Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Olaszország

Ausztria. — A felső-ausztriai belmissziói egylet augusztus 15-én tartotta meg Gallneukirchenben ez évi közgyűlését. Schwarz esperes évi jelentése ezen az ausztriai egyházra oly jelentékeny mű örvendetes fejlődése mellett tanúskodik. Az elszórtan élő hitsorsosok keresztyén iratokban nyertek szellemi táplálékot; a garsteni fegyházban elhelyezett evang. foglyoknak épületes könyvekkel szolgáltak. Az árvaházba oly gyermekek is felvétettek, kik a nagy távolság miatt nyilvános iskolát nem látogathatnak. Azon remény, hogy a gallneukircheni betegápoló diakoniszszái a betegápolást Bécsben megkezdhetnék, fájdalom meghiúsult; mivel a Döblingben felállítandó kórház megnyitása hatóságilag betiltatott. A befolyt bevételek közt 300 frtot a német császár dr. Kögel által küldött Gasteinból. Ausztriának hét egyetemén az 1883-iki év nyári felében 9571 tanuló volt beirva (8279 rendes és 1292 rendkívüli hallgató.) Ezek közt volt 4524 jogász, 2418 orvosnövendék, 1461 bölcsész és 1168 theologus, ezekhez járul még 368 gyógyszerésznövendék és 283, kik az államszámviteli tudományt hallgatták. A bécsi egyetemnek volt 3755, a prágai németnek 1442, a prágai csehnek 973, a lemberginek '895, a gráczinak 867, a krakkóinak 738, az innsbruckinak 653 és a czernovitzinak 248 hallgatója. Németország. — A Luther-ünnepély megtartása alkalmából Hamburgban külön bizottság alakult. Oktober 2-án Ruperti, eutini egyháztanácsos Luther vallásos jelentőségéről tartott előadást, oktober 11-én Luthardt lipcsei tanár Luther ethikai jelentőségéről fog értekezni, okt. 15. Zezschwitz erlangeni tanár Luther gyakorlati egyházi tevékenységéről fog szólni. A bajor király új népiskolák létesítésére és iskolakerületek beosztására vonatkozó rendelete, az 1873-iki rendelet némi változtatásával kivánja, hogy iskolakerületek képzésénél a térviszonyok mellett, első sorban a tanulók felekezete legyen döntő. A népiskolák rendszerint felekezetiek. Kivételesen s rendkívüli kényszerítő viszonyok közt felekezetileg elvált keresztyén népiskolák a község javaslatára felekezetileg vegyes iskolákká átidomíthatok. Az átidomításnál azonban az illetékes egyházi főhatóság abbeli véleménye meghallgatandó, váljon a vallásoktatás nincs-e akadályoztatva; ha ilyen akadály kimutatható, a jóváhagyás megtagadandó. Ezen az ország minden részeire terjedő rendelet szeptember 1 én lépett életbe. A legrégibb kaiserswerthi intézet e hónapban üli meg 50 éves fennállásának ünnepét. 1883. szeptember-hó 17-én Fliedner Tivadar lelkész kis kerti házában nyitott menhelyet oly felszabadúlt foglyok számára, kik tőle segélyt kértek s ezzel meg volt vetve az áldásosán működő Magdolna-intézet alapköve. Ezen intézet, mely tulajdonképen valamennyi kaiserswerthi intézeteknek anyja, már 1833. év telében nagyobb épületbe tétetett át és ez ismét több izben hozzáépítés és szomszéd házak megvétele által bővíttetett. 1882. junius 30-ig a menhelybe 812 leány és nő vétetett fel, kik „a fogházakból szabadon bocsáttattak, vagy a bűn bilincséből menekülni kívántak." Az intézetet még ma is 16.500 márknyi adósság terheli, de az elnökség azon reményben van, hogy az örömünnep alkalmával meg fog szabadulni e tehertől. A hamburgi 1842. évi nagy tűzvész alkalmával leégett, de ismét felépült Sz. Péter-templom hírneves harangjátéka is megsemmisíttetett. Sok évi gyűjtés után most készülnek egy új művet állítani, melynek elkészítését egy mastrichti órás vállalta magára. A harangjáték 40 harangból fog állani és összsúlya 23,000 font lesz. Németország nyolcz harangjátéka közt a hamburgi lesz a legnagyobb. Olaszország. — új jezsuita-generalis. A jezsuiták generalis-congregacziója f. é. szept. 15-kén ült össze Rómában. A már 89 éves Beckx generalis fölmentetni kivánkozott a nagy tehertől, melylyel a 11,000 tagnál többet számláló társulat kormányzása jár ; ez okból jött ezen nyáron Rómába és a pápától kikérte az engedélyt, hogy összehívhassa rendjének delegáltjait egyetemes gyűlésre egy utódjoggal biró vicarius választása végett. Miután a gyűlés megalakúlt Anderledy Antalt választá vicariussá. Anderledy a német Svajczban Briegben Wallis cantonban született 1819. június 3-dikán. Mikor Svajczból és Piemontból kiűzettek a jezsuiták, Andftrledy az amerikai Egyesült Államokba ment s ott plébánoskodott, mig ismét 1851-ben Európába visszatérvén, először Bajorországban missziókat tartott, később Kölnben és Paderbornban az ottani hittani intézetek igazgatójává lett. Majd provincziálissá lévén tanároskodott, végre 1870. óta a generalis oldalánál assistensi tisztet viselt. — S most? Fenn van immár a parnassuson. A „Magyar Korona" az új generálistól nem kevesebbet, mint a „lelkek megmentését" várja. Aligha nem ránk gondolt. Lám! mily jó, ha az embernek tudtán kivül is van „Üdvözítője"!! „Documenta Lutherana." A római pápa, illetőleg annak megbízásából a vatikán levéltárosa Balan érdekes okmánygyüjteménnyel lepte meg a protestáns egyházat. Nevezett czímen mintegy a Luther-ünnepélyek hatásának ellensúlyozása czéljáúl 131 Lutherre és a reformáczióra vonatkozó okmányt tett közzé, melyek a reformáczio történetét kath. szempontból hivatvák megvilágítani : A Germania következőkben ismerteti tartalmát : A 304 oldalon 131 okmány van, melyek Lutherre és a reformáczióra vonatkoznak s melyek közül 128 az 1520. jul. 8-tól 1521. okt. 27-ig terjedő rövid időből való. Az utolsó okmány 1523. szept. 10-én kelt. Az összes okmányok, egynek kivételével, a vatikáni levéltárból valók s a kiadó csaknem minden tájékoztató jegyzék nélkül teszi közzé őket. Az első okmány X. Leo pápa 1520. jul. 8-án kelt s Frigyes szász választóhoz intézett levele, mely Luther müveinek kiadásában is közölve szokott lenni, de egészen eltérő szövegben. A 120-ik lapon közöltetik V. Károly 1521. márcz. 11-ki levele Lutherhez, mely szintén nem kis mértékben tér el a Luther müveiben közölt hasonló keletű levéltől. Két más okmányt felhasznált, de csak kivonatosan, Pallavicini a trienti zsinatról írt müvében, mig más három már közzététetett, de nem egész híven. Az összes többi okmányok mindeddig nem voltak közzétéve. Köztük van X. Leo 13 levele, még pedig 4 darab V. Károly császárhoz, egy-egy gyóntatójához, a német nuncziusokhoz, a német választókhoz, a német fejedelmekhez, az antwerpeni őrgrófhoz, egy püspökhöz s egy névtelenhez; tovább