Esztergom és Vidéke, 2005
2005-01-20 / 3. szám
6 S VTO6 Szent chioúfL tziilőmírma a nemzeti egj/jég hölexűje, jelképe á MZölqáléja! Több cél megvalósítását tűzte ki maga elé Esztergom Város Önkormányzata, amikor hozzálátott a város főtere, a Széchenyi tér évtizedek óta esedékes rekonstrukciójának tervezéséhez. A munka több a tér infrastrukturális felújításánál, városszépészeti rendbetételénél. Az arculat mellett megváltozik a tér funkciója is. A kitűzött célok közül az első idegenforgalmi. A város tervei között a legfontosabb, hogy ipara mellett, gazdag történelmi hagyományára és természeti értékeire, szépségeire alapozva Esztergom működése alapjává a turizmust tegye. A város turisztikai vonzerejének hatékonyabb kihasználásához járul hozzá a tér, amely új célpontja lesz a vendégeknek, és a tér által befogadott rendezvényekkel, attrakciókkal csökkenti az idegenforgalmi kereslet szezonális ingadozását. Az újjászülető Széchenyi tér az egységes és rendezett városkép kialakításának koncepciójába is illeszkedik. A település szerkezeti terveiben a tér szűkebb környezete, a mostani Belváros, és az annál területével túlnyúló Királyi városrész kiemelt figyelmet kap. A munkák elvégzésével javul Esztergom környezeti állapota, az épített környezet minősége. Ez növeli a város tőkevonzó képességét, így megerősödnek a helyi vállalkozások, új munkahelyek alakulnak ki. A munkálatok többfunkciós közösségi színtérré alakítják a történelmi teret. A program gazdasági hasznaival növeli Esztergom lakosságmegtartó erejét. Erre a gazdasági versenyképességet, foglalkoztatási helyzetet javító integrált projektre nyerte el tavaly a város az Európai Unió Strukturális Alapja ötszázkilencvenkilencmillió forintos támogatását. Ugyanehhez nyert a város a Belügyminisztérium „EU Önerő Alap" című pályázatán további tizennyolcmilliót. E programmal más, azzal egy időben, azonos pénzügyi és műszaki tartalommal benyújtott pályázatokhoz adott önrészét egészítheti ki a pályázó. A Széchenyi tér pályázatához a város önereje harmincmillió forint, az újabb forrás ennek 60 százalékának visszatérítését jelenti. A gazdasági élet szereplői, munkavállalók, munkaadók, turisták és idegenforgalmi vállalkozások mellett a tér újjászületésének kulturális hasznai is lesznek. A tér tervezésekor számoltak fesztiválok, előadások itt történő megrendezésével. A jelenleg az aszfaltburkolat alatt rejtőző régészeti emlékeket is bemutatják, és új köztéri szobrokat állítanak. E fejlesztés, a látványosságok kihasználásával Esztergom képessé válik vendégeinek több napig történő itt-tartására. A turisztikai kapacitások jelenlegi alacsony kihasználtságát két és félszeresére emeli a rekonstrukciós program. Tudatosan fejlesztik a város vonzáskörzetét, hatékonyabban használják ki a lehetőségeket, a rendelkezésre álló forrásokat, és újakat teremtenek a beruházással. A színvonalas szolgáltatási hátér és változatosabb programkínálat megteremtésével Esztergom a jelenleg három hónapos turisztikai szezont háromnegyed évre Az újjászülető Széchenyi tér nyújtja, ás az ide látogatókat több napig marasztalja a városban. Az eddigi programok mellett új rendezvények, színjátszók előadásai, kamaraszínházi bemutatók, borkóstolás, a középkort felidéző műsorok, költői versengések, családi programok kapnak helyet a téren. A történelmi hagyományokra épülő kulturális kínálat-bővítés olyan nemzetközi, regionális, országos események megszervezésére nyit lehetőséget, amelyek a helyben befolyó közvetlen és közvetett bevételeket is emelik. Ezek összege a számítások szerint meghaladja az évi harmincmillió forintot, jelentősen meghaladva az eddigi hasonló bevételeket. A kerthelyiségek területe négyszeresére bővül a Széchenyi téren, így a területhasználati díj is nő. A rendezvények idejére felállítandó pavilonok