Esztergom és Vidéke, 2006
2006-05-11 / 19. szám
Helischer József Városi Könyvtár 2500 Esztergom, Táncsics M. u. 10. Tel.: 33/523-170, Fax: 33/401-919 13atuán BzixlömxüBn a nmzüi ggpgg hökggjg , jelképe ea aznlgálöfa! om www. POLGÁRI HETILAP e-mail: esztergomesvideke.hu Alapíttatott 1879-ben * Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László * Megjelent 1944-ig LXV évfolyam ÚJ sorozat * XXI. évfolyam, 19. szám * 2006. május 11. * 6 oldal * Ára: 75 Ft esztergomesvideke@vnet.hu A Királyi-városrész és környékének szabályozási terve A Simor János utca rendezése (3. fotó) A piac áthelyezésével és a buszpályaudvar kiköltözésével végre betöltheti szerepét a királyi városrészben a Simor János utca. Természetesen továbbra is jogos és kívánatos ebben az utcában kellő mennyiségű parkolóhely kialakítása. De mindenképpen törekedni kell a tagolásra. A teljesen esetleges közterület-kezelés eddig is sok gondot okozott a városban. A Simor utca javasolt tagolt kezelésével ugyanakkor a város valóban gazdagodna egy kulturált^ marasztaló kialakítású park-térsorral. Az utcatér legjellegzetesebb része az egykori gyalogsági laktanya előtti térrész. A fákkal és parkokkal ékesített útszakasz gyalogosok által használható résszé válik, ez a város érdeke. A Tabán hídfőjének és területrészének rendezése (4. fotó) A középkorban fallal védett történeti városmag szomszédságában az Árok utca mentén húzódik az a terület, mely az utóbbi több mint fél évszázad folyamán az ipart szolgálta. Itt kezdett a hajdan híres Rubik Ernő vitorlázó repülőgépgyára, majd államosítás után lett Sportárutermelő Nemzeti Vállalat, végül a Labor MIM volt nagyvállalat. A privatizáció során ott számos kis- és közepes cég működik napjainkban is. A cégek tudják, hogy az iparterületi jelleg egyszer véget ér, kisvárosias lakóterületté alakul át. Építési engedélyt ilyen célra már nem adnak ki az önkormányzatnál. A Tabán híd környékén, az Árok utca és a Deák Ferenc utca csatlakozásánál a tervezők szerint indokolt az átépítés. Az 1970-es években épült a Labor MIM kultúrház (Tökház) - nyugati tervek szerint - Lehner Károly Pro Urbe Esztergom-díjas vezérigazgató kezdeményezésére. A privatizáció révén napjainkban bútoráruház. Indokolt a sarok beépítése, miként a volt autómosó helye is. * Az önkormányzat elfogadásra kerülő rendelete az.Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló (OTÉK) kormányrendeletre épül. Tartalmazza mindazokat a követelményeket, melyek csak építési engedélyek alapján végezhetők. Egyes esetekben már elvi engedélyeket is be kell szerezni. Sőt, új épületek, építmények elhelyezésénél, tetőforma változtatásánál, helyi védelem alatt álló építményeknél városi tervtanácsi vélemény is szükséges. A szabályozási terv elfogadása előtt megtekinthető a polgármesteri hivatalban a dokumentáció. Személyes konzultációra kész Faragóné Godó Mária főépítész az ügyfélfogadási napokon, aki az érintettek érdeklődését várja. (Pálos) Önkormányzatunk több évre szóló programja a településszerkezeti terv, valamint annak részeinek szabályozási terve. Lapunkban olvashattak már Esztergom település-szerkezeti tervéről, az északi városrész, a Szent Tamás hegy, a Víziváros és a Várhegy szabályozásáról. Most a Királyi-városrész tervezői elképzeléseit ismertetjük írásunk keretei között, melyet a közeljövőben hagy jóvá városunk önkormányzata. A Királyi-városrész tervezését a fővárosi Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. készítette, a városszépítészeti részét G. Korompay Judit, a régészetet Vágner Zsolt és dr. Horváth István múzeumigazgató, a közlekedést Macsinka Klára, a zöldfelületeket, környezetvédelmet Bardóczi Sándor. A Királyi-városrész területe mintegy 83 hektárt ölel fel, északon a Liszt Ferenc, a Bajcsy-Zsilinszky és Vörösmarty