Esztergom és Vidéke, 2006

2006-08-17 / 34-35. szám - 2006-08-24 / 34-35. szám

2006. szeptember 1 4. Esztergom és Vidéke 3 Választási információs szolgálat Tisztelt Választópolgárok! A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapján az esz­tergomi székhelyű Helyi Választási Iroda a 2006. október 1. napjára kitűzött helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, vala­mint a kisebbségi önkormányzati képviselők választására tekintet­tel folyamatosan működteti a választási információs szolgálatot a Polgármesteri Hivatal épületében (Esztergom, Bottyán János u. 3.) A Választási Információs Szolgálat általános feladatai: - a választópolgárok tájékoztatása a választási jogszabályokról, a választójog gyakorlásához szükséges információkról; - az érdeklődök informálása a választási eljárásban közreműkö­dő szervekről, szükség esetén e szervek irányítása. A Választási Információs Szolgálaton működő telefonszámok: Igazolással történő szavazás, névjegyzék: 33/542-036, 33/542-068 Választási eljárás: 33/542-007, 33/542-045, 33/542-069, 33/542-095 Kisebbségi önkormányzati választás: 33/542-014 Fax: 33/542-073, 33/542-099 A Helyi Választási Iroda tagjai személyesen és telefonon is kész­séggel állnak rendelkezésükre. Dr. Szolnoki Imre HVI vezető K0ZLEMENY a 2006. évi helyi önkormányzati képviselőit és polgármesterek, valamint kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról Tisztelt Választópolgárok! A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtására kiadott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, vala­mint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló 29/2006.(V30.) BM rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja alapján a He­lyi Választási Iroda közzéteszi a jelöltállításhoz szükséges ajánlások számát. I. Esztergomban polgármesterjelölt az, akit a település választó­polgárainak 2%-a jelöltnek ajánlott. Választópolgárok száma Esz­tergomban 23 981 fő, a jelöltállításhoz szükséges ajánlások száma 479 fő. II. Esztergomban egyéni választókerületi képviselőjelölt az, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelölt­nek ajánlott. Az alábbi táblázatban a következő adatok szerepelnek: Választókerület / Választópolgárok száma (fő) / Jelöltállításhoz szükséges ajánlások száma (fő): 1. 2601 26 2. 1684 16 3. 2093 20 4. 1953 19 5. 1282 12 6. 1788 17 7. 1334 13 8. 1475 14 9. 1394 13 10. 1693 16 11. 1333 13 12. 2420 24 13. 2656 26 14. 275 2 10.000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely a választókerületek legalább egynegyedé­ben jelöltet állított. Esztergom esetében ez a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV törvény 3. számú melléklete szerint 3 választókerületet jelent. III. Helyi kisebbségi önkormányzati képviselőjelölt az, akit a ki­sebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nem­zeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosítá­sáról szóló 2005. évi CXIV törvény szerinti jelölő szervezet állít. Dr. Szolnoki Imre HVI vezető A Helyi Választási Bizottság 2006. július 24-i határozata 2/2006.(VII.24.)HVB határozat 1. Az esztergomi székhelyű Helyi Választási Bizottság bolgár, ci­gány, lengyel, német, ruszin és szlovák települési kisebbségi önkor­mányzati választást tűz ki Esztergomban, 2006. október 1-jére, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának napjára. 2. A határozat ellen a döntéstől számított 3 napon belül a Terüle­ti Választási Bizottságnak címzett (2800 Tatabánya, Fő tér 4.), a Helyi Választási Bizottságnál benyújtott kifogást lehet előterjeszte­ni. Dr. Dinnyés József elnök Kotz István HVBtag A Várhegyen létesült a Szent Adalbert Központ (Pálos) A Várhegyre, a Nagy­szemináriumba száznegyven évvel ezelőtt, 1865. október 7-én költö­zött át a Vízivárosból az akkor fel­avatott új épületbe az érseki pap­nevelő intézet. Egészen a világhá­borút követő évekig rendszeresen kétszáz kispap készült itt a hivatá­sára. Az épületet a kommunista diktatúra államosította. A rend­szerváltozást követően az Antall­kormány 1990-ben adta vissza a Főegyházmegyének, miután ki­költözött belőle az orosz katonai kórház,mely 1956-tól működött ott, és ezalatt alaposan lepusztí­tották. Az, ezt követő években kez­dődött el kis lépésekkel a felújítá­sa, előbb a tetőcserével, majd a fel­ső szint helyrehozásával. Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek fő­pásztori működésével nagy lendü­letet vett az átépítés, napjainkra a teljes felújítás és bővítés után pe­dig szeptembertől itt működik a Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ. Közép-Európa egyik legszebb és legnagyobb felsőoktatási intéz­ményét Rudnay Sándor hercegprí­más kezdeményezésére Hild Jó­zsef tervezte, és Feigler Gusztáv építette neoromán stílusban. A Nagyszemináriumban kezdetek­től a kornak megfelelően magas színvonalon folyt a papnevelés, melyet Scitovszky János bíboros, hercegprímás 1850-ben helyezett vissza Nagyszombatból Eszter­gomba. Nemcsak a főegyházme­gyéből, hanem Nagymagyarország minden részéből, így Rozsnyóról, Kassáról, Nyitráról, Vácról, Nagy­váradról, Munkácsról, Boszniából készültek itt hivatásukra a papnö­vendékek. A főegyházmegye a visszaka­pott, végtelenül leromlott állapotú épület helyreállítására és az új épületek beruházására, több mint 4 milliárd forintot fordított. Erre az összeget saját erőből, valamint a Humán Erőforrás Operatív Program (HEFOP) pályázataiból teremtette elő. A törekvésnek az élére az Esztergomi Hittudományi Főiskola állt, együttműködésben a Vitéz János Római Katolikus Ta­nítóképző Főiskolával, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egye­temmel, azon belül is a már évek óta Esztergomban, a Mindszenty József Katolikus Iskolában műkö­dő Nyugati Szláv Kulturális Kuta­tócsoporttal. A csaknem 12000 négyzetméteres főépületben és a hozzá tartozó újonnan épített szállásépületben több egyházi in­tézmény kap majd helyet (felső fo­tónkon), melyek egyrészt felsőok­tatási intézmények, másrészt gyűjtemények, kutatócsoportok. Ezen kívül rendezvényközpont is lesz itt, és a szakmai turizmus igé­nyeit kielégítő idegenforgalmi és vendéglátó egységek. Az intézmé­nyek számára fontos lehetőség lesz, hogy a területen belül szoros együttműködést tudnak megvaló­sítani egymással, mind alaptevé­kenységükben, mind a külön szer­vezett programokban. A felújítás során közbeszerzési eljárással választották ki a kivite­lezőket, akik megőrizték Hild Jó­zsef épületének jellegét, ugyanak­kor az új funkcióknak megfelelő belső tereket és berendezéseket építettek be. A gyönyörű homlok­zatokkal övezett épületnek külö­nösen szép része a díszudvar (alsó fotónkon). A konferenciaközpont nagyelőadója hangszigetelt mobil fallal három részre osztható, a díszpadló elrejti az elektromos és számítógépes csatlakozásokat. Itt 280 fő helyezhető el, és folyhat há­rom nyelven a szinkrontolmácso­lás. Az épület második emeletén a Keresztény Múzeum kapott he­lyet. A Nagyszeminárium északi te­rületén a XIX. századtól gazdasági épületek álltak. Ezeket elbontot­ták, és itt épült fel a középfolyosós, a nyugati és déli szárnyon egy traktusos, oldalfolyosós épületben a száz férőhelyes szálloda. A há­rom szárny meghitt kertet fog közre, melyből közvetlenül átjárás van a szeminárium kertjébe. Ez a szállodarész megjelenésében al­kalmazkodik a főépülethez. Az épületegyüttes eredeti szépségét a Sötétkapu északi bejáratának és a határoló támfalaknak a restaurá­lása adta meg. Ez is hozzátarto­zott a felújításhoz. A Szent Adalbert Központ meg­áldására 2006. szeptember 2-án a 10 óra 30 perckor kezdődő bazili­kai jubileumi szentmisét követően kerül sor. De már előtte itt nyílik meg a Bazilika 1856-2006 kiállí­tás, valamint itt lesz a főtemplom felszentelésének 150. évfordulójá­ra rendezett tudományos konfe­rencia, augusztus 31-én 9 órakor. A Berlini Fal 1961. augusztus 13-án, 45 évvel ezelőtt kezdték el építeni a Berlini Falat. Fiatal olvasóimat tájékozta­tom a körülményekről: A második világháború európai részének befejezése után a Német Birodalmat a győztes hatalmak zó­nákra osztották. Alapvetően két zó­na volt, a nyugati (USA, Franciaor­szág, Nagy Britannia felügyelete alatt) és a keleti (Szovjetunió fel­ügyelete alatt). Berlin a keleti szek­tor területén volt, így azon is osztoz­tak: Nyugat, ill. Kelet-Berlin. 