díja nő, ahogy a komplex turisztikai hatások eredményeként növekednek az idegenforgalmi adóbevételek is. A tervek szerint a tér összes bevétele meghaladja a negyvenötmillió forintot évenként, míg a fenntartása, üzemeltetése, például a szökőkutak működtetése huszonegymilliós költséget jelent. így nemcsak áttételesen jelent hasznot Esztergom számára a tér, de elkészültét követően egy önmagát fenntartani képes beruházás birtokába kerül Szent István városa. A szolgáltató szektor bővülésével nő a foglalkoztatás szintje, főleg a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással, kereskedelemmel összefüggő területeken. Az Esztergomban megjelenni kívánó tőke számára vonzó, európai színvonalú működési feltételeket biztosító városközpont alakul ki. Emellett a program fontos hozadéka a városmag forgalom-mentesítése, amely új szemléletű parkosítással a tér funkcióinak teljes átalakítására, kávézók, éttermek kialakítására ad lehetőséget. A díszkővel burkolt, kerthelyiségekkel és éttermi teraszokkal újjáélesztett városközpont nemcsak a Várból idesétáló vendégeket csalogatja. Hozzájárul Esztergom polgári társadalmának újjáformálódásához is. Az egységes, rendezett településkép, a város igényeinek megfelelő rendezvények, utcabálok, koncertek, a kisvárosi hangulatú, pihenésre és szórakozásra lehetőséget és alkalmat nyújtó, szabadon átjárható sétatér kialakulása hozzájárul a polgárok életminőségénekjavulásához és a kulturális élet felpezsdüléséhez. Az elmúlt évtizedekben hatalmas beruházáshiány halmozódott fel a települések épületállományában. Ezek a hiányosságok koncentráltan jelentek meg a történelmi településközpontokban. Ez az előző társadalmi rendszerben szándékosan sorvasztani kívánt, a térségi fejlesztésekből rendre kihagyott Esztergomban még szembeötlőbb volt. Bár az elmúlt években az önkormányzat igyekezett ledolgozni a félévszázados hátratétel következményeit, a komplex rekonstrukció a pályázat eredményétől függetlenül elodázhatatlanná vált. A tér átalakítása az idén átadandó termál- és élményfürdővel, Esztergom legnagyobb turisztikai attrakciójává függ össze. Része a város belső területeinek átalakítását célzó programnak, a Meszéna-ház, a Sándor-palota, a levéltári épület felújításával, a Víziváros, az Erzsébet-park városképi rendezésével, a Kis-Duna sétány rehabilitációjával együtt. A program alapvetően beruházás-jellegű, ám figyelembe vesz esélyegyenlőségi szempontokat, igényeket is. Előtérbe kerültek a célcsoportok érdekei a terület burkolatának tervezésekor, ahol a kisgyermekes családok, mozgássérültek és más fogyatékkal élők igényei alapján akadálymentessé teszik a teret. Olyan porfírburkolatot raknak le, amely nem tartalmaz kiemelkedő szegélyeket. Egyszersmind az új burkolat, bár elkészítése költségesebb, mint a hagyományos aszfalt, jobb tűrőké-^riW 8 0*' POLGÁRI HETILAP www.esztergomesvideke.hu E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig LXV évfolyam * Új sorozat XX. évfolyam, 3. szám 2005. január 20. 6 oldal Ára: 75 Ft pessége miatt kevesebb karbantartást, így kevesebb ráfordítást igényel. A kivitelezés során az Európai Unió szabályaival harmonizáló technológiákat, termékeket felhasználó, a környezetvédelem területéhez kapcsolódó tevékenységeket támogató eljárásokat és megoldásokat preferálja az egészséges, tiszta környezetet kialakító terv. A beruházás kivitelezésének első ütemeként elbontják a mostani burkolatot. Ezután hozzálátnak a közművek átépítéséhez, és ezt az alkalmat kihasználják a berendezések, vezetékek szükséges korszerűsítésére is. A muzeológusok, régészek is megragadják az alkalmat, hogy feltárják a már korábban ismert és a még ismeretlen történelmi értékeket. Ezek közül a " Lőrinc-templom a tervek szerint bemutatásra is kerül a tér északi végében. Az alépítményi munkák során