Esztergom és Vidéke, 2006
2006-05-25 / 21. szám
ilí-Hschcr Józsefvárosi Könyvtár 2500 Esztergom, Táncsics M. u. 10. Tű!,: 33/523-170, Fax: 33/401-919 g>zmt 3fltuátt BZÜ lőuárgM a nemzeti ggjjffég bökBőjg, folkép g 00 szűlgálája! www. POLGÁRI HETILAP e-mail: esztergomesvideke .hu Alapíttatott 1879-ben * Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László * Megjelent 1944-ig LXV évfolyam esztergomesvideke @vnet.hu Új sorozat * XXI. évfolyam, 21. szám * 2006. május 25. * 6 oldal * Ára: 75 F t Kálmán Józsefné 100 éves lett Isten éItesse, Pístí Nénü A földmunkák során középkori épületfalak feltárá sát remélik a r égésze k (Pálos) Többször részletesen beszámoltunk a közel egymilliárdos Széchenyi téri átépítésről. A STRABAG Építőipari Zrt. cég - Tóth József építésvezető irányításával, számos alvállalkozó bedolgozásával - napjainkra szinte minden négyzetmétert már felbontott. Fektetik az új csatornát, a vezetékeket. Eljött az ideje, hogy a térről a gépjárműforgalmat kizárják. Annyi járdafelület maradt, hogy a gyalogosok mellett a téren lakó autótulajdonosok, az üzletek, az intézmények gépjárművei reggel és este kibeközlekedjenek. Ezt az építkezés során végig irányítani fogják. A mostani földmunkák a legjelentősebbek a tér ezeréves történetében. Feltárul a föld mélye egészen az Árpád-korig. Dr. Horváth István régész (alsó fotóinkon), a Balassa Múzeum igazgatója reggeltől estig a helyszínt figyeli. Elmondása szerint nagy reménnyel számíthatnak a Szent Miklós-templom, valamint a Szenye (vagy esetleg Zsenye) pénzverő palota falmaradványainák felismerésére. Az előbbire valahol a Bottyán-palota észak-nyugati szomszédságában, az utóbbira pedig a bírósági székház előtti térszakaszon bukkanhatnak. Jó volt látni, hogy a régész intelmeit mennyire megfogadják a gépekkel és kézzel dolgozó földmunkások. A két keresett középkori emlék maradványa ezekben a napokban napvilágra kerülhet. A mostanihoz hasonló jellegű általános feltárás a korábbi évtizedek, sőt évszázadok során sosem volt. A város közlekedési változásokat és korlátozásokat vezetett be. A Deák Ferenc utca egyirányú maradt a Pór Antal térig, onnan tovább már kétirányú, és zsákutca lett. Nincs közlekedés a Városháza-közben. A Kis-Duna sétányról mostantól be lehet fordulni a Pór Antal térre, és megszűnt átmenetileg a IV Béla király útja egyirányúsítása a Jókai utcáig. A Bottyán utca is zsákutca lett. A posta közét (Arany János utca) csak intézményesen használhatják. A polgármesteri hivatal járművei előtt kinyitották az egykori megyeháza udvarát, ott parkolhatnak. A téren csúcsidőben sokszor száz autó is parkolt, ennek pótlására a Prímás-szigeten ideiglenes parkolót építettek az Aquasziget Esztergom élményfürdővel szemben, a Zenede mögött. A Széchenyi tér gyalogosan biztonságosan bejárható, a bankok, az üzletek, a házak megközelíthetők. Az építők természetesnek tartják, hogy a munkáknál érdeklődők is megjelennek. Egy séta erejéig érdemes tehát megnézni: mit is rejt a föld mélye, hol zajlott a történelem, mert később erre már nem lesz alkalmunk. fa//, mw á(/egy*U6 ^s^eMj&mÁciM/. Aki megfaggatja a múltat Dr. Horváth István régész, múzeumigazgató az ásatáson (Foto: Bencze Zsolt) A Magyar Vöröskereszt megalakulásának 125. évfordulóján (P.) Az országos megemlékezés máji zeum udvarán és nagytermében. Aligha volt eddig közismert, hogy a XIX. században, a kiegyezést követően az akkori Hévíz utcai ispotályban mondták ki a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének megalakulását. 1881-ben gróf Károlyi Gyula volt az első elnöke. Mindezt Í 16-án volt fent a Várhegyen, a múHabsburg Györgytől, a Vöröskereszt jelenlegi elnökétől tudtuk meg. Az alakulás 125. évfordulójára szervezett megemlékezésre eljött Esztergomba a szervezet teljes vezérkara, s itt volt Michael W. Oeke, a nemzetközi bizottság budapesti delegációvezetője, Magyar Sándor, a fővárosi regionális iroda munkatársa, Morzsányi Éva főtitkár, a megyei és a városi tisztségviselők, köztük Szabó József, Baka Györgyné és Tarján Istvánné. A Magyar Vöröskereszt történetére visszatekintve, Habsburg György kiemelte az 1989. évi romániai forradalom idején, aztán 1990-ben a kelet németek menekülésénél, majd a jugoszláv háború során az embereknek nyújtott ellátást és megsegítésüket. Napjainkban a pályaudvarokon és a szerteszét csellengő hajléktalanok is számíthatnak segítségükre. Közreműködtek a tavaszi árvíz során keletkezett károk enyhítésében is. A Magyar Vöröskeresztnek több százezres tagsága van, minden negyedik az iíjú korosztályhoz tartozik. Az esztergomi önkormányzat nevében Kolumbán György képviselő, bizottsági elnök szólt a jubileumon. Beszédében a keresztényi segítségnyújtást emelte ki, mely az egyik alapja a vöröskeresztesek szolgálatának is. A rendezvény végén az országos elnök a Vöröskeresztben végzett áldozatos munkájáért többeknek elismerést nyújtott át.
