Esztergom és Vidéke, 2006

2006-08-17 / 34-35. szám - 2006-08-24 / 34-35. szám

2006. szeptember 1

4. Esztergom és Vidéke 3 Választási információs szolgálat Tisztelt Választópolgárok! A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapján az esztergomi székhelyű Helyi Választási Iroda a 2006. október 1. napjára kitűzött helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választására tekintettel folyamatosan működteti a választási információs szolgálatot a Polgármesteri Hivatal épületében (Esztergom, Bottyán János u. 3.) A Választási Információs Szolgálat általános feladatai: - a választópolgárok tájékoztatása a választási jogszabályokról, a választójog gyakorlásához szükséges információkról; - az érdeklődök informálása a választási eljárásban közreműködő szervekről, szükség esetén e szervek irányítása. A Választási Információs Szolgálaton működő telefonszámok: Igazolással történő szavazás, névjegyzék: 33/542-036, 33/542-068 Választási eljárás: 33/542-007, 33/542-045, 33/542-069, 33/542-095 Kisebbségi önkormányzati választás: 33/542-014 Fax: 33/542-073, 33/542-099 A Helyi Választási Iroda tagjai személyesen és telefonon is készséggel állnak rendelkezésükre. Dr. Szolnoki Imre HVI vezető K0ZLEMENY a 2006. évi helyi önkormányzati képviselőit és polgármesterek, valamint kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról Tisztelt Választópolgárok! A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtására kiadott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló 29/2006.(V30.) BM rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Helyi Választási Iroda közzéteszi a jelöltállításhoz szükséges ajánlások számát. I. Esztergomban polgármesterjelölt az, akit a település választópolgárainak 2%-a jelöltnek ajánlott. Választópolgárok száma Esztergomban 23 981 fő, a jelöltállításhoz szükséges ajánlások száma 479 fő. II. Esztergomban egyéni választókerületi képviselőjelölt az, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott. Az alábbi táblázatban a következő adatok szerepelnek: Választókerület / Választópolgárok száma (fő) / Jelöltállításhoz szükséges ajánlások száma (fő): 1. 2601 26 2. 1684 16 3. 2093 20 4. 1953 19 5. 1282 12 6. 1788 17 7. 1334 13 8. 1475 14 9. 1394 13 10. 1693 16 11. 1333 13 12. 2420 24 13. 2656 26 14. 275 2 10.000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely a választókerületek legalább egynegyedében jelöltet állított. Esztergom esetében ez a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV törvény 3. számú melléklete szerint 3 választókerületet jelent. III. Helyi kisebbségi önkormányzati képviselőjelölt az, akit a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV törvény szerinti jelölő szervezet állít. Dr. Szolnoki Imre HVI vezető A Helyi Választási Bizottság 2006. július 24-i határozata 2/2006.(VII.24.)HVB határozat 1. Az esztergomi székhelyű Helyi Választási Bizottság bolgár, cigány, lengyel, német, ruszin és szlovák települési kisebbségi önkormányzati választást tűz ki Esztergomban, 2006. október 1-jére, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának napjára. 2. A határozat ellen a döntéstől számított 3 napon belül a Területi Választási Bizottságnak címzett (2800 Tatabánya, Fő tér 4.), a Helyi Választási Bizottságnál benyújtott kifogást lehet előterjeszteni. Dr. Dinnyés József elnök Kotz István HVBtag A Várhegyen létesült a Szent Adalbert Központ (Pálos) A Várhegyre, a Nagyszemináriumba száznegyven évvel ezelőtt, 1865. október 7-én költözött át a Vízivárosból az akkor felavatott új épületbe az érseki papnevelő intézet. Egészen a világháborút követő évekig rendszeresen kétszáz kispap készült itt a hivatására. Az épületet a kommunista diktatúra államosította. A rendszerváltozást követően az Antallkormány 1990-ben adta vissza a Főegyházmegyének, miután kiköltözött belőle az orosz katonai kórház,mely 1956-tól működött ott, és ezalatt alaposan lepusztították. Az, ezt követő években kezdődött el kis lépésekkel a felújítása, előbb a tetőcserével, majd a felső szint helyrehozásával. Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek főpásztori működésével nagy lendületet vett az átépítés, napjainkra a teljes felújítás és bővítés után pedig szeptembertől itt működik a Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ. Közép-Európa egyik legszebb és legnagyobb felsőoktatási intézményét Rudnay Sándor hercegprímás kezdeményezésére Hild József tervezte, és Feigler Gusztáv építette neoromán stílusban. A Nagyszemináriumban kezdetektől a kornak megfelelően magas színvonalon folyt a papnevelés, melyet Scitovszky János bíboros, hercegprímás 1850-ben helyezett vissza Nagyszombatból Esztergomba. Nemcsak a főegyházmegyéből, hanem Nagymagyarország minden részéből, így Rozsnyóról, Kassáról, Nyitráról, Vácról, Nagyváradról, Munkácsról, Boszniából készültek itt hivatásukra a papnövendékek. A főegyházmegye a visszakapott, végtelenül leromlott állapotú épület helyreállítására és az új épületek beruházására, több mint 4 milliárd forintot fordított. Erre az összeget saját erőből, valamint a Humán Erőforrás Operatív Program (HEFOP) pályázataiból teremtette elő. A törekvésnek az élére az Esztergomi Hittudományi Főiskola állt, együttműködésben a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolával, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, azon belül is a már évek óta Esztergomban, a Mindszenty József Katolikus Iskolában működő Nyugati Szláv Kulturális Kutatócsoporttal. A csaknem 12000 négyzetméteres főépületben és a hozzá tartozó újonnan épített szállásépületben több egyházi intézmény kap majd helyet (felső fotónkon), melyek egyrészt felsőoktatási intézmények, másrészt gyűjtemények, kutatócsoportok. Ezen kívül rendezvényközpont is lesz itt, és a szakmai turizmus igényeit kielégítő idegenforgalmi és vendéglátó egységek. Az intézmények számára fontos lehetőség lesz, hogy a területen belül szoros együttműködést tudnak megvalósítani egymással, mind alaptevékenységükben, mind a külön szervezett programokban. A felújítás során közbeszerzési eljárással választották ki a kivitelezőket, akik megőrizték Hild József épületének jellegét, ugyanakkor az új funkcióknak megfelelő belső tereket és berendezéseket építettek be. A gyönyörű homlokzatokkal övezett épületnek különösen szép része a díszudvar (alsó fotónkon). A konferenciaközpont nagyelőadója hangszigetelt mobil fallal három részre osztható, a díszpadló elrejti az elektromos és számítógépes csatlakozásokat. Itt 280 fő helyezhető el, és folyhat három nyelven a szinkrontolmácsolás. Az épület második emeletén a Keresztény Múzeum kapott helyet. A Nagyszeminárium északi területén a XIX. századtól gazdasági épületek álltak. Ezeket elbontották, és itt épült fel a középfolyosós, a nyugati és déli szárnyon egy traktusos, oldalfolyosós épületben a száz férőhelyes szálloda. A három szárny meghitt kertet fog közre, melyből közvetlenül átjárás van a szeminárium kertjébe. Ez a szállodarész megjelenésében alkalmazkodik a főépülethez. Az épületegyüttes eredeti szépségét a Sötétkapu északi bejáratának és a határoló támfalaknak a restaurálása adta meg. Ez is hozzátartozott a felújításhoz. A Szent Adalbert Központ megáldására 2006. szeptember 2-án a 10 óra 30 perckor kezdődő bazilikai jubileumi szentmisét követően kerül sor. De már előtte itt nyílik meg a Bazilika 1856-2006 kiállítás, valamint itt lesz a főtemplom felszentelésének 150. évfordulójára rendezett tudományos konferencia, augusztus 31-én 9 órakor. A Berlini Fal 1961. augusztus 13-án, 45 évvel ezelőtt kezdték el építeni a Berlini Falat. Fiatal olvasóimat tájékoztatom a körülményekről: A második világháború európai részének befejezése után a Német Birodalmat a győztes hatalmak zónákra osztották. Alapvetően két zóna volt, a nyugati (USA, Franciaország, Nagy Britannia felügyelete alatt) és a keleti (Szovjetunió felügyelete alatt). Berlin a keleti szektor területén volt, így azon is osztoztak: Nyugat, ill. Kelet-Berlin. 