térburkolatot, dísz- és egyéb burkolóelemeket raknak le. Átszabják a jelenlegi gyepesített, parkos területet a Szentháromság-szobor körül, és új köztéri szobrokat helyeznek el a téren. A tervek szerint Mária Terézia, Géza fejedelem kap helyet Esztergom új főterén. A szobrokon kívül a tér egységes arculatához, harmonikus összképéhez hozzájárulnak majd az önkormányzat által külön terveztetett tájékoztató táblák, egyedi utcabútorok, padok, hulladékgyűjtők, a burkolatokhoz illeszkedő ágyásszegélyek, a telepíteni kívánt fák, cseijék, virágok. Az esztergomi főtér épületeinek szépítésével, a tér majdani szerepének megfelelő felújításával, a program terveivel, elképzeléseivel összhangban álló átalakításával is többször foglalkoztak a képviselők. A téren álló házak, a homlokzatok mögött rejtőző, a Kis-Duna sétány és a Kossuth Lajos utca felé nyíló átjárók, belső udvarok egy részét is be kívánja vonni az önkormányzat a tér teljes átalakításának és funkcióváltásának programjába. 2004-ben többször foglalkoztak a képviselők a tér ingatlanaira vonatkozó kérdésekkel. A tervezést és a kivitelezést megkönnyíti, hogy a tér épületeinek egy része, köztük a hajdani Takarékpénztár palotája a város tulajdonában van. Tavaly több Széchenyi téren álló épület koncepciós terveire vonatkozó javaslattal foglalkozott a képviselő-testület. Az ingatlanok a város idegenforgalmi központjává váló főtér keretébe illő funkciókat kapnak, vendéglőknek és más turisztikai, vendéglátó és kereskedelmi egységeknek adnak helyet. A tervek szerint a közönség számára megnyitott udvarokon a tér vendéglátó funkcióinak megfelelő éttermek, kerthelyiségek, teraszok kerülnek kialakításra. Néhány udvart összenyitnak, elbontják az utólagosan épített, az épületekhez toldott építményeket. A kialakuló belső, átriumos jellegű udvarokon, udvarra néző helyiségekben kávézó, vagy más vendéglátó-ipari egységhez kapcsolódó kerthelyiség kaphat helyet. Az udvarok megnyitása lehetővé teszi azt is, hogy a gyalogosok számára a Széchenyi teret összekössék a Kis-Duna sétánnyal és a Kossuth Lajos utcával. Az egyik épület emeletén két-három vendégszoba kerül kialakításra, ahol az önkormányzat láthatja vendégül a hivatalos látogatásra érkezőket, például a testvérvárosi küldöttségeket. Az utcafronton kávézó, söröző, egyéb vendéglátási célú hasznosítást írt elő az önkormányzat. A lakásokat elsősorban természetesen a jelenlegi bérlőnek, illetve amennyiben a bent lakó bérlő nem tudja, vagy nem kívánja megvásárolni, abban az esetben pályázati úton kívánják értékesíteni. Ez leginkább a Széchenyi tér 21., a tér legszebb épületeinek egyike esetén bír jelentőséggel. Itt korábban a Takarékpénztár működött, tizenhárom lakás és hat nem lakás céljára szolgáló helyiség van önkormányzati tulajdonban. Az épületre rehabilitációja külön terv alapján történik. Fontos az ingatlan bekapcsolása a Széchenyi tér turistaforgalmába, és az épület patinájához méltó funkció kialakítására kell törekedni. Az épületben lévő alacsony komfortfokozatú, rossz alaprajzi elrendezésű lakások helyén - az első és második emeleten - korszerű, jól értékesíthető polgári lakásokat alakítanak ki. Az épület földszintjén és pinceszintjén található önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben - a közösségi funkciók részbeni megtartása mellett - kávézó, presszó, cukrászda, étterem kialakítását tervezik. Az új funkciókhoz igazodóan felújítják az épület gépészeti hálózatát is, így a kazánház esetleg a pincébe kerülhet. Az épület előtt és annak udvarán teraszt alakítanak ki, a földszinti, illetve a pinceszinten létesítendő üzletekhez kapcsolódóan - és az épület térrel hasonló színvonalon -, azzal szervesen összekötve az udvarán keresztül továbbra is biztosítják az átjárást a Széchenyi tér és Kossuth utca között. Takács István
