Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Iskolaügy - Középiskoláink szervezése ügyében. Dr. Masznyik Endre

43 eus nyelv ismerők. A földrajzi és természetrajzi is más beosztással tanítja. d) Az eperjesi főgymnasium. A IV. oszt.-ban a magyar nyelvből a stíltan elemei helyett rendszeres költészettant ad elő kézi könyvül Greguss „Magyar költészettanát" használva. (Mellékesen legyen mondva : Greguss költészettana a IV-ik oszt.-ban megemészthetetlen.) Az V-ik oszt.-ban a prózai leiró és elbeszélő műfajok mellőzvék, a VI-ikban pedig az értekező próza műfajai. e) A soproni főgymnasium. A III-ik oszt.-ban a természettani földrajz s vegytan fel van cserélve az ásványtannal és természettannal. Az V-ik oszt.-ban a biblia-isme helyét Palesztina földrajza s a héber régiségek foglalják el, a magyar nyelvből pedig a költői műfajok egészen elmaradnak. A VII-ik oszt.-ban a görögből s magyarból más anyagot tárgyal, igy a magyarból az irod. történetet, a szónoklat s drámai költészet helyett. f) A selmeczi főgymnasium. Az I-ső oszt.-ban a magyar nyelvet mondattani alapon tanitja; a Ill-ikból elmarad a vegytan, az V-ből a költészet, a Vl-ból a próza, a VH-ből a szónoklat, melynek helyét az irod. történet foglalja el. Az egyházi éneklésre kiváló gondot fordít, még a felsőbb osztályokban is, igen helyesen. g) A rozsnyói főgymnasium. Az I-ső oszt.-ban a Ziegenbein — Székács-féle rendszeres hit- és erkölcstant tanítja, úgyszintén a Il-ik oszt.-ban. A III-ik és IV-ikben ugyancsak hit- és erkölcstant, de már itt füzetek szerint. Tehát csupa hit- és erkölcstan s oly szerkezetben, a melyben az legalább az i-ső és 2-sod évesekre megemészthetetlen. Az egyházi énekeket csak emlékelik? A magyar nyelvből az I-ső oszt.-ban egy órával kevesebbet tartanak. Az V-ik oszt.-ban és a VI-ikban az ó-szövetséggel foglalkoznak, a VII-ben és VlII-ban ismét hit- és erkölcstannal, illetőleg elébb erkölcstan azután hittannal, a mi legalább is helytelen. Egyháztörténetről szó sincs. h) A pozsonyi főgymnasium. Az egyházi éneklésre kevés gondot fordít, az alsóbb osztályokban épen semmit. Az I-ső oszt.-ban a magyar nyelvet a terv szerint 4 órában tanítja, a Il-ik és III-ik oszt.-ban kevesebb (2—2) órában. Atalában úgy látszik, hogy épen azon intézetek fordítanak legkevesebb gondot a magyar nyelvre, melyeknek növendékeire leginkább ráférne. A III-ik oszt.-ból elmarad a vegytan. Az V-ik oszt.-ban elmarad a próza, a Vl-ban szerepel a szónoklat és a drámai költészet elmélete, a VII-ben pedig az irod. történet. A görögből a VII-ben Xenophon helyett Herodotost olvassák. i) A kézsmárki főgymnasium. Az I-ső oszt.-ban a magyar nyelvre kevesebb 4 helyett 2 órát, a németre többet fordít, a Vl-ik oszt.-ban a szónoklattant, a VIIben az irodalomtörténetet tanítja. j) A budapesti főgymnasium. A III-ik oszt.-ban a magyarból Arany Toldiját magyarázza s emiékelteti. A vegytan elmarad. Az V-ik-, Vl-ik- és VII-ben a magyar nyelv anyaga más beosztással fordul elő, úgyszintén a görög és latin is. k) Az iglói főgymnasium. Az I-ső oszt.-ban a vallástan kezelése megfoghatatlan. Hogy értsen meg gyermeki ész ilyesmiket : a vallás lényege, a hit, a vallástárgya, a különféle vallások, a kijelentés, az Isten létele és lényege, az ember méltósága, természete, rendeltetése s a bűnbe esése. A magyar óra kevesebb, a német több. Az egyházi éneklésre kiváló gondot fordít. 1) A nyíregyházai 6-oszt. gymn. Az I-ső oszt.-ban a magyar óra kevesebb, a III-ikban vegytan helyett physika szerepel, a IV. oszt.-ban a hit- és erkölcstan helyett az egyháztörténelem. A műéneklésre különös gondot fordit. Harmadik csoport : m) Az aszódi és békéscsabai algymnasiumok. E két intézet az acsai tervet egészen mellőzi, valószínűleg hogy növendékeinek az állami intézetekbe való átmenetelét megkönnyítse. Csak az a baj, hogy viszont ez által a többi felekezeti iskoláktól teljesen elszigetelték magukat. íme szolgáltam tényekkel, adatokkal, talán többel is, mint a mennyi szükséges. A következtetést kiki levonhatja. Ha már saját iskoláink is csak igy harmonizálnak, milyen lehet azoknak az ország többi hason intézeteivel való harmóniája, milyen müködésök eredménye! Hát pedig ez csak egyik bizonyítéka annak a dissolutiónak, égbe kiáltó rendszertelenségnek, melyről a múltkoriban szóltam s melyen okvetetlen segítenünk kell. Hogyan segítsünk? Ez a kérdések kérdése. Mondottam : először is szerves egységes tanrendszer alkotással. Ez tanügyi téren az ön- és czéltudatos működésnek alapfeltétele, e nélkül tengődünk tovább napról napra, a jóban megrestülve, a roszban mindinkább megerősödve — azután capitulálva. Lássunk tehát a dologhoz. Tanrendszerünk megalkotásánál nézetem szerint első elvi kérdés: mi nekünk a középiskola? Mert nálunk nem csak a tanítás módszeres vezetése, a tananyag egészének szerves összefüggése s az egyes részek egymáshoz való viszonya, egymásra való kölcsönös s folytonos vonatkoztatása, de még evangelikus középiskoláink alapjelleme, iránya, czélja iránt sincsenek egészen eligazodva. Pedig a helyes és egészséges tanrendszernek amazok mind lényeges alkotó elemei ugyan, de az utóbbi : lelke. Épen azért nem egészen czélravezetőnek tartom a lépést, melyet bold. Radvánszky Antalunk, mint a magyarországi ág. hit. ev. főfelügyelője 1882. april 2-án kelt s egyes főgymnasiumokhoz intézett átiratában tett, felszólitván őket arra, hogy az 1869-ben Ácsán készült s „az egyet, gyűlés által megállapított gymn. tantervet" az újabb államival összehasonlítsák, s ennek eredményét egy e czélra tartandó egyetemes tanári gyűlés elé terjeszszék. E felszólítás lehet tanügyünk reformjának kiinduló pontja, de nem maga a reform — annak lényege. Nekünk az állami tantervvel csak másodsorban kell számolnunk — csak figyelembe vennünk, hozzá alkalmazkodnunk, — de elvi szempontból az ránk nézve sohasem irányadó. A mi középiskoláink specialis határozottsággal, jellemmel birnak, a minővel a színtelen, fele más, se ilyen se olyan, mindenkinek jó s utoljára is senkinek sem jó állami tanintézetek, épen mert államiak sohasem birnak, jogsérelem nélkül nem is bírhatnak. A mi középiskoláink — mint történelmi jog és elv folytonosságot képviselő, vérünk s