Esztergom és Vidéke, 2006
2006-09-21 / 39. szám
2006. szeptember 1 4. Esztergom és Vidéke 3 Megdöbbentő erejű kiállítás nyílt 1956 emlékére k mot. A tarlatot ar. uermusüa fal történész, az 1956-os Intézet Közalapítvány intézeti titkára nyitotta meg - ugyancsak megdöbbentő erejű szavakkal. Beszéde elején ugyanis hosszan idézte az esztergomi tragikus esemény egyik katona résztvevőjének személyes visszaemlékezését. A laktanyát védő hadosztály későbbi sorsának ismertetésével a forradalom oldalára utóbb átállt és kivégzett tisztek megítélésének összetett, nem egyértelmű voltára figyelmeztetett, majd leszögezte: az idei, az ötvenedik évforduló az utolsó lehetőség arra, hogy a globalizálódó Európában Magyarország értékei iránt felkeltsék az érFotó: Bánhidy Anita Éva „AZ AKARAT ISTEN AJANDEKA" Beszélgetés Balczó Andrással A háromszoros olimpiai bajnok és tízszeres világbajnok öttusázóval Bánhidy Vajk beszélgetett, az esztergomi Helischer Józsefvárosi Könyvtárban. Az immár hagyománnyá vált, családias hangulatú eszmecserére ismét szép számban jelentek meg az érdeklődők, a könyvtár kiállítótermében. A rövid bevezető után Balczó András mesélt életútjáról, annak fordulatairól. így mondta el, hogyan lett a heti egyszeri debreceni úszóedzésekből, majd a baráti lovaglóleckékből sportszenvedély, s a kitartás, szorgalom és akarat - mely, ahogyan ő hisz és tudja, Isten ajándéka -, hogyan tette őt minden idők legjobb öttusázójává. Balczó András mindemellett tizenkét gyermek (!) büszke édesapja, s pályájáról azt is tudhatjuk, nemcsak a sportban jellemezte állhatatosság és szívósság, de mindvégig kitartott hite és meggyőződése mellett is. BA 100 éves a Magyar Sebész Társaság IOO évec (-ffy) Szeptember 15-én megnyílt az a jubileumi kiállítás, mely az 1956-os esztergomi események előtt tiszteleg. A tárlatnak a Duna Múzeum földszinti galériája ad otthont, ahol az ötven éve lezajlott árvíz és a forradalom eseményei egyaránt megörökítésre kerültek. A korai, szeptemberi megnyitás célja, hogy a városban tanuló általános, közép- és főiskolások is megtekinthessék azt. A megrendezést az Önkormányzat Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottsága (KISB) támogatásával a Balassa Bálint Múzeum, a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár és a Duna Múzeum közösen vállalta, a kurátor Némedi Csaba történész-muzeológus volt. A levéltárak és múzeumok dokumentumait a forradalom résztvevőinek visszaemlékezései, korabeli filmés hangfelvételek, valamint egykorú tárgyi emlékek teszik még érzékletesebbé. Már a kiállítás kivitelezése is elüt a megszokottól: az Európai Közép Galéria teljesen átalakult, s benne a Sötétkapu „másolata" (a végén a lövést leadó tank képével!) és kisebb helyiségek kaptak helyet. Számtalan fülhallgatón keresztül a korabeli beszédek, nyilatkozatok elevenednek meg, s a kiállítás szöveganyaga is inkább csak tömören összefoglalja az akkori eseményeket, jellemzi a résztvevőket. A látványos és sok érzékszervre egyszerre ható bemutatási mód természetesen inkább a fiatalabb generációk figyelmének megragadását szolgálja, ugyanakkor a kiállítás egyben méltó és tiszteletteljes főhajtás is a forradalom célkitűzése és áldozatai előtt. A megnyitó eseményen előbb Kaján Imre, a Duna Múzeum igazgatója ismertette