Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Németország

122. a hazafiatlanság vádját, de ki az egyház igazát és saját eljárásának jogos voltát is mélyen érzi s híven védi, lemondása. Megelőző napi junius 13-iki özvegy-árva inté­zeti, esperességi gyámoldai és esperességi iskolai-bizottsági üléseink, melyeket Terény­b e n tartottunk, sokkal csendesebbek s kedvesebbek is voltak. Körlelkészeink egybehangzó jelentése szerint esperességünk oktatásügye örvedetes haladást és szép eredményt mutat. Félő azonban, hogy az oktatás elő­térbe tolásával az erkölcsi nevelés szenved az egyén, az egyház, a haza kiszámíthatlan nagy kárára. Miért is az evang. egyház- és iskolában a vallás-erkölcsi nevelés határozott követelése és méltánylása egyrészt égető szükség, másrészt általános elismerést és közbizal­mat keltő örvendetes mozgalom és jelenség. Jelenlevő. KÜLFÖLD. Ausztria. — Az evang. főegyháztanács elhatározta, hogy september-hó elején egy a superintendentiák, esperességek és gyülekezetekhez intézendő köriratban közelebbről meg fogja határozni, illetőleg javaslatot fog tenni, miképen lennének a Luther születésének emléknapján tartandó istentiszteletek ren­dezendők. A vallás- és közoktatási minisztériumtól az utolsó időben egy rendelet jelent meg, mely az új iskola­novella életbeléptetését szabályozza. A rendelet na­gyon is megerősíti azon aggodalmakat, melyek az iskola­kötelezettség idejének megrövidítése és az iskolák fele­kezetesítése, azaz katholizálása tekintetében a novella által támasztattak. — A novella jövő tanév elején, azaz september-hó 15-én lép életbe. Németország. — Azon eszme, hogy Luther születé­sének négyszázas örömnapját egy alapítvány léte­sítése által megörökítenék, az utolsó időben egy fel­szólításban nyert kifejezést, mely 70 különféle irányú nevezetes egyéniség által van aláírva. Terveztetik egy „általános német Luther-alapítvány létesí­tése, melynek czélja „evang. lelkészek és tanítók gyermekeit neveltetésökben segé­lyezni." Egy jövő őszszel egybehívandó közgyűlés fel­adata lesz az alapszabályok szerkesztése, a gyűjtések elrendelése és egyesületek alakítása. A szervezet a Gusztáv-Adolf-egylet mintájára terveztetik. A ki meg­fontolja azon áldást, melyet a Luther által előidézett evangelikus lelkészi család alkotása a német kulturélet fejlesztésére hozott és még mindig hoz, és a ki szem előtt tartja azon nehézségeket, melyekkel a lelkészek­nek és tanítóknak — különösen vidéken — fiaik és leányaik kiképeztetésénél küzdeniök kell, ez örömmel fogja üdvözölni ezen szándékot. De szíves fogadtatásra számíthat azért is, mert a szeretet és hála müvét oly téren akarja létesíteni, melyen joggal az összes német Protestantismus egyértelmű közreműködése várható. Nagy megelégedéssel értesülünk a lapokból, hogy Berlin város tanácsa, a Luther-ünnepély előkészítése czéljából kiküldött bizottság javaslatára, ezen alapra 150,000 már­kot szavazott meg s elhatározta, hogy egy oly Luther­ház építéséhez, melyben evang. lelkészek és tanítók leányai neveltessenek, szükséges hely átengedését fogja ajánlani. A birodalmi főváros ezen eljárása bizonyosan utánzásra fog találni a többi városoknál, és így remél­hető, hogy ez év folytán egy életképes műhöz az alapkő meg fog vettetni, mely az összes német protestantizmus által ápolva, bő áldást árasztand reá. A hamburgi egyháztanács május 26-án mondta ki ítéletét a Hanne-féle ügyben. Dr. Hanne, Hamburg melletti eppendorfi lelkész, mult évi novem­ber-hó 14-én azon hét szónok egyike, kik a róm. kath. egyház felett tartott előadásaikkal Lutherre a „Ger­mania" ismeretes támadásait előidézték, a római kath. hitről szólt. Ezen előadásáról a „Hamb. Fremdenblatt" november 16-án egy értekezést hozott, a melyben szóról szóra állíttatik, hogy Hanne egyebek közt azt mon­dotta volna, hogy „a szent háromságról szóló dogma pogány ép úgy, mint a Krisztus istenségéről szóló is." Ezen lapnak említett száma mellékletül egy beadvány­nyal, mely 70 hamburgi egyházbeli férfiú által aláíra­tott, az egyháztanács elé terjesztetett, azon kérelemmel, hogy állapíttassék meg, vájjon Hanne ezen az evang. luther. egyház alaptanait pogányoknak jelzett szavakat mondotta-e, és ha igen, a szükséges intézkedések tétes­senek meg. Az egyháztanács egyházalkotmányilag az ügyet a vidékbeli lelkészek collegiumához utasította, a melyhez Hanne mint eppendorfi lelkész tartozik, mivel az egyes tagok elleni fegyelmi eljárás ezen collegium hatáskörébe tartozik annyiban, a mennyiben jogosítva van, mint legvégsőbbet a megfeddést kimondani. A col­legium elhatározta, Hanne lelkész eljárását a lelkészi állomással össze nem egyeztethetőnek kinyilatkoztatni és az egyháztanácsot arra kérni, hogy ebből folyólag jár­jon el. Ezen határozatnak csak olyan értelme lehetett, hogy a collegium a megfeddést csekély büntetésnek tartotta, vagy hogy az általa és nem az egyháztanács által kimondott megfeddés meg nem felelne a fenforgó ténynek. Miután eképen az ügy másodízben az egyház­tanács elé került, ez utóbbi elhatározta, hogy Hanne lelkész komolyan megfeddessék s egyszersmind meg­intessék, hogy lényeges egyháztanok előadásában na­gyobb mérséklést és óvatosságot tanúsítson. Az ítélet­hez csatolt indokolásból kitűnik, hogy Hanne a kereset folyamában oda nyilatkozott, hogy a szent háromság és Krisztus istenségéről szóló dogmák nem teljes tantartal­mát, hanem csak a római egyház formulázását akarta megtámadni. Az indokolás szerint az egyháztanács ezen nyilatkozatot szem előtt tartotta, ámbár ezen értelmezés sem a tényleg használt kifejezéseknek, sem a fültanuk jelentésének, sem az előadás menetének meg nem felel. A bajor király megengedte, hogy a főconsisto­rium javaslatának értelmében az ez idei reformá­cziói ünnepély november-hó 11-ére tétessék át és Luther 400-as születésének megünneplésével köttes­sék össze, valamint hogy november-hó 10-én megfelelő és az ünnepélyre előkészítő istentisztelet tartassék. A „mecklenburg-strelitzi egyházi con­ferenczia" elhatározta bizottságát odautasítani, hogy „alkalmas időben, legkésőbben a birodalmi gyűlés leg­közelebbi összejövetelével, újból nyújtson be egy folya­modványt a szövetségtanácshoz vagy a birodalmi gyűlés­hez, hogy a kötelező polgári házasság vál-

Next

/
Thumbnails
Contents