Esztergom és Vidéke, 2006

2006-08-17 / 34-35. szám - 2006-08-24 / 34-35. szám

2006. augusztus 17. Esztergom és Vidéke A BAZILIKA FELSZENTELÉSÉNEK JUBILEUMA ELŐTT - Beszélgetés Cséfalvay Pál kanonok-muzeumigazgatóval A bazilika felszentelésének augusztus 31-én lesz a jubileuma, s ez alkalomból több rendezvény, illetve liturgikus esemény zajlik majd a Várhegyen a Magyar Katolikus Egyház szervezésében. Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én, a székesegyház búcsúján nyílik meg a Keresztény Múzeum építészettörténeti kiállítása, majd az évforduló napján konferencia, szeptember elején pedig ünnepi szentmise és a felújított szeminárium átadása következik. Cséfalvay Pál kanonok, múzeumigazgató nemcsak intézménye tárlatának rendezőjeként, de mint az egykori felszentelési ünnepség és az épület történek kutatója is jelentősen hozzájárul az ünnep fényének emeléséhez. Őt kérdeztük az építtetők nagyságáról és a januárig nyitva tartó kiállításról. - Milyen üzenete van a mai szemlélő számára a bazilika épületének ? - Az Esztergomba látogató építészek, művészettörténészek is csodálkoznak rajta, hogy miért ilyen enorm, azaz indokolatlanul nagy méretű templomot építtetett Rudnay Sándor prímás. O még valódi hercegprímás volt, akinek megfelelő anyagi bázis állt a rendelkezésére, bár számított az egyház és a kormány támogatására is. Ezekben azonban csalódnia kellett. Az alapeszme az volt, hogy visszahozza Esztergom régi nagyságát, és ezt csak úgy lehetett elérni, ha ide egy nagy egyházi központot épít. Esztergom vármegye és a város is kicsiny volt annak idején, a település jóformán a Széchenyi térből és néhány barokk kőházból állt 1820 előtt, de Rudnay esztergomi egyházmegyés papként személyes tapasztalatot szerzett minderről. Benne fogalmazódott meg, hogy vissza kell szereznie a prímácia és Esztergom nagyságát. Ezért aztán a város igényeit messze meghaladó épületbe fogott. Ez csupán később kapott különösjelentőséget, a levert szabadságharc után, mert addig a templom csak a magyar egyház első emberének reprezentációját szolgálta. Az újfajta szerep akkor bontakozik ki tulajdonképpen, amikor két oldalról kezdik támadni az építkezést. Ekkor ugyanis már nem nézték jó szemmel a székesegyház létét, különösen, hogy Bécsben a magyar egyházfő jogait is meg kívánták szüntetni. De Scitovszky érsek elérte, hogy nem következett be változás a prímás jogaiban. Sőt, 1857-ben ő maga vezetett magyar zarándoklatot Mariazellbe, Ausztria fő búcsújáró helyére. Ezzel mintegy elfogadta az osztrák államhatalmat, de elutasította a vazallussá válást. Az állam szándéka ellenére így építette tovább a bazilikát, és idő előtt felszentelte, mert akkor még nem is volt kész. Tehát így kell érteni, hogy egy ilyen hatalmas épülettel találkozunk itt. A nagyarányú építkezés és az egyházközponti szerep ki is vezette Esztergomot a tespedtségből és a periférikus létből. A bazilika építésével párhuzamosan elkészültek a kanonokházak, 1865-ben átadták a nagy szemináriumot, és megmaradt végül a középkori vár tömbje is. A technikai megvalósítás nagyságát dicséri, hogy a főszékesegyházon azóta lényeges változtatás nem történt a kisebb átalakításokon, például a kupola megerősítésén kívül. Két világháborút is túlélt már ez az épület. - A jelenlegi munkálatok a kupoladobon az oszlopok restaurálását érintik csupán ? - Igen, s ezenkívül a kisebb repedéseket szüntetik meg. Ilyenformán Magyarország legnagyobb temploma épült itt fel, amely egyben a világ tíz leghatalmasabb székesegyháza között szerepel. Ezzel a szemmel kellene a mai szemlélőnek ránézni erre az épületre. Természetesen ma már sem a liturgia, sem a hangerősítés nem olyan, mint régen, de érdekes, hogy bár a villanyt csak Vaszary érsek vezetett be az épületbe, korábban sem panaszkodtak a rossz akusztika miatt. Ellenkezőleg, a törékeny és gyönge alkatú Simor hangja is be tudta tölteni a teret, hogy hosszú beszédeit érdeklődéssel hallgatták végig - mert értették. A felszenteléskor pedig, mert nem fértek be a megjelent hívek még ebbe a nagy épületbe sem, a bazilika két oldalán és az oszlopcsarnoknál külön szentbeszédek folytak német, szlovák és magyar nyelven. A császár és kísérete, az örökös tartományok vendégei ugyanis nagy számban jelentek meg az ünnepségen. - A mostani jubileumra is meghívást kaptak reprezentatív vendégek? - Természetesen. Az ünnepség-sorozat már augusztus 15-én megkezdődik; Németországból, Ausztriából, Lengyelországból, Szlovákiából és a határon túli magyar területekről érkeznek püspökök. Már ez a búcsú is kiemelt jellegű lesz, ami 31-én és 2-án folytatódni fog. Nagyboldogasszony ünnepén a Keresztény Múzeum kiállítása is megnyílik, szeptember 2-ára pedig szintén hivatalos a püspöki kar. - Hogyan ajánlaná a közönség figyelmébe a kiállítást

