Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Bányakerületi sup. can. visitatiója

200. j828—30. Nevelősködött Mariássy András cs. kir. kamarás házánál elébb Rozsnyón, utóbb Eperjesen. 1830. Elindult Jénába, Klein Ernő s Liszkay Jánossal. Pozsony, Bécs, Prága, Drezda-Lipcsén át részint kocsin, részint gyalog megérkezett Jénába. Itt hallgatta a híres s nagytudományu Friesz Jakab alatt a philosophiát (kinek különösen ethikai előadásai nagy hatással voltak rá). Luden Henrik alatt a történetet, Haase, Stockei, Baumgarten, Reinhold, Schott, Eichstaedt alatt a theol. tudományokat. Kirándult társaival a környékre is s meglátogatta Lipcsét, Hallét, mindenütt hospitálva. 1831. Elvégezvén az iskolaévet, Némethy nevű barátjával beutazta (többnyire gyalog) Thüringiát, a Rajna vidékét. Baden, Württemberg, Bajorországot — az egyetemeken mindenütt hospitálva — s Bécsen keresztül hazatért. Kipihenvén az út fáradalmait, Eperjesre jött barátjai látogatására. Ott Dreppa Mihály tanár meghalván, V.-t hívták fel annak pótlására, mit ő el is fogadott, hogy Greguss mellett maradhasson. De midőn a rendes tanársággal kinálták meg, azt el nem fogadta, hanem Benczúr Józsefet ajánlta mint méltóbbat. De ez csak azon feltétel alatt fogadta el, ha V. az ő helyét foglalja el (Berczélen 1831—2), mint nevelő Szirmay Márk gyermekeinél, mi meg is történt 1832—3. A második évben Eperjesre jött mint nevelő, s mint ilyen gyakran helyettesíté Greguss M.-t (a ki betegeskedett), a latin classicusok magyarázatában. 1833. Greguss Mihály Pozsonyba távozott, mint tanár, s V.-t ajánlta útódjának, ki ez év aug. 8-án meg is választatott rendes tanárnak, s szept. 7-én iktattatott be új hivatalába Munyai Antal igazgató által. Díszes, de terhes is vala ezen hivatal, mert két tanfolyamban (VII—VIII. oszt.) neki magának következőt kellett tanítani: Logikát, lélektant, metaphysikát, aesthetikát, történetet, algebrát, mértant, physikát, latin s magyar irókat 22 órában hetenkint (400 váltó forint fizetés mellett). Kartársai voltak : Munyai theologia, C s u p k a András jog, Krajzell András philol., Keresztessy, Schulek Frigyes, Benczúr, Klein s később Hazslinszky Frigyes. Tanulók s közönség egyaránt szerették a lelkes, ideális lendületű, nagytudományu fiatal tanárt, ki az akkori (1830-as évek) hierarchicus szellemű pártfogók s elöljáróság ellen is férfias bátorsággal s finom míveltséggel meg tudta védeni s biztosítani a tanári kar méltóságát. Keresztül vitte az ambulatorius igazgatóságot is, szerényen lemondván minden jogáról az igazgatósághoz. A szünidőket utazásra használta fel, bejárván az ország nagyobb részét. 1836. Nőül vette Steller Victoria hajadont, ki azonban már 10 hó múlva elhalt. 1839. Másodszor nősült, elvevén Kéler Emília hajadont. Ezen házasságból származik hat gyermek (Victor, Pali, Gyula, Cornélia, Etelka, Vilma). 1842 óta minden harmadik évben igazgató volt s már mindent magyarul tanított. Alkalmi beszédei lélektani s ethikai alapon s a rhetorika szabályai szerint nagy hatással voltak, s gyakran ki is nyomattak. * A negyvenes években kezdé kiadni tankönyveit is, ú. m. Lélektan, Logika, Ethika, s az Észjog rendszere, a többi: Neveléstan, Oktatástan s Széptan kéziratban maradtak. Irt többször iskolai lapokban, részt vett a kerületi és egyetemes gyűléseken. Noha nem kereste, több kitüntetés érte. 1845-ben Trencsén, 1847-ben Árva, 1848-ben Sárosmegye választá meg táblabirájának. 1847-ben megválasztatott az akadémia levelező tagjává. 1848-ban részt vett mint nemzetőr a kassahegyi csatában. Az Ötvenes években buzgón küzdött Joób Vendel érdemes felügyelővel együtt az önkény uralom ellen, a collegium autonómiájának megőrzése mellett. 1858-ben fényes ünnepet rendeztek barátjai 25 évi tanárságának évfordulóján, mely alkalommal egy ezüst billikom-, egy díszalbum- s más értékes emlékkel tiszteltetett meg, Jénából pedig a tudori diplomát kapta. 1860-ben Kassára idéztetett a hadi törvényszék elé a kassai csata miatt, de felmentetett. 1861-ben megnyílván a jogakadémia, átvette a közjogot s észjogot, mit 1874-ig tanított; 1878-ben ismét folytatott. 1865-ben nagy csapás érte, nagyreményű s széptehetségű fia Pál meghalt 15 éves korában. Ezen haláleset s 1866-iki betegsége nagyon megviselték. De felépülvén, ismét a régi lelkesedéssel tanított. 1870-ben megbízatott a magyar prot. gymnasiumok szervezetének kidolgozásával, mely munka ki is nyomatott. 188i-ben a Ferencz-József-lovagrend keresztjével tiszteltetett meg a római jellemű, görög keresztyén műveltségű, a szép, jó, igaz s isteni iránt lelkesülő ritka férfiú s tanár. BELFÖLD. A bányakerületi superintendens nagys. s főtiszt. Dr. Szeberényi Gusztáv egyházlátogatási útja a nagyhonti esperesség egyik részében. A Budapestről aug. 25-kén dél táján érkező superintendenst fogadta az esperes, küldöttség élén a szobbi állomáson nagyság. Sembery István, országos képviselő, s esperes, világi főjegyző, mint az esp. felügyelő helyettese, kiemelve s méltányolva lelkes üdvözletében a főtiszt, úr hazafias irányú működését s azon óhajnak adva kifejezést, hogy az esperesség hasonszellemü buzgólkodását s eljárását helyeselni fogja. — Miután a világi hatóság részéről még tek. Nigrovics Bertalan, szolgabiró s az ott véletlenül jelenlevő alispán, Pongrácz Lajos ő méltósága, is szívélyesen üdvözölték volna, megindult a szép úri fogatokból álló menet, élén az esp. világi főjegyző gyönyörű négyes fogata a meglátogatandó egyházközség Börzsöny (Pilsen) felé. — A község határán fogadtatott, egy szép számú bandérium kiséretében az egyház felügyelője tek. Gyura Adolf által, ki a beli reményének adott kifejezést, hogy a főt. úr az általa meglátogatandó egyházakban mindenütt vallásos bensőséget s hazafias szellemet fog találni s üdvözli a legszívélyesebb en annyival inkább, mert meg van győződve, hogy főpásztori ténykedése által hiveit a jelzett irányban meg fogja erősíteni. A paplakon a presbyterium s az egybesereglett egy-