Esztergom és Vidéke, 2005

2005-04-21 / 16. szám

2005. április 21 . eSZtHTOD éS VIP6%6 Irodalmi tavaszünnep Garamkövesden Vércse Miklós, Keszegh Pál, Kováts Piroska, Koncsol László Garamkövesd polgárai Gyurcsó István (1915 - 1984) születésnapján év­ről évre emléknapot rendeznek a költő tiszteletére. A reggeltől estig tartó programban most, a kilencvenedik évfordulón az irodalom több részterü­lete lett az ünnepi műsor eseménye. Délelőtt szavalóverseny zajlott: három korcsoport tizennyolc vers­mondója szerepelt szlovákiai ma­gyar költők verseivel. Délután Gyurcsó István emlékművét elbo­rították a nemzetiszín-szalagos koszorúk. Képviseltette magát a koszorúzáson a pozsonyi Magyar Nagykövetség, a család, a falu, a szlovákiai magyar írók, a különfé­le baráti és kulturális szervezetek, körök, társaságok és testvérváro­sok küldöttei. Gyönyörű magyar népdalokat énekelt a párkányi Szi­várvány kórus, ízesen szép kiejtésű gyermekversekkel emlékeztek a ga­ramkövesdi óvodások. Koncsol Lász­ló költő, műfordító szerkesztő pedig kortársak nevében szólt ékesen. Az ünnepi szónok Hodossy Gyula volt, a Szlovákiai Magyar írók Társaságá­nak elnöke, a dunaszerdahelyi Lili­um Aurum (magyar nyelvű) Könyv­kiadó igazgatója. „Ez a tavasz a ma­gyar nyelvterületen mindenütt a vers ünnepévé vált József Attila kapcsán. A vers, az irodalom nemcsak kiejtett szavak, hanem életérzés. Találkozni és beszélgetni kell Gyurcsó István irodalmi örökségéről, amit nekünk itthagyott". Ezután „újabb jelzőkő leleplezé­se történt az utókor számára". így fogalmazta meg az eseményt Sliva Judit, Garamkövesd polgármeste­re. Ugyancsak a község neves szü­lötte dr. Hubik István (1916 ­1994) jogász, könyvszerkesztő és műfordító. Emléktáblával rója le az utókor, a mai nemzedék háláját annak, hogy három ízben is meg­kapta a szlovák irodalom nívódí­ját. A gála díszvendége - Koncsol László - az életművet és a pályafu­tást ismertette: azt a kemény és megpróbáltatásokkal teli kor­társ-irodalmár és műfordítói éle­tet, amit a háború után mind­annyian megéltek. A következő gálaműsor, a kötet­len beszélgetés és személyes be­mutatkozás tárgya is a sors által bonyolított életpálya és műfordí­tás közelmúltbeli bemutatása. En­nek íve az apró lépésektől, folyó­iratbeli közlésektől indult s évek múltán jutott el az elérhető könyv-fordításokig. A megszólaló díszvendégek: Kováts Piroska, Koncsol László, Pásztó András, Tóth Elemér és Vércse Miklós. A szünetben hagyományőrző kézműves kiállítás részesei lehet­tünk. Megnéztük a műfordítók könyvkiállítását. Este a lévai Garammente Színtársulat adta elő Rideg Sándor „Indul a bakter­ház" című vidám játékát (melynek sikeréhez a mennydörgés is jócs­kán hozzájárult...). A koraesti programban a Mura­vidék Baráti Kör Kulturális Egye­sület új kiadványait mutatta be Ruda Gábor. Az Ister-Granum Ré­gió garamkövesdi versünnepe az esztergomi polgárok számára is fi­gyelemkeltő eseményt, mutatott fel. Bemutattuk az Észak-kelet Régió Alapítvány gondozásában megjelent Átkelő című folyóirat el­ső számár, amely valójában az Ister-Granum Eurorégió kulturá­lis-művészeti folyóirata - részben esztergomi szerkesztőbizottsággal és írógárdával. Városunk számára a szerkesztőségi és a színpadi (szö­veg) bemutatást április végére ter­vezzük, ahová jövendőbeli olvasó­inkat, írótársainkat, kritikusain­kat szeretettel várjuk. Horváth Gáborné dr., az Átkelő munkatársa Fotó: Ruda Gábor „Kiskontár" Céhen kívüli terhesség Meglepetés készül? Felébredt Csipkerózsika álmából? Újul a Céhgaléria? Remélem igen. Egy „Kiskontár" (azaz Kontár János) romantikus cinizmusa ráz­za a múlttal rendelkező céh galéri­ájának falait. Apja útján elindult