Esztergom és Vidéke, 2006

2006-09-14 / 38. szám

2006. szeptember 14. Esztergom és Vidéke 3 Változtak az önkormányzati választókerületek határai (Pálos) Városunkban még a tanácstagi választásoktól kezdve működtek a legutóbbi időkig az egyéni választókerületek. Az elmúlt másfél évtizedben új lakóparkok, egyéni építkezések zajlottak eddig más célt szolgáló terü­leteken. Törvény határozza meg, hogy Esztergomban a közel 30 ezres lé­lekszámot és a közel 24 ezer választópolgárt figyelembe véve a választási irodának 14 egyéni választókerületet kellett kialakítania. Alapos elemzés után, a hagyományokat, a földrajzi és egyéb helyi sajátosságokat figye­lembe véve dr. Szolnoki Imre, a Választási Iroda vezetője határozatban hirdette ki az új egyéni választókerületi területeket és azok határát. Erről már minden választásra jogosult megkapta az értesítőt, sokan meglepőd­tek azonban, amikor korábbiaktól eltérően újabb választókerületbe sorol­ták őket. Olvasóink kívánságára ezúttal ismertetjük az egyéni választó­kerületek beosztását és az azokat határoló utcákat, tereket. Tagtoborzó a cserkészeknél 1-es számú választókerület: Szentgyörgymező városrész, hoz­zá csatlakozva a Várhegy északi oldala. Határolja többek között a Duna-part, a Horváth Géza sor, a Sánc utca, a Kőrösy László utca, csatlakozva hozzá a Vár köz, a Vár utca és a Szent István tér. E kerü­letben 2601 választásra jogosult rendelkezik állandó bejelentke­zéssel. 2-es számú választókerület: Szent János-kút, Bocskoroskút, Szamárhegy és Búbánat-völgy vá­rosrészek. A közölt látványterven is kivehető, hogy hatalmas terület­ről több mint 70 utcáról van szó, kertes, családi házas beépítéssel, így érthető, hogy az előzőnél keve­sebb, 1684 választópolgár él itt. 3-as számú választókerület: az északi lakóterületet öleli fel, érde­mes felsorolni a Bánomi, a Béke téri tömbházak, valamint a Hild, a Martsa, a Rudinai, a Molnár és a Várfok utca házai. E területről 2093 fő jogosult választásra. 4-es számú választókerület: Aranyhegy és a Szent Anna város­rész. Ide sorolandó az Aranyhegyi és Cigány-kúti dűlő, az Előhegy, határolja a Malonyai, a Simor Já­nos, a Siszler és Vörösmarty utca. E kerületben 1953 választásra jo­gosult él. 5-es számú választókerület: Víziváros, Szenttamás, Hévíz vá­rosrész, csatlakozva hozzá a Vár­hegy déli oldala. E kerületből ép­pen a történelmi kialakulása foly­tán és a tereket figyelembe véve az átlagosnál kevesebben, 1282-en kapták kézhez az értesítést. 6-os számú választókerület: az ugyancsak nagykiterjedésű királyi városrész nagyon jól körülhatárol­ható: a Kis-Duna sétány, a Lőrinc utca, a Simor János utca, az An­gyal utca és az Árok utca övezte városrész, 1788 választópolgárral. 7-es számú választókerület: Ripária és Csutimonostor városré­szek. A Malonyai utca páratlan ol­dalától indul kifelé a Dobogókői út irányába, hozzátartozik a Károlyi úti lakónegyed, a Sugár út, vala­mint a Terézia utca páros oldala. Innen 1334 választópolgár adhatja le szavazatát. 8-es számú választókerület: Szent Pál városrész. Ez az Árok utca páros oldalától indul egészen a Zsidódi-hídig, a Kis-Duna tölté­séig, valamint a Táti út páratlan oldaláig. Ide tartozik a Szentki­rály-dűlő. E kerületből 1475 sze­mély választóképes. 9-es számú választókerület: a Tabáni városrész. Főbb határolói a Hősök tere, a Kiss János utca, és a Táti út páros oldala a Csatai Sza­bó utcáig. 1394 választópolgár la­kik itt. 10-es számú választókerület: a déli lakóterület, a valamikor tör­ténelmi Kovácsi városrész. Éppen a tömbházak miatt összesen öt ut­cát (Áchim, Baross Gábor, Budai, Móricz, Schweidel utcák) és a Bem teret tartalmazza, ahol 1693 fő a nyilvántartott választópolgár. 11-es számú választókerület: a Csalamádé és Kenderes város­rész nagy kiterjedésű, a Dobogókői út, a Mély út, a Kenderesi, a Galagonyási, a Sugár út határol­ják, melyhez igazodik a Vilá­gos-hegy, a Kis-Ispita-hegy, vala­mint az Öregkúria-dűlő. Á ritka beépítettség arányában innen 1333 főt értesítettek. 12-es számú választókerület: Kertváros-kenyérmező területe. A Damjanich úttól tart a Vasút sorig, benne a Wesselényi utcával és az egykori gazdasági területtel. E ke­rületből 2420 választópolgárt vet­tek névjegyzékbe. 