Esztergom és Vidéke, 2006

2006-02-02 / 5. szám

§>zmt MXmxx üzixlmávmn a németi eggöég bölcső^ \úké$z és fíHnIgáloja! Esztergom és Vidéke www. esztergomesvideke.hu POLGÁRI HETILAP Alapíttatott 1879-ben * Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László * Megjelent 1944-ig LXV évfolyam Új sorozat * XXI. évfolyam, 5. szám * 2006. február 2. * 6 oldal * Ára: 75 Ft E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu Korányi József-díj Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 785/2005. (XII. 15.) számú határozatával Korányi József-díj „Esztergom Sportjá­ért" díjat adományozott az alábbi sportembereknek. A díjazottak 2006. január 28-án a Dobó Katalin Gimnáziumban megrendezett Sportbálon vették át a kitüntetést. Varga Margit: 1980. szeptember 2-án született Esztergomban. 1990-től kezdett el versenyszerűen sportolni, egyesülete a Montágh Diák-Sportegyesület. A hosszú évek alatt kitartásának köszönhetően ju­tott el a világ élvonalába. Legkiemelkedőbb eredményei: 1997-től a Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetsége atlétikai válogatottjának tagja; 1997-ben VB bronzérmes magasugrásban Angli­ában. 1999-ben EB ezüst- és bronzérmes Svédországban; 2000-ben Syd­neyben a paralimpián IV helyezett magasugrásban,V helyezett távolug­rásban; 2001-ben Tunéziában világbajnok - világcsúccsal hármasugrás­ban; 2002-ben Budapesten Európa-bajnok a 4x100 m-es váltóban, ezüst és bronzérmes távolugrásban és hármasugrásban; 2003-ban Tunéziá­ban a VB bronzérmes váltó tagja; 2004-ben Budapesten fedettpályás vi­lágbajnok, Svédországban a Global Games győztes váltó tagja, bronzér­mes mindkét versenyen távolugrásban; 2002-ben az "Az év sportolója" választáson a győztes paracsapat tagja; 2003-tól egyre több sérülése volt, melyek miatt 2005-ben az aktív sportolást befejezte. Krempf Réka: 1976-ban született. 1991 óta sportol, egyesülete az Esztergomi Kick-boksz Sportegyesület. A Semmelweis Egyetemen szer­zett testnevelő tanári diplomát. Legkiemelkedőbb eredményei: 1996-ban a belgrádi EB bronzérmese; 1997. Gdansk, VB bronzérem; 2004. Budva, EB bronzérem; 2005. a WIBF szervezet boxvilágbajnoka; 2005. Szeged, VB aranyérem és bronzérem. Nóvák Jenő: 1978-ban született. 1993 óta sportol versenyszerűen, egyesülete az Esztergomi Kick-boksz Sportegyesület. Legjelentősebb eredményei: Sokszoros Magyar Bajnok; 1998. Debrecen, Világkupa ezüstérem; 1999. Bécs, Világkupa ezüstérem; 1999. Junior VB, Szeged aranyérem; 2000. Világkupa, Bécs aranyérem; 2002. Jesolo EB, 5. helyezett; 2005. Wörgl Világkupa aranyérem; 2005. Szeged, VB aranyérem. Neuzer András: 1962-ben született Nyíregyházán. Főiskolai tanul­mányait Kecskeméten végezte. Itt ismerkedett meg a rögbijátékkal, amit nagyon megszeretett. 1983-ban alapító tagja volt az Esztergomi Vi­tézek Sportegyesületnek. Személyének köszönhető a sportág esztergomi felvirágoztatása és eredményes szereplése. Elnöksége alatt a csapat hétszer nyerte meg a Magyar Bajnokságot. Helytörténetünk - könyvben és múzeumban Az esztergomiak méltán büsz­kék városuk történelmi múltjára és a Szent István-i örökséget ápol­ják. Lakóhelyünk történelmi múltjának és a jelenének ismerete egyformán fontos. A történelem tantervben heti egy órában helyet kapott a helytörténet is, amelynek megismeréséhez az önkormányzat ajándékaként kapták az általános iskolák nyolcadikos diákjai Szent István városa, Esztergom című tankönyvet. A gazdagon illuszt­rált kötet egyes fejezeteinek