a tárlat létrejöttének körülményeit, majd Faludy György: 1956, te csillag című versét szavalta el Bakai Ferenc. Koditek Pál, a KISB elnöke a kiállítás megrendítő erejétől meghatottan gratulált a rendező intézményeknek, s emlékeztetett arra, hogy 1989-ben az országban elsők közt szervezték meg városunkban a hagyományossá váló megemlékezést a Sötétkapunál. Az akkori tízezres tömegre utalva megjegyezte, szeretné, ha a kiállítás láAz elmúlt héten ünnepelte meg alapításának centenáriumát a Magyar Sebész Társaság. Nem minden előzmény nélkül, ugyanis a Budapesti Kir. Orvosegyesületnek már 1902-ben létezett egy kirurgiai szakcsoportja. Havonta tartották összejövetelüket abban az időben, amikor az operatív ellátás és beavatkozás az altatás, a csíramentesség, valamint a sebészeti technika fejlődésének következtében ez a szakma vált a medicina „húzóágazatává". Önálló folyóiratuk nem lévén ilyen összejöveteleken ismerkedtek meg a legújabb eredményekkel. Csakhogy az 1902. évi szakcsoportnak a vidékiek (még a kolozsvári egyetem professzora is) mindössze vendégei lehettek. Ezt tette szóvá a többiek között Gönczy Béla esztergomi főorvos, egyben kórházigazgató is. Az eredmény nem maradt el. 1906 őszén megalakult a Magyar Sebésztársaság (akkor még egybe írták), elnökévé a fővárosi I. sz. Sebészeti Klinika igazgatóját, Dollinger Gyula professzort választották. Az országos összejövetelt évente június első hetében rendezték és egy hétig tartott. Nem volt könnyű abban az időben például Marosvásárhelyről, vagy Sátoraljaújhelyről Budapestre eljutni. Az előadásokról minden esztendőben összefoglaló kötet jelent meg, amelyek hűen tükrözik a sebészet hihetetlenül gyors fejlődését. A nagygyűlések sorát 1942-ben a háború megakasztotta, majd utána teljes joggal csak 1966-ban alakult újjá, és tölti be eredeti szerepét. Az előadások meghallgatása mellett persze mindig nagy jelentősége volt a személyes találkozásnak. Különösen, amíg annyi gépkocsi és mobiltelefon nem létezett. A nagygyűlések első vidéki elnöke a sátoraljaújhelyi Chudovszky Móricz volt, Gönczy Béla egykor évfolyamtársa, akivel együtt dolgozott a II. Sebészeti Klinikán. A nagygyűléseket általában a fővárosban tartották, kivéve a XXIV (1983), amelynek Debrecen adott otthont. Ennek is van közvetve esztergomi vonatkozása. Oravecz István, akkor még a Szent István Kórház alorvosa, érdekes előadást tartott öt eset kapcsán a szívsérülések sebészeti ellátásáról. Háromszor eredménnyel, tehát Oravecz István a hazai szívsebészet egyik előfutára. A társaság történetéről kötet jelent meg, amelynek az 1942 előtti fejezetét Szállási Árpád írta, mindig eredeti dokumentumok alapján, s nem emlékezetből, ahogy az korábban történt. A második részt Lukács Géza debreceni sebészprofesszor állította össze, igen nagy adatgazdagsággal, a szerkesztést pedig Gazda István tudománytörténész végezte. Megtalálhatók benne a nagygyűlések elnökeinek képei, életrajzai, rövid előadásai részletekkel. Az előadók megkapták a Balassa Emlékérmet, amelyet Beck Ö. Fülöp tervezett. Nagygyűlést 1949-1966 között is tartottak, de nem önállóan, hanem az Örvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete keretében. A Magyar Sebész Társaság keretében a Balassa-emlékelőadás évente elhangzik, minden május első