Evangélikus Egyház és Iskola 1883.
Tematikus tartalomjegyzék - Iskolaügy - Közoktatásügyi kimutatás - Népiskolai tankönyvek.
103. A logikának van tartalma, még pegig a tapasztalatilag adott való s annak sajátos természete, a gondolkodás s annak törvényei. Minden gondolat és gondolatösszeg határozott formában nyer kifejezést. A logika tartalma az összes emberi tudás, mely épen a logika által nyeri formáját s törvényszerű kifejezését. Ha a tudás nem volna, ugy a tudásnak formája sem volna. De ha igy forma és tartalom elválaszthatlan, tisztán formális tudományokról nem beszélhetünk, tehát nem beszélhetünk formális grammatikáról, mathematikáról stb. sem. Legfeljebb az eset állhat be, hogy egyik tudományban inkább a formát a másikban inkább a tartalmat emeljük ki. A grammatikában pl. Ti/.iijaco a jövő formája, de ezzel már adva van az analog gondolattartalom is, mert xifiäv = tisztelni gondolattartalom; vagy a mathematikában szerepel (a-{-b) 2=a 2-j2 ab b 2. — Ez a forma, de formája az attól elválaszthatlan gondolat-összegnek. — A binom négyzete egyenlő : az első tag négyzetével hozzáadva a második tag négyzetét és mindkét tag kétszeres szorzatát. Az igaz legkönyebben lehet a gondolt objectumtól s annak specificus minőségétől abstrahálni a mathematikában, de az azért még épen nem tisztán formális tudomány, de sőt ép úgy mint a logika, a való igazságát, azaz gondolataink összekötésének a gondolt tárgyak reális viszonyaival való megegyezését tünteti fel. A logikai formák tulajdonkép nem egyebek mint logikai számjegyei bizonyos határozott gondolattartalomnak vagy összegnek s a logikának ép az a feladata, hogy a tanulót a nosse-ból a posse-ba vezesse, azaz hogy ismeretelméletté legyen. E szempontból indulva ki Jarz hosszas példasorban mutatja ki, miként érvényesül minden egyes tudományban a logikai és a psychológiai elem s levonja végkövetkeztést, hogy tehát a gymnasiumban a phil. propaedeutika a = tanítás központjává teendő. — *) De vannak e nézetnek más hivei is. Hasonló álláspontot foglal el L. Wiese, a ki szintén a phil. propaedeutikában látja a legalkalmasabb eszközt arra, hogy a gymn. tantárgyakba egységet hozzunk s hogy általa a tanulót a különböző ismeretek sokasága mellett mégis szellemi önállóságra vezessük. Deinhardt is azt mondja, hogy a különböző tantárgyakban a gondolkodás törvényeit kell kinyomozni s H* Kern hozzáteszi, hogy e czélra okvetlen szükséges a dialogikus tanításforma. K. Kiesel szintén hasonló szellemben nyilatkozik : „A philos, propaedeutika a többi tanszakokkal mint általános áll szemben, minthogy annak tárgya épen a gondolkodás egész mezeje, a gondolatok összekapcsolása, a kísérletek és vizsgálódások methodusa, mi czélra minden más szak az anyagot szolgáltatja." Kérdés melyik pártnak van igaza? Eldöntését más alkalommal kisértem meg s igazán óhajtanám ha a fontos ügyhöz nálam avatottabbak is hozzá szólanának. Több szem többet lát, több ész többet tud. Dr. Masznyik Endre. *) E művet tekintettel elvének az egyes tudományokra való alkalmazására érdemes volna részletesen ismertetni. Vagy csak a budapesti főgymn. tanárainak szabad — gymnasiumaink tanügyén lendíteni? Népiskolai tankönyvek. Népiskoláink életébe vágó kérdés a tankönyvek kérdése. Nem tagadhatni, hogy a lángelme még bicskával is madonnát farag a fából, s a valódi művész a házak falain üszökkel is képes jellemrajzot teremteni. Igy van az, az ügyes tanítóval is. Az ő kezében a silány tankönyv is czélhoz vezet, a mennyiben az anyag tapintatos kezelése a tankönyv hiányát pótolja. De másrészről igaz az is, hogy jó tankönyvek nélkül a kezdő, avagy kevésbé képzett s gyakorlott tanító épen nem boldogulhat, a jó pedig csakis ezek segedelmével érheti el azon eszményi czélt, melyet megvalósítani legforróbb óhaja. Korunk tankönyvekben nem szegény : kormány és felekezetek, testületek és egyesek vetélkednek tankönyvek gyártásában. De valamint a meleg májusi eső nem csak tápláló és zamatos, de mérges és ölő gombákat is növeszt, úgy a sajtószabadság áldása mellett is nem egy dudvás tankönyv látott napvilágot. Sok mindenfélét ültettek már át a tanügy kertészei szomszéd német atyafiaink veteményes kertjéből hazai melegágyunkba, mások a közművelődés általános elveiből indulván ki, mindent egy kaptára vertek, nem törődve sem a vallással, sem a hazai viszonyokkal, mig mások nemzetiségi viszketegtől vezéreltetve separatistikus hazaellenes tanokat sem átallottak czélzatosan fölvenni tankönyveinkbe. Ily körülmények között talán nem lesz érdektelen, ha szerkesztendő tankönyveinkre nézve elmondjuk nézeteinket s egyengetjük azon ösvényt, melyen a hazai evangelikus tanügynek okvetlenül haladnia kell. Előre is megjegyezzük, hogy magyarhoni evangelikus ifjúsággal állunk szemben. Midőn tehát e helyen tankönyvek szerkesztéséről van szó, csakis azokat érthetjük, melyeket magyarhoni evangelikus gyermekeknek kezébe akarunk adni. A mondottak alapján csak is azon tankönyveket ismerhetjük el jóknak, melyek az általános pädagogikai elvek mellett, az e v a ngeliomi szellemnek képviselői s a hazai viszonyoknak s érdekeknek hü tolmácsai. Első követelményünk értelmében a jó népiskolai tankönyv fogalmat fogalomhoz csatol, az ismerttől az ismeretlenhez vezet, szemléltetőleg oktat, a tananyagra s az egyes osztályokra nézve a fokozatosságot szem elöl nem téveszti, az egyes tanok, műveletek, kísérletek, rajzok, elbeszélések, leírások, prózai s költői darabok megválasztásánál a gyakorlati s erkölcsi értékre fekteti a súlyt, a reprásentáló egyedeknél a legjellemzetesebbeket tünteti fel, oly nyelvet használ, melyet a tanoncz egyrészről felfogni s megérteni képes, más részről mely annak nyelvi ismereteit egyszersmind bővíti, végre mely az előadott anyagot oly alakban közli, hogy az a tanulóban is érdekeltséget költ. Ellenben tiltakozunk oly tankönyvek ellen, melyek száraz, elvont tantételekben név- és anyaghalmazban, a rendszerek pedanteriájában, czikornyás nyelvezetben, s az egyes tantárgyaknak minden változatosság nélküli, egy és ugyanazon minta szerinti előadásában keresnek üdvöt. A gyermek kezében csakis a legjobb eléggé j ó. Ezen pädagogikai sarkalatos elv alapján könnyű lesz megérteni, hogy jó tankönyvek szerkesztése vajmi nehéz
