Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Németország

230. tür. Nem, mert kívánatos, hogy a törvény által biztosított jog gyakorlatába egyházunk mielébb belehelyezkedjék; mert szükséges, hogy tanintézeteink kibontakozva a bizonytalan, — mondhatnók zavart — s országos középoktatási ügyünket véve, elszigetelt helyzetökből, biztos alapra állíttassanak s szabatosan körülirt czél felé fejlesztessenek, és viszonyaik úgy az egyházhoz, mint a nem felekezetünkbeli társintézetekhez ren^ deztessenek. Jelen egyetemes gyűlésünknek feladata lenne tehát : a végérvényes határozat hozatalát előkészíteni. Mely czélból akár a jelenlegi, akár az újonnan alakítandó középiskolai bizottságot nevezve odautasítja, hogy haladéktalanul munkához látva : a) egyházkormányzatunk keretébe illő középiskolai egységes kormányzatra nézve javaslatot nyújtson be megjelölve, hogy középiskolai ügyekben melyik legyen az az illetékes „főhatóság", mely az államkormány és egyházunk között a közvetítést teljesítse s a törvény által reá ruházott teendőket végezze; b) a törvény keretén belől, egyházunk szükségleteinek megfelelő egységes tanszervezetet, tantervet és órabeosztást dolgozzon ki, figyelemmel a törvény hozatala óta netán egyes középiskoláinkon létesített intézkedésekre : c) az érettségi vizsgákra nézve javaslatot készítsen ; d) a tanárokra és tanulókra vonatkozólag fegyelmi szabályokat állítson össze; e) felekezetünkbeli tanintézeteinket és azoknak fenntartóit szólítsa fel, hogy vagyoni állásukról, vagyonuk elhelyezése és kezelése módjáról a netán közlendő minta szerint hiteles kimutatást terjesszenek be. Az a) b) c) d) tárgyú munkálatok az egyes tanintézetekkel véleményadás végett közöltessenek, s az így gyűjtött anyagból a bizottság szerves munkálatot készítvén, azt a kerületek alkotmányszerüen letárgyalják; újólag szerkesztve s az egyetemes gyűlés által véglegesen megállapítva terjesztessék fel a vallás- és közoktatásügyi miniszter Úrhoz. — Óhajtandó volna mindezen teendőket úgy végezni, hogy a folyó 1883/4. tanév végén készek volnának s a következő 1884/5. tanév rendezett viszonyok között szabályszerűen kezdethessék meg. Midőn ezen intézkedések megtételét kérjük, egyszersmind egy igen fontos körülményre bátorkodunk a főtisztelendő és méltóságos egyetemes gyűlés nagybecsű figyelmét felhívni. — Általánosan tudva van, hogy az 1883 : XXX. t.-cz. 47. §-ának azon kedvezményére : „Valamely vallásfelekezet stb. által fentartott iskolát a vallás- és közoktatásügyi minister segélyezheti és illetőleg gondjai alá veheti" középiskoláink egyike mint fél a magas minisztériummal külön szerződést kötött. — Eltekintve attól, hogy alig lévén középiskolánk, mely ily segélyre nem szorulna s hasonló esetek ismétlődni s felemás iskoláink szaporodni fognak : mink az egyes iskolákat épen az idézett törvényczikk alapján ily különkülön szerződéseknek kötésére jogosultaknak nem tarthatjuk, hanem csakis vallásfelekezetünk egyedüli orgánumát az egyetemes gyűlést. — Ennek egyedüli joga sőt feladata evang. egyházunk tanintézeteiről gondoskodni s azokat kifelé képviselni. Ha azonban, mitől a megtörténtek következtében tartani lehet, a magas kormány a törvény ily értelmezését nem fogadná el, ez esetben tiszteletteljesen ajánljuk, hogy az 1883 : XXX. t.-cz. 47. §-a utolsó kikezdésében foglalt ezen határozat : „Minden ily gyámolítás alkalmával a vallás- és közoktatásügyi minister és a segélyzett fél között e czélra külön szerződés kötendő" megváltoztatása iránt az országgyűléshez kérvény intéztessék, — melyben kimutattatván mily hátrányos e határozat nemcsak felekezeti életünkre, hanem a középiskolák egyöntetűségére is kérelmezzük, hogy egyház egyetemünk által kimutatandó szükségletek arányában, egyházegyetemünk által részesüljenek intézeteink ily segélyben, biztosíttatván az államkormány mindazon feltételek teljesítése iránt, melyeket az állami érdek megóvásának szempontjából kikötni szükségesnek látna. Addig pedig, mig e kérvény sorsa eldől, középiskoláink ily külön-külön szerződések kötésétől tartózkodjanak, mint azt az evang. reformált testvéregyház konventje kimondotta s ugyanazon testvéregyház tiszáninneni kerülete a rimaszombati egyesült gymnásium ily tárgyú szerződésének meg nem erősítésével tényleg is kimutatta. — Kívánatos volna, hogy ezen teljesen közös érdekű ügyben a testvér ev. reform, egyházzal egy nyomon haladjunk. Ily eljárással nemcsak azt fejezzük ki, hogy a történelmi jogfolytonosságot fentartjuk, hogy kötelességeink hü teljesítése mellett törvény adta jogainkkal élni tudunk és akarunk; hanem mint egységes szervezetű egyháztestület minden oly törekvésnek útját álljuk, mely egyházunk testének feldarabolását vonhatná maga után vagy szellemétől s érdekeitől idegen elemek benyomulásával azt szabályszerű fejlődésében megzavarná sőt lételét megingatná. Beterjesztett javaslatunkat kegyes figyelmébe ajánlva kiváló tiszteletünk kifejezésével vagyunk stb. Pozsonyban, 1883. évi október 7-én tartott egyházi közgyűlésünkből. Adatok az egyetemes theol. akadémia életének első évéből. Kétségtelen, hogy ev. egyházegyetemünk a pozsonyi theol. akadémiának működését, fejlődését éber szemekkel kiséri. Van oka rá, mert hiszen ez egyetlen közös s a jelenkor fokozódott követelményeinek lehetőleg megfelelően berendezett s szervezett intézete. Hosszas küzdelem után s nagy áldozatok árán jött létre. Vannak barátai, vannak ellenei. Az intézet hivatása, hogy kitűzött czélja felé törve azokat, kik eddig is bizalommal tisztelték meg, e bizalmukban továbbra is megerősítse, azokat pedig, a kik okkal vagy ok nélkül hidegen éreznek iránta — a kivivott eredményekre mutatva majdan magához édesgesse. Majdan! — mondottam — mert valami nagyszerű eredményről beszélnünk még most korai volna. A kezdet nehézségei, a kísérletezés, tapasztalat-gyűjtés munkája foly még most. Mindössze is csak egy éves múltra tekinthetünk vissza. Előttünk fekszik a theol. akadémia igazgatójának jelentése az 1882—3. évi tanévről. Lapozzuk át s lássuk ez egy év történetének főbb adatait.