Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Iskolaügy - Középiskoláink szervezése ügyében. Dr. Masznyik Endre

29 egy második megtérésen ment keresztül; hitteljes baptista férfiak nyerték meg őt sajátszerű nézeteiknek. Ezektől tanulta azt, hogy tisztán csak Isten igéjétől hagyja magát vezéreltetni és hogy Isten szent lelkének kell lennie az egyedüli ige — tanítónak, elutasítva más, még a legvallásosabb emberek tanítását is. Különösen felismerte azt is, hogy Krisztus szolgájának a világon nem szabad gazdagnak, nagynak és tiszteltnek, hanem szegénynek, alázatosnak és megvetettnek lennie, a minő ura is volt. Nem lett zsidómisszionárius, sem közvetlen szolgája valamely egyházi testületnek, hanem úgyszólván saját kezére működő szabad prédikátor és e mellett idő folytán alapitója a fentebb elősorolt intézeteknek. 1832-ben kezébe került Francke Ágost Henrik életrajza s azóta annak követője lenni vágyott. Utánozta is Franckét; de mely eszközökkel? Vezérelve volt : Istent e világon dicsőiteni, hogy ezáltal a hivők megerősíttessenek és hogy a hitetlenek kézzel fogható bizonyságát nyerjék annak hogy Isten még él és uralkodik. Ha olyan ember, kinek egy fillér vagyona nincs, mégis évről évre ezerekre menő összegeket nyer Isten kezéből, még pedig úgy, hogy egyetlen egy embert sem szólított meg pénzért : annak létele döntőleg kell, hogy hasson a hitetlenre és — a mi Müller előtt fődolog volt — erősítőleg a hivőkre. Főeszköze pedig az ima volt. Minden egyes ügyét — volt pedig az utolsó időben mintegy ötven — imában terjeszté Isten elé, nem hagyva fel ezzel, habár éveken keresztül is, míg csak Isten meg nem adta kérelmét. Hogy valamely tárgyért a megkezdett és a meghallgatott ima napjait feljegyezte magának, azt angol és amerikai különlegességnek kell tekintenünk. Más eszköze volt a levelezés, mely évenként 3000 levélre is emelkedett. Szenvedett azonban házában szegénységet, betegséget, halálozás feletti gyászt; és intézetei ellátása dolgában sokszor elfogyott korsójából az olaj. Mindamellett segített rajta Isten a kellő pillanatban. Az egyszerre kapott legnagyobb adomány kitett 95,000 frtot, a legkisebb i krt. Önmaga és családja részére soha sem fogadott el évi fizetést. „Korántsem vagyok fanatikus vagy ábrándozó, hanem higgadtan számító üzletember" — mondja ő maga. Mint ilyen minden nehézséget jó ideig előre fontolgat s kutatja tárgyára nézve Istennek akaratát. Ha ezt megtalálta, kizárólag Isten segítségére bizza magát. Adósságot nem csinál; mert Róm. 13. részével tart, mely szerint a „senkinek semmivel ne tartozzatok" reá nézve szabály. Továbbá Müller sohasem gyűjtet és az adakozók neveit nem nyomatja ki. Arra sem törekszik, hogy minél gazdagabb és előkelőbb embereket nyerjen meg vállalatai részére, sőt „meg nem tért" adakozóknak befolyást sem enged intézeteire. Azon eszköz azonban, melylyel Müller az imába vetett e nagy hitére eljutott — a biblia, illetőleg a biblia olvasása. E részben is találkozik Francke eljárásával. Minden nap reggel, még ima előtt olvas bibliát. — A belső embernek — mondja ő maga — mielőtt Istenhez emelkednék, előbb táplálékra van szüksége, épen úgy, mint a külső embernek, mielőtt dolgozhatnék. A belső embernek tápja pedig Isten igéje, mely felett azonban gondolkodni kell s melynek csak úgy lehet ránk nézve áldása, ha bűnökben nem élünk. Ily úton kereste Müller is Istennek áldását és vállalatainak sikerét. E sikerről néhány példa. Első árvaházához, előbb volt meg a pénz, mint árva gyermekei. Hónapokon keresztül nem jelentkezett egy gyermek sem és ezt legmélyebb megaláztatásnak és hite legsúlyosabb próbájának tekintette. Imádkozott tehát sokat és végre teljes hódolattal Isten rendelése iránt, megnyugodott abban, hogy az egész vállalat megbukik. E fordulat után más nap jelentkezett egy árvagyermek és nem sokára lettek negyvenen. Egyszer sem intézetei, sem háza számára nem folyt be semmisem. Ruhája kopott volt, adót is kellett fizetnie. S íme még az adófizetés határnapja előtt befolyt a pénz és egy új öltözet, többi közt 7 új kalap. Még azon időben, mikor intézetei saját helyiséggel nem birtak, nem akarták a szomszédok a sok gyermek okozta zajt tűrni. Erre Müller jogáról lemondott, azt tartva a bibliával : „A mennyire lehet, a mennyire tőletek telik, mindenekkel békességben éljetek," — és nem sokára még alkalmasabb helyiséget talált. Fenakadásai voltak, kivált az első években. Megesett, hogy reggel még nem tudta, mi ebédjök lesz árváinak; megesett, hogy annyija sem volt, hogy a póstalegényt a levelekért és csomagokért kifizethette volna. De a mi fenakadásaink — mondá — Istennek alkalmatosságai, s ezen példabeszéde sohasem hagyta őt cserben; megjött a segedelem alkalmas időben. Isten ezen alkalmatosságai, az adakozókat tekintve, tanulságosak. Egy valaki kocsival felborulva épségben maradt, — ezért küld adományt. Valaki új hajót építtetett, megengedi nézni és — a nézők Müller javára adakoznak. Menyegzőn mindenféle apróságot elárvereznek — az árvák javára. Ausztráliában egy juhász legeltetés közben olvassa Müller életét és küld Bristolba 12 sillinget. Délamerikai fekete ember tyúkot ültet és ezt csibéstől szánja ajándéknak. Többen együtt hizlalnak sertést s árát küldik az árváknak. Egy nagy szállónak pinczérje élő hitre tesz szert és e feletti örömében arany óralánczot küld. Egy férfiú pénzösszeget küld oly végből, hogy azt Müller és családja öreg napjaira tőkésítse; Müller ezt visszautasítja, nem akarván vagyonnal birni, óhajtván csak Isten kedvezéséből élni — s ezen megindulva, megháromszorozza az adakozó az összeget az intézetek javára. Egy szolgáló felajánl 10 frtot mint hálaáldozatot azért, hogy 80 éves létére még szolgálatra képes. Nyolcztagú családdal biró hivatalnok, lelki megujulása után, heti 10 frt fizetésének tizedét ajánlja fel s épen azon időtől kezdve jól megy dolga. Egy folyton adakozó kereskedőt nagy veszteségek érik s íme ! még többet ád, azt tartva, hogy Isten iránt nem volt elég háladatos. Valaki azért adakozik, mivel rosz adósai nem voltak abban az évben. Egy utazó ügynök minden egyes megrendelés szerzése után ad egy kis adományt. Szegény tájfestő képének fele árát beküldi, melyet oly városban szerzett, hol eddig nem sikerült képet eladnia. Egyszer jön