a fiú, nem­csak affinitása, színeinek élénksé­gében is felismerhető a mester, de önálló és saját világot képvisel. Fest rajzot, rajzol festményt, ír ké­pet. Színesen vibrál, ijesztget, meg­nyugtat, elhint és learat, dekorál és felborít. Lélekhajóján utazhatok az elme kiszáradt tengerén a misztikus és hétköznapi csodabogarak között. Bárkák, párkák... - mi van? - ria­dok fel, amikor a megnyitó szöve­géből egy zárkózott embert emle­getnek. A hegedűs Ezen elgondolkodtam, de aki megmutat valamit magából, az nem lehet zárkózott. Friss, lendületes munkáival jo­gosultságot szerzett a közlésre, megmutatkozásra. Itt van! A külső formálja a belsőt, és a belsőn keresztül formálódik a kül­ső világ. Naiv gondolat ez, de a tár­lat láttán bízom benne, hogy lehet így­Remélem, hogy a világban egy­szer valamennyi Kontár ilyen kva­litással fog dolgozni. Nagy szeretettel ajánlom a tisz­telt közönség figyelmébe Kiskontár képeit. F.G. Könyvtári hírek József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából a Helischer József Városi könyvtár rajzpályázatot hirdetett általános iskoláskorú gyermekek számára, melynek témája József At­tila egy versének illusztrációja, képi kifejezése, megjelenítése volt. A felhívásra 181 alkotás ér­kezett, közülük - április végéig - 108 látható a Városháza dísztermében (Deák F. u. 4.) rende­zett kiállításon. * , Ismét „Megbocsátás Hete" a könyvtárban! Április 23-áig mindenkit visszavárnak, aki el­maradt a könyvtárból kölcsönzött dokumentu­mokkal. E dátumig sem postaköltséget, sem ké­sedelmi díjat nem számol fel az intézmény. Ha valaki nem akar személyesen megjelenni, beküldheti a könyveket, vagy akár észrevétle­nül ott is hagyhatja az intézmény folyóirat olva­sójában vagy ruhatári szekrényeiben! * A Nagy Könyv-játék első fordulójának határ­idejét módosították: április 15-én csak az elekt­ronikus úton történő szavazás lehetősége zárult le. A szavazólapokat április 23-áig még be lehet dobni a postaládákba, vagy a könyvtárban lead­ni. Az eredményhirdetés - nagyszabású mtv-műsor keretében - szintén később: 27-én lesz. Ekkor válik nyilvánossá a száz legtöbb je­lölést kapott mű listája. Köszönjük! A Helischer József Városi Könyvtár megkö­szöni mindazok támogatását, akik gazdagabbá tették a Költészet-napi rendezvényüket, és a József Attila pályázataink díjazottainak sok-sok különdíjat juttattak. Köszönet illeti hát a Lőrinc utcai Iroda és La­káskultúra, az árkádok alatti gyógynövény szaküzlet, az árkádok alatti édességbolt, a Gitti Virágbolt, a HÉLIOSZ Bt. Papír és nyomtat­ványbolt, a KA^I és HEIKE Fotóstúdió vezető­it, valamint az ÁRKÁD-VIRÁG Bt.-t, Máder Fe­renc vállalkozót, Ida virágost, valamint a MTESZ Esztergomi székháza vezetőjét. Valamennyi közreműködő, a megjutalmazott pályázók, s a magam nevében is szívből köszö­nöm mindannyiuknak! Várady Eszter, a könyvtár igazgatója Mitter Balázs fotókiállítása A József Attila Általános Iskola Galériájában Kovács Ildikó ta­nár nyitotta meg Mitter Balázs második önálló fotókiállítását. „Az elsőt MARTIN (Szipál Márton), a negyven évig Hollywood­ban élő és alkotó világhírű fotóművész nyitotta meg - előtte - tanít­ványának fogadva. Esztergomban Mudrák Attila volt a mestere. Balázs rajzolni is szeret, kitűnő tanárai voltak a József Atti­lás-években. Ebben az iskolában mindig nagy súlyt helyeztek a mű­vészetek megszerettetésére. Itt született meg a város első iskolai ga­lériája dr. Pifkóné Zachar Anna ösztönzésére sok-sok évvel ezelőtt. S hogy jó ötlet volt, példa erre a többi, városi iskolagaléria." Balázs a „szemmel fényképezők" csoportjában tartozik. Nem­csak néz, hanem lát is és képein mi is mást látunk - és máshogy. Esztergomi