamar testté vállhatik. Kik, ha meghallják a kor intő szózatát, ha szivöket kitárják a nyomasztó szükség érzete előtt, ha megragadják az őket hitrokonaik bizalmából is megillető vezérszerepet, eleinte talán kevés de oly munkakész s elszánt csapatot hoznak össze, mely folytonos növekvésével meghódítja számukra, egyházunk és magyar hazánk javára mindazokat, kik magok is élni akarnak s egyházukat is emelni akarják. Ha az esperességek fejei, s minden egyes lelkész, tanár s tanító az ügy apostolává lesz; ha saját körében terjeszti s ismerteti a társaságot, ha lelkesen s kitartóan buzdít, lelkesít; ha mindenki maga mellé csak egy-két tagot szerez, rövid időn még legvérmesebb reményeink is valósulni fognak. Gyönyörű misszió vár itt főleg a lelkészi s tanítói értekezletekre. Ha központjaivá lesznek a társaság érdekében kifejtendő működésnek; ha a nagy egyházi közművelődési társaság mintegy fiókjaivá szervezkednek; ha így munkásságuk szűk körükön túl kihat s általánosul, saját munkájuk értéke is növekszik s a közanya jóléte, szellemi gyarapodása is emelkedik. Egyházunk gondolkozni tudó s melegen érző férfiait megsérteném, ha a „Luther-társaság" ügyét továbbra is ajánlgatnám, hisz ők sokkal jobban tudják, mint jó magam: mily nagy szükség van reá? mily áldás áradna el belőle egyházunk meglehetősen sivár életére. Ezt tennem nem lehet, nem szabad; de mielőtt e pár sort befejezném s nálam illetékesebbeknek engedném át a tért, nem fojthatom el lelkemnek aggodalmát, mely zsibbasztólag érinti egyházamért és hazámért élőhaló szívemet, félek, hogy a hidegek és lágymelegek tétlensége, az átkos közöny, ezernyi ezer kopasz mentségének kiséretében, még csirájában megöli a társaságot. Ha kell, legyen meg ez is. Nem keresem a magamét, dicsőség után nem áhítozik lelkem. A gúnyt, a léha kárörömöt is eltűröm. Az eszmét sírba tehetik, de feltámad és élni fog. Ez hitem, ez vigasztalásom. Kötelességemet teljesítettem! Tegye meg mindenki! S végül egy ajánlat: Mind azok, kik a „Luthertársaság" eszméjét pártolják s azt létesíteni kívánják, szíveskedjenek f. évi augusztus-hó 15-ig e lapok szerkesztőségénél jelentkezni. Isten áldása velünk! Középiskoláink szervezése ügyében. VI. A középiskolai oktatás középpontjára s ennek a többi tanszakokkal való szerves összefüggésére vonatkozó nézetek igen szétágazók. Lássuk a főbbeket. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minister által 1880-ban kiadott „utasítások a gymnásiumi tanítás tervéhez" a gymnasium tantárgyai között a magyar nyelvi oktatást találja olyannak, mely némileg közvetlen kapcsolatban áll a többi tanszakok mindegyikével. E végből kijelenti, hogy a különböző tantárgyak tanárai mindannyian arra fektessék a fősúlyt, hogy a tanuló az általok előadott tárgyakról világosan, szabatosan és stylaris ügyességgel szólni és írni tudjon. Hogy pedig ezt tehesse, szoritaniok kell arra, hogy magát helyesen és ízletesen fejezze ki s koronként valamely összefüggőbb részlet befejezése után a feldolgozott anyagot írásban is megfejtse. A tapasztalt hiányokról pedig értesítsék pontosan a magyar nyelv tanárát, hogy az pótlásukról egyenes tanítás utján gondoskodhassék. A budapesti ev. főgym. tanárai által kidolgozott javaslat e tekintetben conservativabb s ragaszkodva a gymnasium eredeti, régi jelleméhez s ideális irányához a gymnásiumi oktatás középpontját kivált az antik nyelvek tanításában találja, mint a melyek alapján eszközölhető az emberiség ideális törekvéseinek megértetése. „Az antik nyelvek — mondják — egyrészt tökéletes és változatos formáikkal kiváló mértékben az ítélést gyakorolják, másrészt a mennyiben iróik egy rég letűnt miveltség fényes ideálját művészi kifejezésben, tökéletes alakban állítják elénk, a gyakorlati élet szenvedélyei fölé emelnek s önzetlen, hasznossági szempontok által meg nem zavart tanulmányozást követelvén az ifjúságtól, abban az idealismus iránti lelkesedést felköltik, ébren tartják s folyton táplálják. Maguknak a nyelveknek tanítása ezen czélhoz képest csak eszköz, mert végczélul szem előtt tartandó a régi népek szellemének megértése és emberségi ideáljaik megkedvelése." Igy nálunk. — De ujabban — különösen külföldön — az anyaés az antik nyelvek mellőztével a phil. propaedeutikát kezdik a gym. tanítás egységesítőjének tartani. És e látszólag szokatlan felfogás mind nagyobb tért hódit, leghatározottabban Dr. Jarz bécsi gymn. tanár szállott mellette síkra. „Ueber die philosophische Propaedeutik als geeignete Disciplin für die Concentration des Gymnasialen Unterrichts." czimü füzetkében. Nézeteit méltóknak s érdekeseknek találom röviden megismertetni. Dr. Jarz minden előtt tiltakozik a felfogás ellen, mely a logikát tisztán formális azaz a gondolkozásnak csakis formáival foglalkozó s minden tartalomtól abstra háló tudománynak tartja s kimutatja, hogy tulaj donkép merőben formális tudomány nem is létezik, mert formát anyag nélkül azaz tartalom nélkül gondolni sem lehet.