Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Iskolaügy - Középiskoláink állami segélyezése

174. Az bizonyos, hogy nehéz akadályokkal kell ezen szép hivatásu társulatnak is megküzdenie. Itt egyfelől, mint egy kisértő lidércz, a szegénység, mely már csirájában elölt annyi jobb sorsra méltó nemes tervet; ott a hitközöny, mely hidegen napirendre tér minden vallási, egyházi kérdések felett. Ámde vissza ne riaszszon bennünket semini ily kedvezőtlen jelenség. A közöny vállvonításával a kétely lemondásával, az ellenség gúnymosolyával szemben, lelkesítsen azon tudat, hogy ezen társaságot támogatva szent és igaz ügyért : a vallásos érzület és a józan mívelődés ápolásáért fáradozunk. Méltán számíthat közelebb ezen társaság különösen a lelkészi kar osztatlan részvétére. Nemes czélról van szó s ekkor a prot. lelkész nem állhat az áldozók közt az utolsó, hanem a legelső sorban. Legyen mindegyik ezen társaságnak lelkes bajnoka; buzdítson szóval és tettel felkarolására s törekedjék minél szélesb körben felkölteni iránta az erkölcsi támogatást. Legyen szabad ugyanitt felemlítenem, hogy a Luther-társaság felett túl a Dunán a folyó hó 8-án Sopronban tartott kerületi gyűlésre összejött lelkészek egy e czélból összehívott értekezleten élénk részvéttel tanácskoztak. Már a megelőző napon a kerületi előtanácskozás alkalmával felemlíttetett, hogy közelebb Pozsonyban egy mozgalom indult meg azon jelszóval, hogy Luthernek négyszázados évi születési ünnepét tegyük emlékezetessé egy róla nevezett társaság alapításával, melynek feladata az evangeliomi szellem élesztése egyházban, iskolában, családban. Felszólaló, midőn a figyelmet felhívta ezen alakuló félben levő társaságra egyszersmind azon óhajtásnak is kifejezést adott, hogy vajha a mi kerületünkben se maradjon el pártolásától a közrészvét, hanem annak idején minél nagyobb számban egyesüljünk egyháziak úgy mint világiak a Luthertársaság zászlaja alatt. A gyűlés hangulata annyit világosan jelzett, hogy magát a társaság eszméjét a jelenvoltak legnagyobb része szívesen üdvözli. Másnap negyven lelkész gyűlt össze. Karsay Sándor superintendens úr elnöklete alatt értekezletre ugyanez ügyben. Elénk tanácskozás után az értekezlet abban állapodott meg, hogy három tagját megbízta egy a társaságra vonatkozó alapszabályjavaslat készítésével. Ezen javaslat közöltetni fog a mozgalom megindítóival, kik felkéretnek ennek és a más kerületekből is jöhető ide czélzó indítványoknak figyelembe vételével készíteni el az alapszabályokat. Egyszersmind az értekezlet azon óhajtását nyilvánította, hogy az alakulás processusa úgy vezettessék, miszerint a közelebbi egyetemes gyűlés alkalmával Budapesten mind a négy egyházkerületből jelen leendő egyházi és világi tagoknak részvéte mellett tartassék egy tágasb körű értekezlet, melyen az alapszabályok felolvastatván s elfogadtatván ott és azonnal bocsáttassanak ki az aláírási ívek a társaság részére. A vélemények eltérők lehetnek. De talán nem alaptalan azon állítás, hogy a dunántúli ker. értekezlet helyesen járt el, midőn a jelzett módon is a társaságnak egyetemes jellegét akarta feltüntetni. Az eszmének nemes megpendítői bizonynyal nem veszik rosz néven, ha tőlünk s más kerület részéről is az egyletre vonatkozó javaslatokat, indítványokat terjesztenek be hozzájuk, melyek közül egyiket, másikat alkalmilag sikeresen használhatják az alapszabályok végleges összeállításánál.*) Maga a társaság is remélhetőleg csak nyerni fog vonzerőben az által, ha a négy egyházkerület képviselőinek e czélból összejövendő értekezleti gyűlésén olvastatnak fel s állapíttatnak meg végérvényesen alapszabályai. Gyuráh F. Középiskoláink álj^mi segélyzése. (A miskolczi ág. hitv. ev. egyháznak a tiszai kerülethez intézett folyamodványa.) N agy méltóságú és Főtisztelendő egyházkerületi közgyűlés! Mai napon tartott rendkívüli közgyűlésünkben biráló összehasonlítást tevén a középiskolai törvény követelményei és algymnasiumunk jelen helyzete között, azt találtuk, hogy gymnasiumunk jelenlegi állapotában nem maradhat meg, hogy gymnasiumunk törvény rendelte új berendezése a tulajdonos egyház által ez idő szerint nem eszközölhető, hogy tehát az, ha felülről vagy kívülről nem jő segedelem, gymnasium gyanánt többé föl nem tartható. Ugyanis a törvény 32. §. szerint : egy algymnasiumban legalább 5 tanár, külön hittanár, szépírást- és tornáttanító, összesen tehát 8 tanerő szükségeltetik. Előbbieknél pedig elengedhetetlen kellék, hogy azok közt legalább is annyi rendes tanár — nálunk 4 — legyen a hány osztály van a gymnasiumban. E szerint tehát, hogy algymnasiumunk továbbra is fönmaradhasson, legalább is 4 rendes és egy segédtanárra, külön hittanárra, szépírást és tornáttanitókra, továbbá egyházi szempontból még egy énektanítóra, a helyi igényeket tekintve pedig még egy rajztanítóra is, összesen tehát 10 tanerőre van szükségünk. Gymnasiumunkban 4 rendes tanár, egy torna- és egy énektanító működik. Hiányzik tehát egy segédtanár, hittanár, szépírást és rajzot tanító 4 tanerő. Utóbbi 4 tanerőre, azok díjazására van tehát szüksége ezen gymnasiumnak. Azok díjazása azonban oly összeget igényel, melyre ma a tulajdonos egyház fedezetet saját háztartásában nem talál. — Nem adhat pedig azon szükségelt 4 tanerő díjazására azért, mert a meglevő 6 tanerőnek nagyobb fizetéssel ellátása már most sürgős szükségnek mutatkozik; — mert 4 tanerővel berendezett elemi iskolája és többi intézményeinek fentartása, vagyis a háztartás 9600 frtot követel évenként, — mert a helyben lakó 1800 lélek most is már 2500 frt. egyházi és 1500 frt. tandíjilletékkel járul az egyház összes intézményeinek föntartásához évenként; a mennyiben az, hogy gymnasiuma fönmaradhatásáért még külön 4 tanerő követelte összegnek előállítására vállalkozzék évenként, akkor, mikor az egyedül a tagok évi illetékének e czélból emelése által válnék lehetővé : az időszerint lehetetlennek mutatkozik. S mégis .... mi ezen gymnasiumhoz hévvel ragaszkodunk. Akarjuk, hogy az a törvény intézkedéseihez *) Sőt ezt óhajtjuk, ezt kérjük. — Szerkesztő.