13-as számú választókerület: Kertváros-tábor keleti városrésze. A Damjanich utca páros oldalától egészen Sátorkőpusztáig és a Bocskai sorig. Innen 2656 válasz­tópolgár adhatja le szavazatát. 14-es számú választókerület: Pilisszentlélek városrész. A he­gyek közé ékelődve hat utcát foglal magába, ahol 275 választópolgár szavazatára számítanak. (I.M.) A tavalyi év szeptembere változást hozott az esztergomi cserkészcsapatok életében, mert újraindult a 14-es Holló Cserkész­csapat a Bazilika plébániáján a si­keres toborzás után. Az újoncok azóta felavatott cserkészek vagy kiscserkészek lettek, a csapat így harminc fősre bővült, augusztus elején pedig lezajlott az első, sok élményt és ismeretet nyújtó nagy­tábor is. Az újjáalakulás nem je­lentett feltétlen elkülönülést a másik két esztergomi csapattól, az év során ugyanis folyamatos tö­rekvés mutatkozott a helyi cserké­szekkel való kapcsolatfelvételre. A ferences gimnáziumban azonban a diákok soraiból toborzódnak ta­gok egy zártabb közösség kereté­ben, együttműködésre ezért a bel­városi plébánián működő IV Béla Cserkészcsapattal látszott kilátás. A kapcsolatfelvétel útján jelent fontos lépést az, hogy a két „váro­si" csapat idén együtt toboroz ta­gokat. Ehhez jó alapot biztosít a Gyakorló iskola új vezetése, mely támogatja a kezdeményezést. Az intézmény ugyancsak a belvárosi plébániához kötődik (az iskolában Michels Antal plébános látja el a A foglalkozások helyszíne az ot­tani Idősek Klubjának nagyterme és a szabadtér volt. Az itt töltött időben intenzív alkotó tevékeny­ség folyt, melyről a táborzáráskor tartott kiállítás alkalmával adtak számot a résztvevők. Bemutatták a táborban készített alkotásaikat. A művészeti vezető irányításával ­kevés kivétellel - új, nem a meg­szokott technikával készítették al­kotásaikat. Simon M. Veronika ké­ses technika alkalmazását mutat­ta meg és szorgalmazta ennek al­kalmazását. Nána Kultúrházában rendezett záró kiállításon megjelenteket a polgármesterasszony meleg sza­vakkal köszöntötte. Örömének adott hangot, hogy az alkotótábor megvalósult, és megköszönte leki vezetést, és sok diák jár onnan misére), de a tavaly bevált mód­szer szerint a gyermekek más plé­bániákon keresztül is jelentkez­hetnek. A kérdés ezután már csak az, hogy hol legyenek a közösen tobor­zott újoncok számára a foglalkozá­sok. A Bazilika plébániája jobb technikai hátteret tud biztosítani ehhez, a belvárosban viszont több a korosztályos vezető, a fiatal cser­késztiszt. A két csapat elkülönülésének megőrzése fontos, hiszen mindkét közösség külön múlttal, hagyomá­nyokkal rendelkezik, ám a közös cél érdekében szükség van az összefogásra. Ennek jeleként kap­tak meghívást és vettek részt a 14-es Hollók nagytábora utolsó es­ti tábortüzén a „IV Bélás" cserké­szek. A Hollók tábora egyébként élménygazdag volt nemcsak a ter­mészetben való érvényesülést el­sajátító gyermekek, hanem kiláto­gató szüleik számára is: meglepő aktivitással akarták magukat pró­bára tenni a nándorfehérvári dia­dal emlékére felidézett hagyomá­nyos harcmodorban (íjászat, kar­dozás, céllövés, kelevéz vetés). Szeptember végéig tehát a Gya­korló iskola mellett a plébániákon lehet még jelentkezni a kisdiákok szüleinek, hogy gyermekeik (akár az óvodáskorú testvérekkel együtt) életre szóló élményeket szerezhessenek egy kortárs közös­ség tagjaként az Esztergomban nagy múltra visszatekintő cser­készcsapatok egyikében. Sziklai Károly festőművész fárad­ságos, időigényes, nagy szervező tevékenységét. Azt viszont önkri­tikusan jegyezte meg, hogy a tele­pülésükről senki nem vett részt, s ezen jövőre változtatni szeretné­nek. A megnyitó része volt Enyedi Béla (Székesfehérvár, a művésznő férje) saját gitárkíséretű éneke, Matuska Gergely (Nána, a polgár­mesterasszony fia) prózamondása és C. Nagy Mónika (Balinka, egyik táborlakó) versmondása. Minden kiállító a polgármester­asszonytól kedves, a táborra és Nánára emlékeztető ajándékot ka­pott. Sziklai Károly táborzárójá­ban megköszönte a lehetőséget a nánaiaknak, személy szerint a pol­gármesterasszonynak és egyben az aktív, a pozitív hozzáállást a tá­borozóknak. A művészeti vezető zárszavában többek kö­zött elmondta, úgy ta­pasztalta, hogy a késes technika nagy