1? - Az volt az alapgondolatunk, hogy ne csak a felszentelés ünnepét, de az előtörténetet is bemutassuk. A kiállítási anyag így három részre tagolódik. Az első teremben a középkori székesegyház, a Porta Speciosa, a Bakócz-kápolna kap szerepet, s ebbe a terembe kerültek a Barkóczy-féle építkezések dokumentumai is. Ebből az időszakból egy hatalmas tervrajz ugyancsak megmaradt, s a város építkezés előtti képét itt mutatjuk be egy maketten. Ebben a szobában tekinthetők meg továbbá a Mária Terézia-féle templom oltárképei is. A második terembe Kühnel és Packh tervei, a Rudnay prímáshoz kapcsolható tevékenység anyaga került, a harmadik teremben pedig a jelenlegi bazilika részlettervei láthatók Kopácsy és Scitovszky érsekek idejéből. A hívek által nem látható részeket, a bazilika rejtett művészi értékeit Mudrák Attila fotóin mutatjuk be. Végül a másik oldalon kapott helyet a bazilika befejezésének és új belső kialakításának (Simor érsek alatt), valamint az épület későbbi sorsának több dokumentuma. A főszékesegyház építését 1869-ben fejezték be, de az azóta eltelt száz év is nyomot hagyott benne, különösen a II. világháború. Egy-két nagyobb ünnepségről szintén tanúskodik dokumentum-anyag: így Csernoch prímás aranymiséjéről, Eugenio Pacelli (a későbbi XII. Pius pápa) és II. János Pál pápa látogatásáról. - Szeptember 2-án adják át a Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központot a régi szeminárium épületében. Ez miképpen változtathatja meg Esztergom életét, a bazilika felépítéséhez hasonlóan ? - Ez pozitív irányú változásokat hoz majd. Például ott fog működni a teológiai főiskola (immár civil teológusokkal). így föllélegzik a Bibliothéka, mert a Hittudományi Főiskola kivonul abból az épületből. A tanítóképző is folytonos helyhiánnyal küszködik - egy emelet telik meg majd élettel az új helyen a hallgatók által. De föllélegezhet a Keresztény Múzeum is, mert megnyílhat a barokk kortól napjainkig tartó egyházi művészetet bemutató galériánk a bazilika mellett. A Káptalani Levéltár sorsa szintén megoldódik, melyet ide telepítettek át a főszékesegyház épületéből. De mindezeken túl egy konferencia-központ létesül itt Esztergom legnagyobb, 600 fős üléstermével, azonkívül zarándokcentrum is lesz az épületben. 300 főre tudnak majd benne főzni, teríteni, szállással. A konferenciaközpont mellé egy 26 fős szálloda épült a sertésólak helyén. Aki felmegy a Várhegyre, láthatja ezt a nagyarányú átalakulást a szeminárium előterében, parkolókkal, díszkerttel. - Köszönöm a beszélgetést! (Istvánffy)