Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Mit hoztál? III. - Müller György. Láng A.

30 egy ládácska broche-okkal, lánczokkal és más arany ékszerekkel, melyekről az adományozók az intézetek javára lemondtak. Szülők adnak ajándékot korán elhúnyt, remény teljes gyermekeik emlékére. Hajdani növendékek adományaikkal emlékeznek meg az intézetekről. Záradékul még két kérdésre felelünk. Először: Válnak-e az intézetek növendékeiből igazi keresztyének? Felelet: Biztosan fele a növendékeknek, habár részben nagyon elfajult családok ivadékai. Másodszor : Mi lesz az intézetekből, ha alapítójuk elhal? Felelet: Az, a mit az Ür akar azokkal tenni, mert tulaj donkép en ő az alapítójok. — Előlegesen vejében, Whrigt-ben talált Müller derék utódot s ezen kivül nevezett ki bizonyos számú bizalmi férfiakat, kik az ügyet halála után folytatni fognák, különben Müller már most is csak névleges vezére az ügynek; mert 6 év óta folyton utazik és prédikál, országról országra, városról városra, angol, német és franczia nyelven hirdetve az evangéliomot. Múlté vi novemberben Budapesten is prédikált a német református templomban roppant hallgatóság előtt. Müller György a belmisszió legnagyobb apostola. Vajha két jellemvonása : a Krisztus szerint való bizalom Istenben és a felebarátok iránti szeretet — közössé válnék! Láng Adolf. BELFÖLD, Jelentés a tiszai ág. hitv. egyházkerületi nyugdíjintézet 1882-ik, fennállásának 17-ik évi állapotáról. I. Bevétel volt: a) Visszafizetett tőkék az 1881-ik évi pénzmaradványból 13.002 frt. 64 kr. b) 1882-ben belépett tagoktól tőkében 400 „ — „ cj Kamatok, évi illetékek és vegyesek 9.749 „ 53 „ Összesen 23.152 frt. 17 kr. II. Kiadás volt: aj Özvegyi segélydijakra ) ... 167 frt. 20 kr. b) Özvegyi nyugdijakra > tényleges kiadások . . . 4.868 „ 11 „ c) Vegyesekre J ... 479 „ — „ d) Takarékpénztárakba 8.669 „ 85 „ e) Kötvényekre 6.000 » — » Összesen 20.183 frt. 56 kr. minélfogva tesz a kész pénzmaradvány 2.968 „ 61 „ III. Összes bevétel volt: a) Tőkék, évi illetékek s vegyesekben 131.377 frt. 96 kr. b) Kamatokban 7.393 „ 81 „ c) Hátrálékokban 3.066 „ 95 „ Összesen 141.838 frt. 26 kr. mely összegből levonván a tényleges kiadást . . 5.514 „ 31 „ tesz a vagyon állás 136.323 frt. 49 kr. Szaporodott 1882-ik évben a tőke 5.447 frt. 28 krral. — Segélyben és nyugdíjban részesült 70 özvegv és 6 árva. — Pénztárnok fizetése 300 frt., jegyzőé 100 frt. ' ' Czékus, Rozsnyón, 1883. ápr. 12-én. superintendens. A pestmegyei evang. esperesség özvegy-árva-intézetének 1882-ki állása: Vagyon: 30,631 frt. 87 kr. Szaporulat : 1323 frt. 44 kr. — Bevétel : 7802 frt 37kr. Kiadás: 6780 frt. 51 kr. Maradvány: 1021 frt. 86 kr. A kamat egytizedrészének tőkésítése után, a 84 frtos egész részvényesek özvegyei és árváinak egyénenként jut 136 frt. 80 kr. — Az intézet uj alapszabályai szerint fizet minden lelkész évifizetése után évenként 1 százalékot, s minden egyház, lelkésze után, évi 12 frtot. Ezen felemelt díjak özvegyeink, árváink és munkaképtelen testvéreinknek 300 frt., sőt nagyobb évi díjt biztosítanak.— A jövedelmi források közé tartozik az első magyar biztosító-társasággal kötött szerződésből folyó jutalék is, melyet a társaság a szent czél iránti tekintetből ï^°/

0-ba.n állapított meg. A „Magyar Korona" 103. számában irja : „A középiskolai javaslat elfogadása sokkal nyugodtabban ítéltetik meg a sajtóban, pártkülönbség nélkül, mint ezt netán várni lehetett azon nyilatkozatok után, melyekben némely intransigens protestáns képviselő kitűzte a forradalom zászlaját a törvény ellen; úgy látszik a sajtóban nincs képviselve ezen árnyalat, ha csak ezután nem fog némely obscursus vidéki lap kísérletet tenni a repedt trombitával. Annál nagyobb azonban a megelégedés azon táborban, mely keresztül vitte, hogy a protestáns autonomia egyenrangúsága a magyar állammal a törvényjavaslatban kifejezésre jusson. Nem akarjuk tagadni ezen győzelem kihatását, de ebből is csak azon következtetést lehet levonni, hogy a katholicismus könnyebben és készségesebben fér össze az állam jogosult igényeivel. Ezt fényesen begyőzte a középiskolai javaslat tárgyalása, mely alatt kétségbevonhatatlanul kitűnt, hogy a katholicismus nem akar uralkodni a magyar állam fölött, sem nem akar államot alkotni az államban. Reméljük, hogy ezen igazság constatálása fölnyitotta azok szemeit is, kik a vallási béke aláaknázására irányult törekvéseknek nem igyekeztek megfelelő gátat vetni." Lám milyen kedves! Lapunk közönségének ugyan elég csak elolvasni a vérlázító, irányzatos piszkolódást; de még sem állhatjuk meg, hogy szíves jóakarónknak ne mondjunk egy pár „intransigens" evangélikus szót. Hát, hogy a „katholicizmus" értsd: „római katholicismus" uralkodni nem akar, mikor a menyországot már lefoglalta, s csak magát ismeri egyedül jogosult birtokosnak a magyar földön, azt értjük. Ezen szerény állapotra vall a római kath. főpapság országos helyzete, a magyar földből birt talpalatnyi darabka, a „fundusok" alamizsna falata stb., s a középiskolai törvényben a tanító szerzetesrendek „ne nyulj-hozzám-virág"féle elnyomatása. Hogy az a Tréfort minister úr által apostrofált felekezeti trombita a „M. K." szerint repedt, még az ellen sem tiltakozunk. Tudjuk, kik repesztették meg, s az is bizonyos, hogy oly hangot fog adni, míg a jogegyenlőség és viszonyosság csak a papiroson marad s nem lesz valósággá. De már két dolgot határozott ráfogásnak kell kijelentenünk : 1) Hogy a törvényjavaslat ellen felszólaló némely protestáns képviselő a törvény ellen forradalmi zászlót tűzött volna ki; s még inkább, hogy egy vagy más képviselő nyilatkozatánál fogva a felekezetet gyanúsítja (vagy calumniare?), mely a törvénynek soha sem szegült ellene. 2) Hogy a protestáns autonomiát a magyar állammal valaha egyenrangúnak tekintettük volna vagy ily egyenrangúságra a protestáns egyházak törekedtek volna; — mert azt, hogy a középoktatási törvényben ezen egyenrangúsítás volna kifejezve, még a „M. K." maga sem hiszi. Különben ne bántsuk az „ecclesia pressa" lovagját ! — Szerinte és hozzá hasonlók szerint most protestáns korszakot élünk.