városképeket fekete-fehérben: ez lehet egy kőkorlát szépen hajló íve, észrevétlennek tűnő felületek, eddig nem észlelt „hidalja", esti lakótelep, Duna-parti házak és - a köd! Mert az unalmas rossz idő is másként néz ki ezeken a fotókon. Sejtelmes tükörré varázsolja a köznapi pocsolyát, esti fényeket rögzít, egy-egy építkezést vagy a temető esti csendjét. Színes képen a híd, a Duna és a természet szépségeit érzékeljük: a folyó városi kanya­rulatait, a Duna-Maraton mozgalmas eseményeit, egy szántóföld párhuzamos vonalait, a pipacsok vidám vörösét. „Mitter Balázs keresgéli még önmagát, hiszen útja elején jár. Van fantáziája és a kiállított képek azt bizonyítják, hogy érdeklődé­se a szociofotó felé irányul. Az az út Olaszországban kezdődött, méghozzá - Velencében. Egy koldussal, aki úgy helyezkedett el a pa­loták szögei, ívei alatt, hogy Balázs azt mondta, egyben látta mind­azt, amit a fotózásról eddig megtanult". Kovács Ildikó megnyitóját és értékelését pedig azért érezzük hi­telesnek, mert még a „katedra túlsó oldaláról" ismeri az alkotót, törekvéseit évek óta támogatja, helyesli. Kedves színfoltja volt a tárlatnyitásnak polgármesterünk aján­dékának átadása, és a „mostani józsefesek" hangversenye, benne József Attila „Jövendő férfiak" című költeményével. Mitter Balázsnak további alkotói sikereket, kiállítási találkozó­kat kívánunk! H. G. ,A Szeretet és az Igazság költője volt" Ferences diákok József Attiláról Mint arról hírt adtunk, április 11-én a régi Vármegyeháza dísztermé­ben tartotta ünnepi megemlékezését a városi könyvtár József Attila szü­letésének 100. évfordulója tiszteletére. A díjkiosztó ünnepségen beszél­gettem a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium két diákjával, akik részt vettek a centenárium alkalmából meghirdetett irodalmi pályáza­ton, mely szerint mit jelent számukra ma József Attila életműve, költészete, tanításai. Egyikőjük különdíjat is kapott beküldött verséért. Holló-Vaskó Péter végzős, tehát érettségi előtt álló tanuló szerint Jó­zsef Attila egész életében a boldogságot kereste, a szépet, a tisztát, a be­csületes embereket, a tisztességes életet. De soha nem találta meg az igazi boldogságot. Csak amikor verset vagy tanulmányt írt, akkor volt boldog. Költészetét életében nem becsülték meg kellőképpen, még bará­tai is inkább vetélytársat láttak benne, szerelmei, kedvesei sorra cser­benhagyták. Annak ellenére, hogy nem volt a szó hagyományos értelmé­ben vallásos, nem járt templomba, mégis a sorsa, élete, erkölcsi elvei, életmódja olyan volt, mint egy szerzetesé. Szinte Assisi Szent Fe­renc-szerű életet élt, és versei is a szentferenci etikát követik, annak el­lenére, hogy marxistának, szocialistának vallotta, magát. - Keresztény szocialista volt - teszi hozzá Kaj Ádám tizedikes tanuló, aki díjnyertes verset írt József Attiláról. - Szerintetek József Attila tényleg öngyilkos lett, vagy mint azt többen állítják, véletlen vasúti baleset áldozata lett? - Az utolsó versei, búcsúlevelei alapján valószínűbbnek tartjuk, hogy - sajnos - tényleg saját maga vetett végett életének. Ebben közrejátsz­hatott a szerelmi csalódás is, az, hogy Flóra csak betegének tekintette qt, de valóban nem akart velejárni, és nem akart hozzámenni feleségül. O Illyés Gyulát választotta. - Mi történt volna, ha József Attila megéli az ötvenes éveket? - Biztos, hogy csalódott volna a kommunizmusban. Mellőzték volna, kritikus írásait nem adták volna ki, mint ahogy Illyés Gyuláét és a többi népiíróét sem publikálták. - Egy mondatban, hogy foglalnátok össze: ki volt József Attila? - A Szeretet és az Igazság költője volt! Dezső László

Next

/
Thumbnails
Contents