utcák, keleten a Kölcsey, a Petőfi utcák, délen az Erzsébet királyné, a Szegfű, a Muskátli, a Pöltenberg utcák, majd nyugaton végig a Kis-Duna part egészen a József Attila térig határolják. Ez a történeti városmag a legtöbb városképi és működési problémával küzködő része Esztergomnak, mely szomszédos a Vízivárossal, a Várheggyel, a Bazilikával, a Szent Tamás-heggyel és a Kis-Dunával. A királyi városrész területén országos értékvédelem alatt áll 53 műemlék, helyi érdekvédelmet élvez 76 épület, melyet a tervezők további 67 építménnyel javasolnak kiegészíteni. Gyalogoskapcsolat kialakítása a Széchenyi tér és a Kis-Duna part, valamint a tér és a Kossuth Lajos utca között (1. fotó) számú ház nem áll semmilyen védettség alatt, annak sorsáról dönteni kell. A városközpont rehabilitációjának egyik kulcskérdése a történeti fürdőegyüttes. Szükséges a további fejlesztés összhangban az áruház körüli területekkel. A tervezők fő célkitűzése a hagyományos városi terek, utcák kialakítása. A városközpont és a Zöldház közötti feltáró utca esetlegességét, szétesését meg kell szüntetni. Á meglévő tűzfalakat be kell építeni, mélygarázst, parkolóházat kell elhelyezni, az illeszthetetlen építményeket (a rámpa, a gyalogossétány) bontani indokolt. Nagy értéke a városrésznek a neobarokk saroképület a Lőrincz utcában, melyet Walder Gyula tervezett 1928-ban. Ugyancsak érték az U-alakú nyitott tér az Aradi vértanúk oszlopával. A tervezők felvetették a gyalogoshíd építését a Kis-Duna fölött, a fürdők tájékán. Értéke a városközpontnak a klasszicista Fürdő Szálló (1841ből), a fürdőház (1850-ből), a fedett uszoda (1912-ből), az 50 méteres versenymedence (1927-ből). A megfogalmazott cél a történeti fürdőegyüttes rangjának visszaállítása, az épületállomány műemléki helyreállításával, hasznosításával, a vendéglátással kapcsolatos új épületek elhelyezésével. 17*75,1 simor János utca * A piac áthelyezése a volt gyalogsági laktanya udvarába (2. fotó) A piac működésének mai körülményei igen kedvezőtlenek. Városközpontba való, önkormányzati tulajdonú és fenntartású területigényes intézmény. A város adottsága, hogy mintegy 1,3 hektár kiterjedésű ingatlanon állnak épületek lényegében használaton kívül, üresek. Az 1894-ben épült volt kaszárnyaépületek különleges építészeti értékűek, melyek méltó hasznosítása, környezetük kedvező kialakítása sürgető feladat. A tervezők és a városvezetés elképzelése egybeesett. A védett belső térben megfelelő elhelyezésű a piac: kedvező városszerkezeti helyen fekszik, gyalogosan minden irányból jól megközelíthető, gépkocsival jól feltárható, a parkolási igény megoldható. A színes tervrajzon 1. számmal a lefedhető belső árusítóudvart mutatja. A 2. épületrész a földszinti árkádos összekötő-épület, mely 1950-es építésű. A 3. és 4. jelű építmények már az új piacot jelölik. Á 6., a 7. és a 8. épületek üzleteket, irodákat, lakásokat foglalhatnak magukba. Lebontásra kerül viszont a szemüvegkeretgyár által épített tájidegen szárny (később átmenetileg postaépület is volt). A történeti városmag szerkezetének módosítása a tervezők hitvallása szerint csak indokolt esetben és nagy körültekintéssel kialakítva javasolható. Ilyen a Kis-Dunához lefutó új keskeny utcácska, valamint a Kossuth Lajos utca felé nyitandó gyalogoskapcsolat. Közölt tervrajzunkon 1. számjelüli a téren a Pozzi-ház melletti, valamint 2. a Kossuth utcai kapu nyitását. A 3. szám a Kis-Duna felé vezető utcácskát jelöli. A megnyitás a Széchenyi tér 14. felől történik, és a kijárat a Kis-Duna part 15. szám alatt építendő ki. Közben változatlanul állhat a XIX. század derekán épült emeletes ház (a tervrajzon 8. számmal jelölve). A tér másik oldalán a Pozzi-ház (Széchenyi tér 15.) értékes északi homlokzata is kitárulhat. Tekintettel arra, hogy a jellegtelen 17.