írói közismert esztergomi történé­szek: Bánhidy László, Bárdos Ist­ván, Bencze Cs. Attila, Csombor Erzsébet, Horváth István, H. Kele­men Márta, Kántor Klára, Pifkó Péter és Prokopp Mária, szerkesz­tője Meggyes Miklósné. A szép kivitelű tankönyv nem csak a gyerekek tetszését nyerte el, hanem többen szívesen megvá­sárolták volna a város történelmét államalapítástól 2001-ig összefog­laló tankönyvet, amely azonban kereskedelmi forgalomban nem kapható, mivel ez a város tanulók­nak szánt ajándéka. A tankönyvet kibővített formá­ban a következő tanévben is in­gyen kapják a nyolcadikosok. A la­kosság tetszését elnyerte ez a ki­advány, ezt mutatja az is, hogy a decemberi közvélemény kutatás során a tankönyvvel kapcsolatban 4,39 tetszési átlagindexet mértek. A gyorsan népszerűvé vált Szent István városa, Esztergom története tankönyvben látható metszetek, régészeti lelet a Balassa Bálint Múzeum gyűjteményében van­nak. A korábban megyei fenntar­tásban működő városi múzeum át­vételéről 2005-ben döntött Eszter­gom önkormányzata. A megálla­podás szerint a város megkapja a fenntartáshoz járó állami norma­tívát és az eddig fizetett megyei tá­mogatás felét. A város eddig is je­lentős támogatásokat adott a mú­zeumnak és most hogy tulajdoná­ba került az intézmény, több lehe­tőség nyílik a feltárt történelmi kincsek, néprajzi építészeti érté­kek bemutatására. A Balassa Múzeummal együtt a Babits Emlékház és a dömösi pré­postsági altemplom is az önkor­mányzat tulajdonába került. A Socio-Balance Közvélemény és Pi­ackutató Kft. felmérése szerint a város lakossága jó döntésnek tart­ja a múzeum városi tulajdonba vé­telét, ezt bizonyítja a 4,36 tetszési átlagindex. muzslai Szeptembertől főiskolai és egyetemi képzés lesz a Nagyszemináriumban (Pálos) A magyar építészet egyik patinás épülete a Várhegyen a Nagy­szeminárium, mely az elmúlt évtizedekben hányatott sorsra jutott. Más­félszáz évvel ezelőtt építették, melyet Rudnay Sándor hercegprímás indí­totta útjára és Scitovszky János hercegprímás szentelte fel 1865-ben. A Nagyszombatból hazatelepített papneveldében 200-300 kispap tanult Nagy magyar ország minden megyéjéből egészen 1949-ig, az államosítá­sig. Kezdetben katonai nevelőintézetet létesített ott a kommunista rend­szer, majd az '56-os forradalom és szabadságharc leverése után szovjet katonai kórház szállta meg a területét. Emlékezetes dátum az épület tör­ténetében 1990. január 18., amikor a magyar kormány visszavette a há­zat, és eredeti tulajdonosának, a főegyházmegyének rendelkezésére adta. Ezt követően a katolikus egyház több mint félmilliárd forintot költött az állagmegóvásra és a tetőcserére. A Nagyszeminárium újkori tör­ténetében 2003 hozta a fordulatot. Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, ér­sek vezetésével a katolikus egyház elhatározta, hogy visszaadja az épületet a felsőoktatásnak, a kul­túrának. Elkészítették a felújítási és helyreállítási terveket, majd az Esztergomi Hittudományi Főisko­la által vezetett felsőoktatási kon­zorcium pályázatokat készített. A Foglalkozáspolitikai és Munka­ügyi Minisztérium Humánfor­rás-fejlesztés Operatív Program keretében az infrastrukturális fel­tételek javítására 680 millió, majd a képzésfejlesztési támogatásra 124 milliót nyertek el. Természetesen mindehhez biz­tosítania kellett a főegyházmegyé­nek a saját pénzeit is. Két éve fo­lyik a szakszerű építkezés, és a tervek szerint 2006 őszén már itt tanulhatnak az egyetemisták és főiskolások. Ennek