1947. október 7-én megalakult a második német állam: Német Demokratikus Köztársaság, németül: Deutsche Demokratische Republik, melynek fővárosa Berlin (persze, csak a keleti fele!) lett. A másik Németország ne­ve: Német Szövetségi Köztársaság, németül: Bundesrepublik Deutsch­land, fővárosa: Bonn, első kancellár­ja: Konrád Adenauer. Az NDK-ban a megszálló szovjet csapatok 'vendégeskedtek' - kéret­lenül, csakúgy, mint a többi „de­mokratikus" (értsd: bolsevik uralom alatti) országban. A romokban heve­rő, jóvátételre kötelezett állam el­kezdte az újjáépítkezést. Ennek, a sok áldozatot követelő munkának lángoszlopa, vezetője Walter Ulb­richt, alulképzett asztalos-segéd, proletárdiktátor lett. „Senkinek sem áll szándékában falat építeni" Ber­linben - mondta Ulbricht 1961. júni­us 15-én, egy sajtóértekezleten. („Niemand hat die Absicht, eine Mauer zu errichten") Hiányosak le­hettek az ismeretei a német iroda­lom terén. Friedrich Schiller him­nuszát (1785) eredetileg a szabad­sághoz (Freiheit) írta, de a cenzúra miatt kénytelen volt ezt „álcázni", és ezért cserélte a Freiheit előfordu­lásait Freude-re, a minek jelentése: öröm. Máig is így aposztrofáljuk Beethoven IX. szimfóniájának IV. tételét: Örömóda. Első versszaka: Lángolj fel a lelkünkben, szép égi szikra, szent öröm! / Térj be hozzánk, drága vendég, tündökölj ránk, fény­özön! / Egyesítsed szellemeddel, mit zord erkölcs szétszakít! / Testvér lészen minden ember, merre lengnek szárnyaid. Ode „An die Freude" Az akkori időben alapműnek szá­mító „Kommunista kiáltvány" zár­szava: „Világ proletárjai egyesülje­tek!" is elkerülhette Ulbricht figyel­mét, amikor elrendelte 1961. au­gusztus 12-én, hogy nem elég Berlin két felének szögesdróttal való ketté­választása, falat kell építeni!!! Talán a kínai Nagy Fal képe lebeghetett előtte: Szung-, Ming-, Csing-dina­sztiák császárai védekeztek a külvi­lágtól. De itt nem a külvilágtól kel­lett védekezni, hanem a „belvilág­tól"! Ezzel megvalósította Churchill vasfüggöny elméletét, sőt túllicitál­ta, mert Berlinben vasbeton függöny épült, talán ezzel is meggyorsítva az Internacionálé azon felhívását: Ez a harc le,sz a végső, / Csak összefogni hát, / És nemzetközivé lesz / Holnap­ra a világ. Mindehhez még tűzparancs is já­rult: Lőni mindazokra, akik át akar­nak jutni a keleti feléről a nyugatira. Walter Ulbricht regnálása után, 1970-71-ben a „falőr" szerepet át­vette Erich Honecker bádogos segéd, aki még 1989. január 18-án a Neues Deutschlandban közölte: „A fal 50, sőt 100 év múlva is állni fog..." Nem bizonyult prófétának. Adatok: a fal összhosszúsága 155 km (Kelet-Berlin: 43,1 km, NDK 111,9 km), vasbeton-elemek­ből készült, kb. 4 m magas (106 km), körülötte 3-4 m magas drótkerítés (67 km); mellette nyomsáv, világító­berendezések, gépkocsi-árok (105 km), kutyavezető huzal, jelzőberen­dezés, őrtorony, 302 db érintésre jel­ző drótkerítés (127 km), bunker, 20 db - 5 m mélységig - harckocsi árok (0,9 km). Összesen több mint 5 ezer embernek sikerült átjutni a falon. Több mint 3200-at menekülési kí­sérlet alkalmával őrizetbe vettek és általában többévi börtönbüntetésre ítélték. Kb. 160 embert öltek meg a falon való átkelés-kísérlet alkalmá­val, s több mint 260-an lőfegyvertől megsebesültek. A Kínai Fal még áll, berlini „test­vére" 1989 őszén, ha össze nem is omlott a szó fizikai értelmében, de okafogyottá vált. Kiss György

Next

/
Thumbnails
Contents