Esztergom és Vidéke, 2006
2006-04-06 / 14. szám
74 Esztergom és Vidéke 2006. m á rc iu s 30 . Érzékszerveinket - ha lelkiismeretünk irányítja - semmi, de semmi nem csalhatja meg igazán. A mosoly látható, és - bár paradoxonnak tűnik - van egy önvédelmi szűrő, amin keresztül mindig és mindenkor tisztán láthatunk. A magyar nyelv fantasztikus színességének ereje abban rejlik, hogy erre is van mondásunk: „Átlát a szitán". Azt is mondjuk: „Hiszem, ha látom". Hát el kellett hinnem, mert láttaml Voltak korok, amikor egyesek ember nagyságúnál többszörösen nagyobb szobrokkal fitogtatták a hatalmukat, ám „idővel leomlottak" azok is. Miért félnénk, ha tudjuk, egy papírszobor árnyéka csupán, mely robbantásokkal riogatja a népet, az igazi talapzatot. Pedig Wass Alberttől tudhatjuk: „a kő marad...". Papírmasé: csak a füle három emelet... Egy nagy fül, mely nem hall, nem akar hallani. Pedig van még sok-sok kis fül, mert tudjuk: „Kinek van füle a hallásra, hallja". (Máté evangéliuma 13,9) Mert a fülnek is van szeme, és ami a fülnek a szemét felnyitja, az nem más, mint a mosoly. Az olyan mosoly, amelyik nem kínos, nem lenézően cinikus, olyan mosoly, amely szelíd, simogató és elnéző. Villányi Zsolt MOSOLYOD Mosolyod, mely szívhői fakad, Aranyozza be arcodat! Mosolyod nem kerül pénzbe, Mégis sokat ér testvéred szemében. Gazdagítja azt, aki kapja, S nem lesz szegényebb az sem, aki adja. Pillanatig tart csupán, De örök nyomot hagy maga után. Senki sem oly gazdag, Hogy nélkülözni tudná, És senki sem oly szegény, Hogy meg nem érdemelné. Az igaz barátság látható jele, Hintsd be a világot egészen vele. Mosolyod: nyugalom a megfáradottnak, Bátorság a csüggedőnek, Vigasztalás a szomorkodónak. Mosolyod értékes, nagyon nagy jó, De semmiért meg nem vásárolható. Kölcsönözni nem lehet, ellopni sem, Mert csak abban a percben van értéke, Amelyben arcodon megjelen". És, ha ezután olyannal találkozol, Aki nem sugározza a várt mosolyt, Légy nagylelkű, s a magadét add, Mert senkinek sincs nagyobb szüksége mosolyra, Mint annak, aki azt másnak adni nem tudja. (II. János Pál pápa írása, akinek április 2-án volt halálának első évfordulója.) (Pálos) Városunk polgárainak érdeklődése a Széchenyi tér iránt minden korábbi beruházást felülmúl. Pedig az elmúlt években olyan értékek születtek, mint a Mária Valéria híd újjáépítése, az ehhez kapcsolódó Prímás-szigeti út, a Tabán-híd, a Bánomi hegyi átkötés, vagy a legutóbbi, az Aquasziget Eszfergom élményfürdő. Érthető a mostani felfokozott érdeklődés, hiszen Esztergom történelmi városának főteréről van szó. Az önkormányzati költségvetésben is a legnagyobb összeggel szerepel (700 millió forint), megelőzve az Északi Kanonoksor oktatási célú átépítését (600 millió). A mai napig nem tette nyilvánossá a nagyközönség számára az egyébként kötelező beruházási információs táblát a kivitelező STRABAG cég. Mi azonban megkerestük a polgármesteri hivatalt, és a tervező fővárosi S LOCI Kertés Környezetművészeti Kft.-t, hogy elsőkézből szerzett információkkal tájékoztassuk olvasóinkat. Az elfogadott átépítési tervdokumentáció Fazakas Gábor környezetépítész, építőmérnök, Horváth Zoltán építész tervező, Both Ferenc építőmérnök, Vámos István villamos tervező és Varga Zsuzsa táj- és kertépítész nevéhez kötődik. - Az önkormányzat 2001-ben tervpályázatot írt ki a Széchenyi tér méltó megformálására és hasznosítására, melyen kollektívánk második díjat nyert. Meggyes Tamás polgármester 2003 júliusában felkérte társaságunkat az új követelményeknek megfelelő vázlattervek elkészítésére. Az egyeztetések során mindvégig jelen volt a szándék, hogy Esztergomot kiszakítva a kisvárosi lét mindennapjaiból, e fontos földrajzi - gazdasági kulturális régió metszéspontjaként központtá emeljék. Esztergom nemcsak a Vár és a Bazilika együtteséből