1947. október 7-én megalakult a második német állam: Német Demokratikus Köztársaság, németül: Deutsche Demokratische Republik, melynek fővárosa Berlin (persze, csak a keleti fele!) lett. A másik Németország neve: Német Szövetségi Köztársaság, németül: Bundesrepublik Deutschland, fővárosa: Bonn, első kancellárja: Konrád Adenauer. Az NDK-ban a megszálló szovjet csapatok 'vendégeskedtek' - kéretlenül, csakúgy, mint a többi „demokratikus" (értsd: bolsevik uralom alatti) országban. A romokban heverő, jóvátételre kötelezett állam elkezdte az újjáépítkezést. Ennek, a sok áldozatot követelő munkának lángoszlopa, vezetője Walter Ulbricht, alulképzett asztalos-segéd, proletárdiktátor lett. „Senkinek sem áll szándékában falat építeni" Berlinben - mondta Ulbricht 1961. június 15-én, egy sajtóértekezleten. („Niemand hat die Absicht, eine Mauer zu errichten") Hiányosak lehettek az ismeretei a német irodalom terén. Friedrich Schiller himnuszát (1785) eredetileg a szabadsághoz (Freiheit) írta, de a cenzúra miatt kénytelen volt ezt „álcázni", és ezért cserélte a Freiheit előfordulásait Freude-re, a minek jelentése: öröm. Máig is így aposztrofáljuk Beethoven IX. szimfóniájának IV. tételét: Örömóda. Első versszaka: Lángolj fel a lelkünkben, szép égi szikra, szent öröm! / Térj be hozzánk, drága vendég, tündökölj ránk, fényözön! / Egyesítsed szellemeddel, mit zord erkölcs szétszakít! / Testvér lészen minden ember, merre lengnek szárnyaid. Ode „An die Freude" Az akkori időben alapműnek számító „Kommunista kiáltvány" zárszava: „Világ proletárjai egyesüljetek!" is elkerülhette Ulbricht figyelmét, amikor elrendelte 1961. augusztus 12-én, hogy nem elég Berlin két felének szögesdróttal való kettéválasztása, falat kell építeni!!! Talán a kínai Nagy Fal képe lebeghetett előtte: Szung-, Ming-, Csing-dinasztiák császárai védekeztek a külvilágtól. De itt nem a külvilágtól kellett védekezni, hanem a „belvilágtól"! Ezzel megvalósította Churchill vasfüggöny elméletét, sőt túllicitálta, mert Berlinben vasbeton függöny épült, talán ezzel is meggyorsítva az Internacionálé azon felhívását: Ez a harc le,sz a végső, / Csak összefogni hát, / És nemzetközivé lesz / Holnapra a világ. Mindehhez még tűzparancs is járult: Lőni mindazokra, akik át akarnak jutni a keleti feléről a nyugatira. Walter Ulbricht regnálása után, 1970-71-ben a „falőr" szerepet átvette Erich Honecker bádogos segéd, aki még 1989. január 18-án a Neues Deutschlandban közölte: „A fal 50, sőt 100 év múlva is állni fog..." Nem bizonyult prófétának. Adatok: a fal összhosszúsága 155 km (Kelet-Berlin: 43,1 km, NDK 111,9 km), vasbeton-elemekből készült, kb. 4 m magas (106 km), körülötte 3-4 m magas drótkerítés (67 km); mellette nyomsáv, világítóberendezések, gépkocsi-árok (105 km), kutyavezető huzal, jelzőberendezés, őrtorony, 302 db érintésre jelző drótkerítés (127 km), bunker, 20 db - 5 m mélységig - harckocsi árok (0,9 km). Összesen több mint 5 ezer embernek sikerült átjutni a falon. Több mint 3200-at menekülési kísérlet alkalmával őrizetbe vettek és általában többévi börtönbüntetésre ítélték. Kb. 160 embert öltek meg a falon való átkelés-kísérlet alkalmával, s több mint 260-an lőfegyvertől megsebesültek. A Kínai Fal még áll, berlini „testvére" 1989 őszén, ha össze nem is omlott a szó fizikai értelmében, de okafogyottá vált. Kiss György