Esztergom és Vidéke, 2005

2005-04-28 / 17. szám

6 $ VIP6 Szent Isluáit szülőuárosa a nemzeti egység bölcsőig, Mképc « szolgálója! POLGÁRI HETILAP www.esztergomesvideke.hu E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig LXV évfolyam * Új sorozat XX. évfolyam, 17. szám 2005. április 28. 6 oldal Ára: 75 Ft X)abemus papam! „Szeretettel köszöntőin a magyarokat Megáldom őket!

9

5 XVI. BENEDEK névvel új pápája van a Katolikus Egyháznak A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyilatkozata A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai a vezetésükre bízott katolikus hívőkkel egyetemben nagy örömmel fogadták a hírt, hogy XVI. BENEDEK névvel új pápája van a Katolikus Egyháznak. Hálát adunk Istennek a nagy ajándékért, hogy személyében valóban méltó és alkalmas Péter-utódot állított népének vezetésére. Kérjük Istent, hogy adja meg az új pápának, Krisztus földi helytartójának a hit, a remény és a szeretet ajándékát, hogy szolgálatát igazi életszentségben ne csak az Egyház, hanem az egész emberiség javára tudja fordítani számos éven át. Az Egyház és az egész világ bizakodva és reménykedve néz szolgálata elé. Ugyanazt a küldetést kapta, amelyet az egykori galileai halász ember, Péter apostol kapott: „Mondom tehát neked: Te Péter vagy. Erre a sziklára építem Egyházamat, és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta" (Mt 16,18). Isten hívő népe imádsággal kíséri, és hűséges ragaszkodással segíteni kívánja erőfeszítéseiben, amelyekkel az emberek üdvösségét, a népek, a vallások, a különböző keresztény felekezetek közeledését, és az egész világ békéjét akarja szolgálni. Az Egyház Anyja, a Magyarok Nagyasszonya, a Béke Királynője oltalmazna és Szent Benedek, Európa védőszentje segítse péteri szolgálatában Oszentségét, XVI. Benedek pápánkat! Budapest, 2005. április 20. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia A pápa szeretetteljes üdvözletét és áldását küldi a magyar népnek Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek egyházmegyei körlevélben tudatta a hívőkkel, hogy XVI. Benedek pápa szeretetteljes üdvözletét és áldását küldi a magyar népnek. Az Esztergom-Budapesti Érsekség Főhatóság vasárnap ismertetett körlevele szerint XVI. Benedek pápa legfőbb pásztori szolgálatának megkezdése alkalmából a budapesti Szent István-bazilikában április 29-én este 6 órakor ünnepi szentmisét mondanak Juliusz Janusz apostoli nuncius és a magyar katolikus püspöki kar részvételével. Erdő Péter bíboros korábbi körlevelében már úgy rendelkezett, hogy elmúlt vasárnap valamennyi katolikus templomban a szentmisék végén Te Deum tartandó és eléneklendő a pápai himnusz. Beiktatási szentmise A szertartáson 28 ország hivatalos küldöttsége vett részt. Magyarországot Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint Erdő Péter bíboros, esztergomi prímás érsek képviselte. A hívők több százezres tömege előtt zajló beiktatási misére a pápa Szent Péternek a bazilika kriptájában lévő sírjától érkezett, hogy jelképezze az összetartozást az egyházalapító és 264. követője között. XVT.Benedek a chilei Jorge Medina Estevez bíborostól vette át a pápai kendőt, a palliumot, amely ismét 2,6 méter hosszú, mint a pápaság első évszázadaiban, valamint a Halász Gyűrűjét, amely a hálóját kivető Szent Pétert ábrázolja. XVI. Benedek egy olyan aranyozott miseruhát viselt, amelyet már II. János Pál pápa is hordott egy szentté avatási misén, és előde pápai keresztjét használta. A pápa szentbeszédében emlékeztetett arra, hogy a pásztor és a halász az egységet jelképezi, de sajnos a „halász hálója szétszakadt". „Add, Uram, hogy csak egy pásztorunk legyen és egy nyáj legyünk. Ne engedd, hogy hálód elszakadjon és segíts, hogy az egység szolgái lehessünk " - imádkozott XVI. Benedek. Az új katolikus egyházfő megismételte II. János Pál pápa beavatási szertartásán elhangzott mondatát „Ne féljetek, tárjátok szélesre kapuitokat Krisztus előtt". Az elhunyt pápáról megemlékezve XVI.Benedek kijelentette: „II. János Pál otthon van, a szentek között a mennyekben ". Ugyanakkor nem tett említést elődje szentté avatásáról. II. János Pál április 2-án bekövetkezett halála után azonnal elhangzott - egyházi elöljárók és hívek részéről egyaránt -, hogy a lengyel pápát mielőbb szentté kell avatni, ez azonban kizárólag az egyházfő illetékességi körébe tartozik. Az új pápa beiktatási miséjén egy alföldi népviseletbe öltözött magyar papnövedék járulhatott az első párban XVI. Benedek elé. A Szent Péter téren tartott misén a felajánlási adományokat hozó párok közül az elsőnek volt a férfitagja Lapka József, a szatmárnémeti egyházmegye papnövendéke, aki csikósnak öltözve mutatta be az adományt XVI. Benedeknek. Visszatekintés XVI. Benedek pápa és Magyarország „Szent István király a keresztény Európa egyik alapítója" Rómában a Magyar Akadémián 1998. május 21-én kiállítás nyílt, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy akkor volt 150 éves hazánk legrégebbi könyvkiadója, a Szent István Társulat. Az ünnepélyes megnyitón Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek átnyújtotta Joseph Ratzinger bíborosnak, a Hittani Kongregáció prefektusának a Társulat Stephanus-díját (fotónkon), mellyel a magyar olvasók köszönetét kívánta kifejezésre juttatni. A Stephanus-díj mellett Ratzinger bíborosnak ajándékozták az Ozsvári Csaba ötvösművész által készített mellkeresztet és püspökgyűrűt. A díj átvételekor Ratzinger bíboros az alábbi beszédet mondta: leg szeretett hazáját békésen beilleszteni a keresztény népek közösségébe, miközben követte az idézett alapelvet: Hagyd, hogy mindenben és teljesen a szeretet vezessen