részleteit tudtuk meg dr. Kiss-Rigó László püspöktől, főis­kolai főigazgatótól és Kozma Gá­bor főtanácsostól, a helyreállítás irányítójától. - A két támogatással - a Főegy­házmegye szándékait megvalósít­va -jelentős oktatási, tudományos és kulturális fejlesztésre kerül sor, amely nemcsak a felsőoktatás, ha­nem egész Esztergom, az Ister­Granum Eurorégió, sőt a környe­ző kelet-közép-európai térség jö­vőbeni fejlődését is szolgálja. A két pályázat sikere visszaigazolta a Főegyházmegye részéről végzett körültekintő előkészítés fontossá­gát, az átgondolt, megvalósítható fejlesztési stratégia szerepét, vala­mint azt, hogy itthon is képesek az unióban elvárt szakmai teljesít­ményt nyújtani, ami a megfelelő források jutásához szükséges. A Nagyszemináriumban elhe­lyezésre váró intézmények össze­fogásával a pályázatot az Eszter­gomi Hittudományi Főiskola nyúj­totta be, konzorciumi együttmű­ködésben a Vitéz János Római Ka­tolikus Tanítóképző Főiskolával és Pázmány Péter Katolikus Egye­temmel, azon belül is a már hosszabb ideje Esztergomban mű­ködő Nyugati Szláv Kulturális Ku­tatócsoporttal. A Hittudományi Főiskola külön megállapodást kö­tött a szlovákiai Rózsahegyi Kato­likus Egyetemmel egy esztergomi kihelyezett tagozat indításáról, mely már szintén a megújult épü­letben fogadhatja a felvidéki ma­gyar fiatalokat. A csaknem tízezer négyzetmé­teres épületnek már a belsejében is a végéhez közeledik a felújítási munka, melynek belsőépítészeti munkálatainak mintegy felére for­dítottuk a pályázaton elnyert összeget. A támogatás felhaszná­lásával tehát befejeződik a Nagy­szeminárium főépületének felújí­tása. Ezzel olyan egyházi fenntar­tású intézmények egész sora talál­hat otthonra, melyek már önma­gukban is történelmileg meghatá­rozó szerepet töltöttek be nem­csak Esztergomban, hanem az egész Kárpát-medencében. Ezek a katolikus intézmények tovább tel­jesíthetik a társadalmat segítő küldetésüket mind Esztergom, mind pedig a határon átnyúló Ister-Granum Eurorégió, sőt az egész Kárpát-medencei magyar­ság és a környező népek számára. A Nagyszeminárium épületébe költöző Hittudományi Főiskola és annak könyvtára, a Rózsahegyi Katolikus Egyetem kihelyezett ta­gozata, a Tanítóképző Főiskola egyes oktatási egységei, valamint a Nyugati Szláv Kulturális Kuta­tócsoport az európai felsőoktatási és kutatási hálózatokba kapcsolja be Esztergomot. Teljes egészében átköltözik a Nagyszemináriumba a Prímási Levéltár, a Keresztény Múzeum újkori gyűjteménye, valamint lét­rejön egy nemzetközi találkozók megrendezésére is alkalmas kon­ferencia- és zarándokközpont. A Prímási Levéltár Magyaror­szág legnagyobb egyházi levéltára, anyaga a magyar őstörténeti kuta­tások szempontjából kiemelkedő értékű, elhelyezése a Régi Szemi­nárium felújított épületében kor­szerű feltételeket biztosít a kuta­tók számára, és a felsőoktatásban való hasznosulás lehetőségét nyújtja. Az utóbbi tizenöt év a szellemi építkezésé volt, de csak csekély le­hetőséggel az infrastruktúra javí­tására, a korábban elpusztultak, elvesztettek pótlására. Ez vissza­hatott a képzés-kutatás fejlődésé­re is, akadályozva a könyvtár és le­véltár történelmi anyagában, vala­mint a Hittudományi Főiskola 437 éves működésében felhalmozódott tudás hasznosulását. A támogatás most induló folyó­sításával hamarosan megnyílhat Közép-Európa egyik legkorsze­rűbb képzési-kutatási és szolgálta­tó központja. JLHiXlJLS •IIIIII LilIILL íflllll

Next

/
Thumbnails
Contents