tetszést, jó fogadtatást kapott. Könnyen, gyorsan dol­goztak vele. Ezt követő­en leleplezte azt a tizen­három személy által ké­szített és aláírt fest­ményt, amit a befogadó Nánának készítettek és ajándékoztak. A közös festmény a szabadban, a Duna bal partján, közel a Garam torkolatához, készült, tárgya esztergo­mi vonatkozású: az alko­tók Szentgyörgymező templomát és környékét örökítették meg úgy, ahogy a Duna túlsó olda­láról az alkotók látták. Nyilatkozat Örömmel és tisztelettel értesültünk Jan Korec bíboros, nyugalma­zott nyitrai püspök és Frantisek Tondra szepesi megyéspüspök, a Szlo­vák Püspöki Konferencia elnöke nyilatkozatáról, amelyben elítélik a na­cionalista megnyilvánulásokat, és hitet tesznek a hiteles keresztény ta­nításról. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is határozottan elítél min­den gyűlöletkeltő és más nemzetek méltóságát sértő megnyilvánulást. A gyűlölet csak gyűlöletet kelt, megoldást csak a kölcsönös jóindulat és ki­engesztelődés hozhat. A szlovák és a magyar püspökök megtették az el­ső, döntő lépést, amikor ez év június 29-én Esztergomban kimondták: „Megbocsátunk és bocsánatot kérünk." Bízunk abban, hogy a két nemzet és vezetői is ezt az utat választják, mert az igazi megbékéléshez a szívek békéje vezet el. Dr. Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke Sajtólevél A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szeptember 5-7. között megtartotta rendes őszi ülését. Áttekintette a következő hónapok jelen­tős eseményeit, feladatait és személyi döntéseket hozott. Nemcsak hazánkat, hanem egész régiónkat érintő, jelentős esemény lesz Salkaházi Sára szociális testvér boldoggáavatása szeptember 17-én, a budapesti Szent István-bazilika előtti téren, melyre a világ minden ré­széről érkeznek zarándokok. A nándorfehérvári diadal 550. és az 1956-os forradalom 50. évfordu­lójára meghirdetett Engesztelő Imaév keretében nemzeti zarándoklatot vezet Erdő Péter bíboros Fatimába október 17-20. között. A magyar forradalom 50. évfordulójáról megemlékező ökumenikus istentiszteletet tartanak október 22-én 16 órakor a Szent István-bazili­kában, melyre a történelmi egyházak vezetői mindenkit szeretettel vár­nak. A konferencia áttekintette a Szent Erzsébet születésének 800. évfor­dulójára meghirdetett jubileumi év előkészületeit. Megnyitása 2006. no­vember 19-én 16 órakor a budapesti Szent István-bazilikában lesz. E na­pon a Művészetek Palotájában 18 órakor ünnepélyesen átadják a Szent Erzsébet rózsája díjat, és bemutatják Liszt Ferenc: Szent Erzsébet le­gendája című oratóriumát. A püspökök testülete megújította az MKPK egyes bizottságainak ve­zetését. Á Liturgikus Bizottság elnöke Bosák Nándor, a Missziós Bizott­ságé Kiss-Rigó László, a Lelkipásztori és Szakpasztorációs Bizottság új vezetője Szabó Tamás, az Egyházművészeti és Műemléki Bizottságé pe­dig Varga Lajos. Az új médiapüspök Kiss-Rigó László lett. A püspöki konferencia szóvivője Német László titkár. A börtönpasztoráció új felelős lelkésze Hajdú Miklós. A Magyar Televízió új struktúrát és időpontokat javasol egyházi mű­sorai számára. A konferencia azonban a megszokott, eddigi műsorrend fenntartását kéri az intézmény vezetésétől. Pro Ecclesia Hungáriáé kitüntetésben részesült a Kanadában élő László T. László atya tudományos tevékenységéért és az amerikai egye­temeken továbbtanuló magyar papok támogatásáért. A konferencia tagjai köszöntötték a most nyugalomba vonult Kon­koly István és Gyulay Endre püspököket. Német László SVD az MKPK titkára Alkotótábor Nánán (nati) Sikerrel fejeződött be a felvidéki Nánán az I. Sziklai festőtábor. Több hónapos előkészítő, szervezőmunka után augusztus 25-27. között, tizenhárom fővel, bentlakásos formában zajlott a rendezvény (4 fő Szé­kesfehérvárról, 3 Esztergomból, 2 Piliscsévről, l-l Nyergesújfaluból, Lá­batlanról, Tátról, Balinkáról). A szállást, az ellátást Nána polgármester­asszonya, Matuska Zsuzsanna szervezte. A tábor szervezője, vezetője a Nyergesújfalun élő Sziklai Károly festőművész volt. A művészeti vezető feladatait a székesfehérvári Simon M. Veronika, festőakadémiát végzett, Munkácsy- és Krúdy-emlékérmes, valamint Nívódíjas festőművész vállalta.

Next

/
Thumbnails
Contents