hetének csütörtökén. Az emlékérmet most is megkapják, de 2003 óta új kivitelezésben. Harmadik esztergomi vonatkozás, hogy a Magyar Sebész Társaság vezetősége 1998 óta Jankovich Mihály főorvos javaslatára kiosztja a „Magyar Sebészetért" Emlékérmet azon kiváló sebészek között, akik eddig Balassa Emlékéremben nem részesültek. Közöttük olyan neveket olvashatunk, mint a zseniális Kelemen Endre, a tatabányai Széchy Miklós, Drobni Sándor, Furka István és Kós Rudolf professzor, vagy a sportolónak is első osztályú Kamuti Jenő. Egyébként is meglepő mennyi a sebészek közt az ún. „élsportoló". Esztergomnak mindig erős oldala volt a sebészet, elég Gönczy Béla, Eggenhofer Béla, Oravecz István, rövid ideig Csernohorszky Vilmos, majd Mátyus Lajos, jelenleg Jankovich Mihály főorvos nevére, a Magyar Sebész Társaság egyik vezetőségi tagjára utalnunk. Az ünnepi megemlékezések korát éljük, de a Magyar Sebész Társaság alapításának 100. évfordulóa Magyar Sebész Társaság I906-2006 Összeállította: Lukács Ceza cs Szállni Árpád Sajtó atá rendezte: Gazda István MRCráá StSÍSZ TAKSASAC MáCyflá TUBOMANZTŰRTirjET! tNTtZIT ja „nem egy, a sok közül". Az orvosok azon csoportjáé, akik az életmentésben mindig az élen jártak, függetlenül a medicina napi gondjaitól és általános helyzetétől. Szállási Árpád dr. FŐSZERKESZTŐ: BENCZE CS. ATTILA SZERKESZTŐSÉG: 2500 ESZTERGOM, DEÁK FERENC U. 4. PF. 233 TELEFON/FAX: 06(33) 500-810 E-MAIL: ESZTERGOMESVDDEKE @ VNET .HU SZERKESZTŐK: BÁNHIDY LÁSZLÓ, DR. HORVÁTH ISTVÁN, ISTVÁNFFY MIKLÓS, K A PC) SI ENDRE, KODITEK PÁL, NAGYFALUSI TIBOR, DR. SZÁLLÁSI ÁRPÁD CÉG- ÉS OLVASÓKAPCSOLAT, REKLÁM: PÁLOS IMRE FELELŐS KIADÓ: DR. GÁBOR JÁNOS, A STRIGONIUM RT. VEZÉRIGAZGATÓJA 2500 ESZTERGOM DEÁK FERENC UTCA 4. TEL.: 06/33/510-040 NYOMDA: SPORI PRINT V. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ: VTNCZEFERENC TELEFON: 06(33) 501-530 HU-ISSN 0864-7054 Magyar szentek és boldogok Az utóbbi évszázadban számos magyar vonatkozású szentté- és boldoggá-avatás történt. X. Piusz pápa 1905-ben avatta boldoggá a három kassai vértanút. XII. Piusz pápa 1943-ban kanonizálta Árpád-házi Szent Margitot. II. János Pál jóvoltából lettek szentek: Prágai (Árpád-házi) Ágnes (1989), a kassai vértanúk (1995), Nagy Lajos király leánya - Hedvig (1997), Árpád-házi Kinga (1999). A lengyel pápa avatta boldoggá Apor Vilmos győri püspököt (1997), Romzsa Tódor munkácsi püspököt (2001), Batthyany Strattmann Lászlót (2003) és IV Károly magyar király (2004). XVI. Bendek pápa első magyar vonatkozású döntése e tekintetben Salkaházi Sára boldoggá-avatásának engedélyezése. A boldoggá-avatási szertartásra szeptember 17-én a budapesti Szent István-bazilika előtti téren került sor. A katolikus.hu honlapon található nyilvántartás szerint Sára testvér a 27. magyar boldog, szentjeink száma pedig 26. A magyar szentek és boldogok legteljesebb arcképcsarnoka a krakkói Isteni Irgalmasság bazilikájának altemplomában 2004 októberében felszentelt Szentek közössége kápolnában található, ahol Salkaházi Sárát is a művész, Puskás László a boldogok között ábrázolja. A honlapunkon szereplő nyilvántartásban megtalálható azok névsora is, akiknek boldoggá-avatási ügye folyamatban van, köztük Mindszenty József bíboros, Márton Áron püspök, Bódi Magdolna munkáslány.
