Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Németország

46 BELFÖLD* A lelkészi nyugdíj-intézet kérdéséhez. Szükséges-e indokolnom e kérdés felvetését e lapok hasábjain? A mi magyarhoni ev. egyházunknak ez az egyetlen magyar közlönye, a mely tisztán csak a mi ág. ev. egyházunk érdekeit szolgálja. E lapok hasábjai képezik a mi „otthonunkat", melynek tűzhelye körül ev. egyházunk munkásai gyülekeznek, hogy örömeiket, fájdalmaikat, reményeiket s terveiket egymással közöljék, megbeszéljék, hogy hát „mit cselekedjünk, atyámfiai férfiak?" A sok megbeszélendő kérdés nem legutolsójának tartom én egy igazi papi nyugdíj-intézet kérdését. Tagadhatjuk-e, hogy szerződéseink, melyek — tán nem tévedek, ha azt mondom — még mindig ugyan azon alapon állíttatnak ki, mint ezelőtt száz évvel, a mai viszonyok közt lehetségessé teszik ugyan a megélhetést, sok helyen tán ezt is már csak kínnal, gonddal : de családunk jövőjének biztosítása iránt jóformán mit sem engednek tennünk? Tagadhatjuk-e, hogy akár betegség, akár aggottság következtében álljon be a mi munkaképtelenségünk, kénytelenek vagyunk vagy segédről gondoskodni s vele a mi kévésünkét megosztani, vagy ha ilyenre nem futja, tennünk a mit lehet : de teljes lehetetlenség az egyedül helyesre gondolni, t. i. arra, hogy az ilyen munkaképtelen lelkész lépjen nyugalomba s engedje át a munka terét a fiatal s ép erőnek? Ily körülmények közt nem szenved-e hivatalunk és gyülekezeteink érdeke és gyülekezeteink nem jutnak-e azon kertnek sorsára, melynek kertésze képtelenné vált a munkára? A virágágyak nem fognak-e elgazosodni, a fákat nem pusztítják-e el a hernyók s nem lesz-e szánalomra méltó látvány az ilyen gazfelverte és elhanyagolt veteményes kert? Úgy hiszem a képet részletesebben rajzolnom nem szükséges s egyet értünk mindnyájan abban, hogy gondoskodnunk kellene olyan eszközökről, melyek lehetségessé tennék egyrészt a lelkésznek, hogy nyugodtabban állhasson szembe a jövőnek esélyeivel, másrészt meg a gyülekezeteknek, hogy az ő gondozásuk csorbát ne szenvedjen. Akárhogy jajgatunk, akárhogy töprenkedjünk s akár hogy okoskodjunk : okoskodásunk mindig oda fog kilyukadni, hogy létre kell hozni apapinyugdíj-intézetet. Nagyon sokat emlegettük már e dolgot. Lapokban, röpiratokban, papi értekezleteken, kisebb körökben sokat beszéltünk már e dologról. De tán elég is volt már a beszédből. Mint oázok a pusztában vannak itt-ott ilyen intézetféléink, de szűk körre szorulnak s ennélfogva erejök is kevés. De igen is példát vehetne az egyetemes egyház egyes gyülekezetein, egyes kerületein és létrehozhatná az egyetemes nyugdíj-intézetet. Sokan, igen sokan vannak a kiváló férfiaink. Bár melyikök pendítené meg az eszmét az egyetemes gyűlésen és indítványozná egy kis bizottság kiküldését, melynek feladata lenne az ily nyugdíjintézet vezéreszméit írásba foglalni s általában egy kis körvonalozott tervet készíteni, úgy hiszem, az egyetemes gyűlés melegen karolná fel az eszmét. Lehetséges lesz-e az ily egyetemes nyugdíj-intézet felállítása? Én nekem megadja a választ az osztrák két protestáns egyháznak előttem fekvő nyugdíj-intézeti tervjavaslata. Engedje meg a nyájas olvasó, hogy e javaslatot is rövid vonásokban megismertessem. Ausztriában az ág. és helv. hitv. egyházak közös megállapodással egy bizottságot küldtek ki, hogy assecurans-technikai alapon javaslatot készítsen. A bizottság Colditz lovag, a „Duna" biztosító társaság főigazgatójának számítása alapján javaslatát elkészítette és az esperességeknek hozzászólás végett megküldötte. E javaslat szerint : 1) Lelkészeknek, vicariusoknak, tanítóknak s tanítónőknek n y ugdíj t, özvegyeiknek gyám díj t, árváiknak (fiuknak 20, leányoknak 18 éves korukig) nevelési pótlékot biztosít. 2) A nyugdíjösszeg 10 évi hivatalos működés után 150—300 frtig teijed, 10 évi hivataloskodás után pedig 5—5 évi fokozat szerint a 40-ik évi működés befejeztéig 300—600 frtig terjed. 3) Nyugdíjra igényt tarthat : ki munkaképtelenné vált, ki 40 évig szolgált, ki 70-ik évét betöltötte. 4) Fizet pedig az intézet tagja a belépés napján 20 frtot, azután pedig évenkint az általa biztosított nyugdíjnak 4%-tóliját negyedévi részletekben. Ugyanennyi száztólit fizetnek a gyülekezetek is. 5) Ezen kivül van gondoskodva az özvegyekről és árvákról is. Igen hosszura nyúlna czikkem, ha e tervvel behatóbban kívánnék foglalkozni. Talán megengedi valamikor e lapnak berendezése és akkor részletenként megismertetem az egész tervet. Csak illustratióként hozok itt még fel két concrét esetet. Egy lelkész biztosít magának 300 frtot. Ezért fizet beiratási díjt 20 frtot, évenkint pedig 24 frtot. — Lépjen most már 10 év múlva nyugalomba, összes fizetsége volt : 20 frt -f- (24 X 10) = 260 frt, a gyülekezet részéről szinte 260 frt befizetés. Es ezen 520 frt után huz ő évenként 300 frtot. Vagy például szolgált legyen a lelkész 40 évig, akkor fizetett ő : beiratási díjt 20 frt -f- (24 x 40) = 980 frt, ugyannyit a gyülekezet, összesen fizetnek tehát 40 év alatt i960 frtot. És ezért jár a lelkésznek évenkint 600 frtnyi nyugdíj, ha pedig mint nyugdíjas megtalál halni, húzza özvegye, esetleg árvái a nyugdíj felét, tehát 300 frtot. i960 frt befizetés mellett tehát 10,000 frt tőkének 6°/

0-já.t életjáradék gyanánt biztosíthatja magának. Exempla trahunt! Tennénk tán mi is valamit s egyik másik munkatárs tán indíttatva érzi magát hozzá szólni a dologhoz s tán sikerül a szekeret megindítanunk. Adná Isten! Guggenberger. KÜLFÖLD. Németország. — A magyar középiskolai törvényről a Lipcsében megjelenő „Alig. Ev. Luth. Kirchenzeitung" april 20-iki száma hosszabb czikket közöl. Elmondja : hogy az állami omnipotentia eszméje újabb diadalt aratott. A prot. autonómia fájáról ismét egy hatalmas ág tört le, az evang. egyház szabadságának vége. Ennek oka, hogy a kálvinisták zsinati határozataik