Evangélikus Egyház és Iskola 1883.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Visszatekintés a „Vasárnap” cz. lapra. Endreffy J.
159. Egyesüljünk közelebb mi hitsorsosok ott, hol az irás Í fí^jgjdnt nincs különbség zsidó és görög, s mi hozzá-, tehetjük tót és magyar között, a hit, remény, szeretet templomában. Egyesüljünk úgy, hogy híven megadjuk Istennek a mi Istené, és az államnak mi az államé. Tartsuk szemünk előtt azon igazságot, hogy nem csak az evang. egyháznak vagyunk tagjai, hanem a magyar hazának is fiai; tisztelje, szeresse ezt is mindegyikünk nyelvében, intézményeiben. Vivjuk ki a társadalom részéről egyesült erővel azon elismerést, hogy a magyarhoni evang. egyház nem csak vallásos, hanem minden gyülekezetében egyszersmind őszinte, lelkes honpolgárokat nevel a magyar hazának. Éljen, fejlődjék a tót nyelv, ámde alatta — mint a régi jó időben mindig csak az igaz magyar honfinak szíve dobogjon. Mutassa meg a tót ragaszkodását a magyar nemzethez az által is, hogy tiszteli nyelvét és saját anyanyelve mellett szívesen tanulja ezt is. Ezzel nem sérti meg sem nemzetiségét, sem nyelvét; mert hisz más nyelveknek tudása nem kárára, hanem előnyére van az anyanyelvnek. Ha helyre áll a jó testvéri viszony, ha sem faj-, sem nyelvgyülölet, sem az autonomiába kevert nemzetiségi politikai ábrándnak dissonantiája nem zavarja fel a költsönös bizalmat, erősen hiszszük, hogy ez által nyerni fog egyházunk is. A közös lelkesedés által vezetett munkára nem fog hiányzani onnét felülről sem az áldás. Viszontlátásra a béke oltáránál! Pápa, 1883. jul. 31. Gyurátz Ferencz, ev. lelkész. Visszatekintés a „Vasárnap" czímü evangyéliomi hetilap folyó évi jan. i-től jún, végéig terjedő félévi folyamára. A „Prot. Egyházi és Iskolai lap"-ban többször volt már szó a „Vasárifap"-ról, a „magyar nép e barátjáról," melyet három év előtt az apostoli lelkű Celder Márton oly czélból indított meg, hogy legyen az a vallásos és egyházias szellemnek ápolója és istenországának terjesztője evang. magyar népünk között. Most e helyen is felhívjuk reá a szíves olvasó figyelmét, melyre e nagy gonddal szerkesztett vallásos lap méltó is. A fent jelzett félévi folyam 13 füzetével levén dolgunk, tekintsük, ha csak futólag is, e füzetek czikkeit. Az első lapokat imák és szent énekek töltik be, mert ezek a legalább is ima- és énekeskönyvekkel biró prot. köznépet legközelebbről érdeklik. Az imák czímei : „Uj évi ima", „Mi Atyánk"; az előbbinek Pap Gábor, az utóbbinak Medgyes Lajos a szerzője. A nagyobb számú és különféle alkalmakra szóló vasárnapi, ünnepi, reggeli, böjti stb. eredeti és fordított énekek szerzői és fordítói: Varga Lajos, Id. Kiss Áron, Melcer Gyula, CelderMárton és SasEndre. A 35—36. számban Melcer Gyulától megjelent „Reggeli ének" az „O slunce spravedlnosti" kezdetű ének sikerült fordítása. Álljon itt az egészre következtetés czéljából a fordított szöveg első verse : Oh igazságnak napja Én Uram Jézusom ! Világosságát kapja Tőled szívem tudom. Te hajnali csillag vagy, Csillogj hát szívemben, Belső vigasztalást adj Jóságos lélekben. Az imák és énekek után többnyire a szorosan vallásos tárgyú, például valamely ünnep jelentőségét fejtegető alkalomszerű czikkecskék következnek, velős rövidséggel írva úgy, hogy a miveltebb olvasót is kielégítsék, az egyszerűbb olvasó figyelmét azonban ki ne fárasszák. Ide tartoznak a „Nagypénteken", „Új év vasárnapján", „A ki velem nincsen, ellenem van", „Húsvétkor", „Pünköst ünnepén", czímü közlemények. Ezek után következnek a vegyestartalmú erkölcsi irányú czikkek, u. m. elbeszélések, rajzok, ismertetések, költemények stb. Nagy súly van fektetve a rajzokra és elbeszélésekre, úgy, hogy a „Vasárnap"-ban méltán ezeknek jut a legtöbb hely. Czímök : „A kit az imádság lefegyverzett", „A toronyőr fia", „Egy elzüllött élet", „A tenger partján", „A viszálkodó férj", „Egy gályarab", „Az uj Noé", „A vak szerelem áldozatai", „A Gusztáv-Adolf-egylet 50 éves fennállásának ünnepélyéről" stb. Tekintsük meg egy-kettőnek a tárgyát közelebbről is. így például Molnár Sámuel „A hazajáró halott" czímü szép elbeszélésében a boszorkányok, kisértetek és holtak hazajárásában vetett babonás hit ellen küzd, hangsúlyozván, hogy e babonás hitnek oka a tudatlanság. Ugyanő „Az én bátyám" czímü rajzában egy istenfélő, munkásvallásához és egyházához az üldözések idejében is hőn ragaszkodó földmives életét írja le, melyből a tanulság ím ez : imádkozzál, dolgozzál és légy mindenben mértékletes. Biky Károlynak „Rétfalvi földesúr"-a senki más, mint a községi lakosok telkeit elszerezgető zsidó árendás, a ki meglakol végre, mert korcsmája üres-, földjei műveletlenül maradván, az elszerzett vagyont a régi tulajdonosoknak az általok megszabott áron visszaadni és a faluból távozni kényszerült. A „Nem kell nekik a doktor" czímü elbeszélés Varga Lajostól a legszebbek egyike. E szerint egy anya beteg gyermekének gyógyítása végett orvos helyett kuruzslókhoz fordul, a kik aztán megölik gyermekét. A nagyanya is folyton ezt hajtogatja : „Ezen a gyermeken bűbájos rontás van. Doktor nem kell az én házamba, hogy még jobban magam ellen haragítsam azt a sátánt." Látni való, hogy ez elbeszélések mulattatva tanítanak. — A költemények czímei : „A bukovinai magyarok kérelme", „Tanítói segély", „Istenben helyzett bizalom", „A gályarabok", Confirmaczio napjára", „Két élet út, két élet vég", „Húsvéti hit", stb. E czikkeken kivül majd minden füzet „Történelmi apróságok" czímen épületes történetkékkel, a „Házi tanácsadó"-rovatban hasznos gyakorlati tanácsokkal és a „Bibliaolvasási kalauz" czímü rovatban a mindennap olvasandó szentírási szakaszok kijelelésével kedveskedik az olvasónak. Elég lesz az ismertetésből ennyi. E lap pártolását s a nép közt terjesztését melegen ajánljuk. — A lelkész ez úton is hirdesse Istennek igéjét. Legyen azon, hogy az iskolának is járjon és könyvtára számára megőriztessék. Nem olvas népünk? Tanítsuk, szoktassuk az olvasásra, törjük a jeget. De a köznép egy része olvas már politikai lapot is, olvashat tehát, minő a „Vasárnap",