Esztergom és Vidéke, 2006
2006-02-09 / 6. szám
Polgármesteri Hivatal 2500 Esztergom, Táncsics M. u. 10. £>zznt JBtuán szixíómrom a mmzttx mméa hülrBőte, teUtép* H bzqhalma! Tel.: 33/523-170, Fax: 33/401-919 — - — - L_ Esztergom és Vidéke www. esztergomesvideke.hu POLGÁRI HETILAP Alapíttatott 1879-ben * Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László * Megjelent 1944-ig LXV évfolyam Új sorozat * XXI. évfolyam, 6. szám * 2006. február 9. * 6 oldal * Ára: 75 F t e-mail: esztergomesvideke@vnet.hu Kiosztották a Majer István-díjakat Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Majer István-díj az „Esztergomi Nevelésért" kitüntetés adományozásával ismeri el azok tevékenységét, akik az oktatás, a nevelés terén kiemelkedő munkát végeztek. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 35/2006.(1.19.) számú határozatával a Majer István-díj az „Esztergomi Nevelésért" kitüntetést Klinda Magdolna zenetanárnak, Meggyes Miklósné nyugalmazott igazgatónak, Stróbl László nyugalmazott igazgatónak és Szálkái Istvánné óvodapedagógusnak adományozta. A díjazottak 2006. február 4-én a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán megrendezett Pedagógusbálon vették át a kitüntetést. Nyilatkozat A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nevében Veres András püspök nyilatkozatot tett közzé az Elet és Irodalomban megjelent újságcikkel kapcsolatban, amely Paskai László bíborost ügynökként említi: Nem ért bennünket váratlanul a cikk megjelenése, viszont annak időzítése egyértelműen politikai indíttatású, több vonatkozásban is. Figyelemre méltó, hogy maga a cikk írója is megállapítja: a „Tanár" megnevezésű személy kifejezetten jóindulatú jelentéseket adott. Továbbá azt is leírja, hogy az ügynökké minősítés csak látszatintézkedés, úgynevezett lakkozás eredménye volt. A cikk végén megjelenő ítélkezés pedig a szerzőtől való, lelke rajta. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már korábban úgy döntött, hogy nem személyek átvilágítására, hanem a kommunista egyházüldözés korát feltáró, történeti kutatócsoportot hoz létre. Budapest, 2006. február 2. Dr. Veres András püspök, az MKPK titkára A beruházások megvalósítása első helyre került - Első fordulóban t árgyalt ák Esztergomban a v árosi kö ltsé gv etést A király város önkormányzata első fordulóban tárgyalta a 2006. évi költségvetést. A tervezett beruházások végrehajtása a legfontosabb szempont az idei költségvetésben - hangsúlyozta Meggyes Tamás polgármester. Az egyre csökkenő állami normatívák arra ösztönzik az önkormányzatot, hogy átgondolja az intézményhálózat működtetésének módját. Az intézményi költségvetéseknél a már bevezetett normatív tervezési módszert követik most is azzal a módosítással, hogy elkülönítik a dologi kiadásoktól az élelmezési kiadásokat és a közüzemi díjakat. így a dologi kiadások elsősorban a szakmai feladatellátás költségeit tartalmazzák. A Polgármesteri Hivatal működési költségvetésére idén 3,4 százalékkal kevesebbet fordítanak, és csökkentik a különféle rendezvények kiadásait is. Az intézmények önkormányzati finanszírozására átlag három százalékkal magasabb összeget terveztek az előző évhez viszonyítva. Az oktatási intézményeknél kereset-kiegészítésre, karbantartási és felújítási alap képzésére használnák fel a társadalombiztosítási járulék mértékének esetleges 29 százalékról 19 százalékra történő csökkentése révén felszabaduló pénzforrást. Kevesebb pénz jut idén a már hagyományos városi rendezvényekre, azonban a Bazilika felszentelésének 150 éves évfordulójára és az '56-os forradalom emlékműjére és a kapcsolódó rendezvényekre öt és félmillió forintot terveztek. A márciusi Utazás 2006 kiállításon kisebb standdal szerepel majd Esztergom, elsősorban az Aquasziget élményfürdő fog bemutatkozni ezen a turisztikai vásáron. Az ifjúsági és sportfeladatok támogatására huszonnégymilliót szánnak. A közjóléti feladatokra 2006-ban majd tíz százalékkal többet terveznek, ami azt jelenti, hogy a különféle szociális támogatások értéke az infláció miatt nem fog csökkenni. A beruházási programok között szerepel a Fürdő Szálló megvásárlása és régi épületszárnyának rendbetétele. Az iskolaépületnek szánt északi kanonoksor átépítésére hatszázmilliót terveztek, a Bánomi-áttörés folytatásához a szükséges kisajátításokat is beütemezték. A mentőállomást a volt Kossuth iskola épületében helyezik majd el, ennek kialakítására majd' ötvenmilliós tétel szerepel a költségvetésben. Folyamatban van az épületben orvosi rendelők kialakítása is. A városi piac áthelyezéséhez a volt Granvisus épületének megvásárlását tervezik. Csaknem háromszázmilliót irányoztak elő útépítésekre és -javításokra Esztergomban és Esztergom-kertvárosban. A városatyák tárgyalták a személyi gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjait is, amelyek csak