1. Mi, bajorok, büszkék vagyunk, hogy a passaui egyházmegyét ahol magam is születtem - érte az a megtiszteltetés, hogy egyik papja keresztelte meg Szent Istvánt, és a keresztségben az első vértanúról elnevezett székesegyház nevét kapta. És boldogok vagyunk, hogy az ő szent felesége Regensburgból származik, ahol én tanárként működtem, mielőtt münchen-freisingi érsekké kineveztek. Számomra az akkor formálódó keresztény Európa egyik szép jele, hogy prágai Szent Adalbert közvetített e házasság létrejöttében. Boldog vagyok, hogy ma, a Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Kiadója fennállásának 150. évfordulója alkalmából Magyarország prímása, Paskai László bíboros nyújtotta át nekem a Társaság Stephanus-díját. Hálás vagyok Istennek, ha valamivel is hozzájárulhattam korunk keresztény kultúrájához. Szeretném kifejezni legmélyebb hálámat a Szent István Társulatnak mindazon fáradozásáért, amelyet 150 éves történelme során a keresztény kultúra apostolkodása terén kifejtett. Őszinte köszönetem egyúttal jókívánság is: boldog jövőt kívánok a Szent István Társulatnak, sikereket a kereszténységtől ihletett és megvilágított irodalom iránti elkötelezettségben nemzetükjavára, az Egyház és az emberiség javára, az alapító Atyákhoz, köztük Szent Istvánhoz méltó Európa további fejlődésére." Joseph Ratzinger bíboros az ünnepség után a Vatikáni Rádiónak elmondta: ez. az elismerés rendkívül sokat jelent számára. Először is azt a kapcsolatot jelenti, mely Kelet-Közép-Európát, és az e térséghez tartozó Magyarországot a nyugati világhoz köti. Ez a kapcsolat Nyugat-Európának is fontos, hiszen most már egész Európában egymásra találhatunk, és kölcsönösen építhetünk ki egymással szellemi kapcsolatokat. A bíboros fontosnak nevezte, hogy sok magyar professzorral alakított ki alkotói kapcsolatot, s örömét fejezte ki, hogy a vasfüggöny lehullása után a szellem emberei ismét megteremthetik a hit kulturális közösségét. (Az oldalt a MKPK Sajtóirodája által közzétett anyagokból állítottuk össze.) „Szent István király napján minden évben meghatottan olva-. som a papi breviáriumokban az ő fiához, Imréhez intézett Intelmeit, amely írás a keresztény humanizmus egyik legszebb dokumentuma, és egy mindig új aktualitás politikai etikája. Ez az etika ma igazi védőbástyaként jelenik meg azon barbárság ellen, amely különböző ideológiák csalfa ígéretei mögül fenyeget minket. Éppen csak néhány mondatot idéznék: Légy méltó a királyi koronára, őrizd meg a katolikus és apostoli hitet olyan buzgón és lelkiismeretesen, hogy például szolgálhass mindazoknak, akiket Isten alád rendelt... ezért kérve kérlek és parancsolom: hagyd, hogy mindenben és teljesen a szeretet vezessen téged, légy egészen jóindulatú, ne csak a rokonok és hozzátartozók iránt, hanem az idegenek és mindazok iránt, akik hozzád jönnek... Légy könyörületes minden elnyomottal. Szívedben mindig ott legyen az Úr példája, amikor azt mondja: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. (Mt 9,13J Korunkban, de a múltban is, hosszú évszázadokon keresztül nehéznek, sőt lehetetlennek látszott a politikai gondolkodás és stratégia, a keresztény hit és életszentség összeegyeztetése. Szent István alakjában e két látszólag ellentétes pólus között tökéletes szintézis jelenik meg. Szent István keresztény Magyarországot teremtett hitben fogant erkölcse, saját bölcsessége és megbékítő erejének irányításával. Ma, miközben Európa egységét akarjuk helyreállítani a kereszténység tanítását megtagadó borzalmas háborúk után újra fel kell idézni Szent István királyt, mint a keresztény Európa egyik alapítóját: olyan ember ő, aki képes volt népének önazonosságát nemcsak megőrizni és megújítani, hanem ezzel egyidejű-