Evangélikus Egyház és Iskola 1883.
Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Német tanítók XXV. általános gyűlése
250. felfogásához mért. Hogy pedig a tanítók az egészségtan helyes előadására képesíttessenek, szükséges, hogy 4) E tantárgy és annak módszere a tanítóképezdék tantervébe is felvétetnék ; természetesen a tanmenetnek itt rendszeresnek s tudományosnak kell lennie. A tanítógyülés hosszabb vita után előadónak mind a négy tételét elfogadja. Több egyesektől, valamint tanítógyülésektől beérkezett távirat felolvasása után, a darmstadti polgármester átirata tárgyaltatik, melynek alapján határozatba megy, hogy a XXVI. általános tanítógyülés 1885-ben Darmstadtban fog megtartatni. Következik. Hal ben, hamburgi tanító, képezdei tanár előadása: „Az elhagyatott ifjúságnak nyilvános gondozása" fölött. Előadó kifejti, hogy e kérdés a gyakorlati paedagogiának egyik idő- és vitakérdése, melynek megoldásával már Pestalozzi és mások is foglalkoztak — de kevés sikerrel. Újabb időkben a tiszta emberszeretet forrása létesített ugyan oly intézeteket, melyek azon magasztos czélt tűzték ki magoknak, hogy a vesztére hagyott fiatalság megmentessék a bűn és sülyedés örvényéből, de az eddig elért eredmény nem képes a vesztőknek indultak számát megapasztani. Németországban, ide nem számítva az árva- és javítóházakat, — 400 ily magánintézet létezik, melyek 10—12,000 elhagyatott gyermeknek viselik gondját. A porosz királyságban 1871-ben 664 tizennyolcz éves aluli egyén állt vád alatt; 1879-ben már 1342-re rúgott számuk; a növekedés tehát 101 °/ 0-it tesz ki. Megfélemlítő, borzasztó kép! Oly korban, midőn a szőlőtőt nemzetközi szerződések által védik meg a ragálytól, midőn háziállatainkat gyakran nagy áldozatokkal védjük veszedelmes betegségektől, időszerű volna ama méreggel is megküzdenünk, mely az ifjúság erkölcsi fejlődését oly veszedelmes módon és mérvben fenyegeti. Az iskola tehát jogosan követelheti, hogy mindazon elemek, melyek iskolai közösségünkbe a durvaság, erkölcstelenség és a tulajdon megsértésének megmételyező példáit plántálhatják át, az iskolától távol tartassanak. Előadó a következő tételeket fejti ki és ajánlja elfogadásra a gyűlésnek. 1) Az elhagyatott ifjúság gondozása fontos kötelessége a társadalomnak, és e kötelesség teljesítése sem vallásos testületeknek, sem magán vállalkozásoknak nem engedhető át. 2) Megromlott gyermekeknek és oly ifjú gonosztevőknek javítása, kik a bűnös tett következményeit még nem képesek felfogni, ne viselje magán a büntetés jellegét; hanem legyen az a nevelés teendője, a miért is választassák el az a büntető közegektől és a fegyháztól, és bizassék a nevelő és iskolai hatóságokra. 3) Miután a jó házi nevelés mindig előbbre teendő valamely intézetben nyújtott nevelésnél, ez okból helyeztessenek el az ily szerencsétlen gyermekek egyes családoknál, hol neveltetésök a község előjárósága által ellenőriztetik. Javító intézetekbe csak azok vétessenek fel, kiknek erkölcsi elhányagoltságuk mélyebb nevelői ügyességet kiván s kiknek részvétele a nyilvános iskolai oktatásban veszélyessé válhatna. 4) Minden javító intézetnek két, egymástól teljesen elkülönített osztálylyal kell birnia — a gyermekek neme szerint. Ezen elkülönítésnek még a dolgozó-, iskolai-, lak- és játszóhelyiségekre is ki kell terjednie. Ezen főosztályok a növendékek kora és erkölcsi fokozata szerint alcsoportokba is osztandók. 5) A javító intézet élén egy paedagogiailag képzett igazgató álljon, kinek hatósága alatt nevelésileg kitűnően képzett férfiak és nők álljanak, mint nevelők es tanttók. 6) A javítóintézetbeli iskolai és tovaképző oktatás, az általánosan fennálló törvényes rendelések értelmében tökéletesen szervezendő és a nevelési érdekében értékesítendő. 7) A közös munka műszaki tekintetben képzett egyének vezetése alatt történjék. Az egyes iparágak megválasztásánál különös szemügy fordíttassék a gyermek egészségére és jövőjére való tekintetre — a szerint, a mint a gyermek vagy falusi vagy városi származású. A gyűlés elfogadja a tételeket. Ez után Dr. Hertzer, berlini tanár értekezik a „Rajz tani tásról a népiskolában." Tételei ezek: 1) A vonal- és pontozati háló mind nevelési, mind egészségtani szempontból elvetendő. Nevelési tekintetben azért, mert a gyermek elveszti örömét, unatkozni kezd, kételyei támadnak, váljon ő rajzolta-e önállóan a lapot; a stigmographia rovására van az alakok szépségének, csak a négyzettel foglalkozik éveken át. Egészségtani szempontból azért, mert a fiatal szemet megerőlteti. 2) A rajzoktatást részletes szemléleti oktatás előzze meg. 3) Technikai segédeszközök használata elvetendő. Ilyen eszközök a stigmographia, előnyomott koczkák és pontok és a mérés. Ez okból 4) A szabadkézi rajznak pontossága nem Ítélendő mathemathikai szempontból. 5) A testek után való rajzolás, mint a népiskolai rajzolás legmagasabb foka tanítandó. A testek után való rajzolást, mint népiskolai rajzolást inkább követeli az élet, mint a lapdiszítmények rajzolását. A gyűlés az előadást tudomásul veszi. Harmadik főg-yülés. Elnök jelenti, hogy a kartársak egy része csak az imént kereste fel a temetőben két drága férfiúnak, Lüben- és Gräfe-nek sírját, hogy szeretetüknek adjanak kifejezést a két feledhetetlen, sokat munkálkodott, sok érdemeket szerzett kartárs iránt. Napirendre térve következik Dr. D i 11 e s ily czímü előadása: „A német paedagogia mai állása." Ezen igen érdekes értekezés rövid kivonatát nehéz adni, mivel ekkor az egyes polemikus részletekre is ki kellene terjeszkedni; ezek nélkül pedig az egész tárgy összefüggésében lényegesen vesztene. De szándékom e b. lap hasábjain az érdekes előadást adandó alkalommal egészen közölni.*) Addig is e helyen csak annyit : Előadó a német paedagogia mai állésában nem sok örvendetest lát; bizonytalanság, határozatlanság s ingadozás képezik annak alapvonásait mind gyakorlati, mind theoretikus tekintetben. Két paedagogiai irány áll egymással harezban, melyik mindegyike uralomra törekszik; az egyik a meggyőzőzésnek p aedagogiáj a, a klasszikus, önálló neveléstudomány, melynek ősidőktől fogva, Plató és Aristotelestől a legújabb időig a legnagyobb nevelészek hódoltak és szolgáltak; n másik az auctoritás *) Kérjük. — Szerk.