kis mértékben emelkednek. Az Egyesített Szociális Intézmény adatai alapján és a gondozottak fizetőképességének figyelembevételével állapították meg a szociális intézmények étkezési és egyéb ellátási díjait. Az étkezési díj két forinttal, a többi húsz forinttal emelkedik. Ezek szerint az Idősek Klubjában az étkeztetésért adagonként 272 forintot kell idén fizetni, a házi segítségnyújtás óradíja pedig az öregségi nyugdíj alatti jövedelemnél ingyenes, ahol az egy főre eső jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj összegét - a jövedelem mértékétől függően - 328 és 448 forint között számolják fel. Az Egyesítet Szociális Intézmény Időskorúak Otthonában a havi ellátás díja negyvenhétezer forint lesz, azonban az intézményi térítési díj alapján fizetendő személyi térítési díjat mindenképpen úgy kell megállapítani, hogy a gondozottnál legalább 5200 forint maradjon. (muzslai) (ál) A Mária Valéria-híd átadása 2001-től örvendetesen nagy fejlődést hozott Esztergom és Párkány életében. Különösen hatással volt ez a két térség gazdasági életére, megszűnt a Duna két oldalának „zsákutca" jellege, lehetővé vált a társadalmi és gazdasági együttműködés. Városunk Közép-Magyarország északi kapuja lett, és belátható időn belül a Budapest Dunaújváros - Nyitra háromszög logisztikai központjává válhat. A két testvérváros vezetésével formálódó Ister-Granum Eurorégiónak jó esélye van arra, hogy Közép-Európa lendületesen fejlődő térsége legyen. A Mária Valéria hídon átmenő forgalomban 3,5 tonnás súlykorlátozás van érvényben, nem a híd teherbírása miatt, hanem Esztergom és Párkány belvárosainak védelme érdekében. Ez a korlátozás megnehezíti a térség árucsereforgalmát, mert akár a Dunán felfelé, vagy lefelé majdnem 100 kilométeres kerülőt kell tenni a teherforgalomnak. Ezért is vetődött fel már a hídátadást követően a teherkomp üzembehelyezése. A tervezendő kikötő a már most meglévő áruforgalmi igényt elégítené ki, de kellő kapacitástartalékokkal rendelkezik arra, hogy a további forgalomnövekedést is befogadja. A teherkomp-kikötő egyben indikátora is lehet annak, hogy egy-két évtizeden belül megépüljön térségünkben a Dunán egy nagy teherbírású híd is. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törTeherk omp-kik ötő épül a Szent királyidűlőben t* * \ > vény szigorúan szabályozza a településrendezés folyamatát. Ennek első lépcsőjében, a „Gyarapodás programja" keretében városunk képviselő-testülete 2003 májusában -júniusában fogadta el a településfejlesztési koncepciót. Ezt követhette a településszerkezeti terv elkészítése, majd jóváhagyása 2004-ben. A településszerkezeti terv alapján önkormányzatunk megrendelte szaktervezőknél a helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet. A tervezési munkálatokat dr. Balogh Ákos (VIRIDITAS Bt.) tájépítész irányította, közreműködött benne dr. Horváth István régész, múzeumigazgató, továbbá a budapesti FŐMTERV Részvénytársaság mérnökei. Az engedélyezési terv kidolgozását alapos egyeztetési folyamat előzte meg. Az Esztergom feletti partszakaszon meg kellett találni azt a pontot, mely régészeti, kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontból egyaránt elfogadható. Bizonyára kevesen tudják, hogy a kompkikötő céljára alkalmas helyen a középkorban állt Szent István kápolnája és kastélya, valamint konventje és ispotálya, továbbá a Szent András-plébániatemplom. A városvezetés és a tervezők megállapodtak abban, hogy a teherkomp-kikötőt 10-15 éves tartamra tervezik, amíg az új teherforgalmi híd meg nem épül. Olyan területfelhasználást jelöltek ki, mely az átmeneti hasznosítás után más funkciójú tájhasználatot is lehetővé tesz. Ennek megfelelően az esztergomi építendő teherkomp-kikötőt északon a Duna, keleten a 11561/1 és a 0410 helyrajzi számú utak, míg nyugaton és délen a 1 l-es számú főközlekedési út, valamint a 0409/1 és a 0420/1 helyrajzi számú telkek határolják (a tervezőktől kapott helyszínrajzon). A tervezők munkáját a szakhatóságok és az érintett lakosság is véleményezhette. A közép-dunántúli területi főépítészi iroda pedig így minősítette: „A terv nagy körültekintéssel - gondos vizsgálatokra és egyeztetésekre alapozva - a természet és épített értékekben gazdag területnek azt a részét jelölte ki a teherkomp-kikötő telepítésére, mely régészeti, kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontból egyaránt elfogadható. A terv alátámasztó munkarésze különösen szépen kidolgozott, jól áttekinthető. " Önkormányzatunk képviselő-testülete 2006. február 2-ai ülésén elfogadta a Szentkirályi teherkomp-kikötő térségének helyi építési szabályzatát és szabályozási tervét. Ezzel a területre vonatkozó korábbi változtatási tilalmat is feloldották. Megkezdődhet a teherkomp-kikötőhöz vezető út létesítése, ennek költségeit a város 2006. évi költségvetése már tartalmazza.