áll. Különleges kulturális és idegenforgalmi vonzerőt nyújt a Víziváros, a Királyi város, melynek része a tervezett Széchenyi tér és Szent Tamás. Ezek felújítását követően, igényes szolgáltatások bevonásával fokozódhat a város gazdasági, kulturális erősödése. A Széchenyi tér története három korhoz köthető. A középkorban városi piactérré nemesedett, a török hódoltság és háborúk után épült Bottyán János földszintes udvarháza. A tölcséres térszerkezet feltehetően az észak felőli védelmet biztosította. A millennium idején épült az eklektikus bírósági és a romantikus takarékpénztári épület. A Széchenyi tér területe napjainkban gépkocsiforgalommal és parkolással terhelt, „utca jellegű" szerkezetével lehetetlenné teszi a közösségi tevékenységek, a rendezvények állandó jelenlétét. A Széchenyi tér rendeltetése, hogy az itt lakóknak és az ide látogatóknak vonzó kulturális programokat biztosítson folyamatosan, azaz egész éven át. Ezért is fontos, hogy ezt igényes építészettel, térformálással, műalkotásokkal kis architektúrákkal és reprezentatív növényzettel fejezzük ki. így események között se üresedik ki a tér. Erre az alábbi lehetőségeket javasoltuk. A tér épületeiben a földszinti helyiségek tulajdonosait és bérlőit ösztönözni kell kereskedelmi, vendéglátó és kulturális funkciók befogadására, működtetésére. A tér 14., 16., 18. és 20. sorszámú házainak tömbbelsőit javasoljuk megnyitni a Széchenyi tér felé, egyúttal a Kis-Dunára is. A belső udvarokon tradicionális kézműves- és iparostevékenység, kulturális, vendéglátó funkciók ösztönzése szükséges. A feltárt Szent Lőrinc templom és a román kori rotunda együttesének bemutatása célszerű. A sétaterek könnyen járható lapkő jellegű burkolattal készüljenek, a burkolatrendszerben felhasználtuk a királyi városrészre utaló ismétlődő hálómustrás köré barokk formaelemeket használó két gyepes ágy helyezhető el. Ezen zöldfelületek része a megtartható ezüstfenyő csoport. A tér Duna felőli részére kívánkozik a mozgalmasan látványos zászlók, drapériák kihelyezése kőposztamensre emelt, 11 méter magas lándzsás végződésű acélszerkezetű zászlórudakkal. Ülőbútorként kvalitásos griffes padok kerülnek a tér széleire és két oldalára. A szobor elé állítható mobil színpad és az ezer négyzetmétert kitevő területen kényelmesen helyezhetők el ülő- és állóhelyek. Megfelelő szervezéssel fizetős programok is bonyolíthatók. A Széchenyi téren elsősorban gyalogos közlekedés lehetséges. A különleges behajtási engedéllyel rendelkezők a Deák Ferenc utcából léphetnek be, és a Bottyán utcán távozhatnak. A Rákóczi tér felé nincs kijárat. Szükséges a felszín alatti összes közmű cseréje, korszerűsítése, valamint a nyomvonalak átrendezése. motívumot, mely az Árpád-ház eleme volt (fotónkon). A Szenye palota jelentőségét négyzetes oszlopmotívumon mutatjuk be, az oszlop törzsén több nyelven kívánunk utalni az itt kezdődött magyar pénzverésre. A Széchenyi tér dísze a 17. szám elé tervezett Ister-kút, mely a Duna ősi nevét hozza vissza napjainkra. A páratlan oldalon a házak homlokzatvonalát követi a kettős fasor. A szép habitású, 2,5 és 3 méter közötti törzsmagasságú platánfák vonalában lehet elhelyezni a kandellábereket és a padokat. Közvetlenül kiülős vendéglátó programokat lehet szervezni a 9., 11., 13. számú épületek előterétől indítva. A fasor végpontjában, „a tér ölében" helyezhető el Párkányi Péter szobrászművész Géza fejedelemről készülő életnagyságú bronzszobra, plintoszra emelve szemben a Szentháromság szoborral, annak tömegét tisztes távolságból egyensúlyozva. A Széchenyi tér 16. szám elé feltehetően az eredeti helyére - javasoljuk visszaállítani Mária Terézia 1781-ben készült szobrát. Szakértői vélemények szerint a szobor és a posztamens felújítása szükséges. A Városháza előtt a Szentháromság szoboregyüttes
