Esztergom és Vidéke, 2005

2005-03-24 / 12-13. szám

10 aszcamosn 6s vipéfte 2005. március 24. In memóriám Dr. GAÁL KÁROLY (Pálos) Városunkban az idősebb generációk körében jól ismert a Gaál és a Besey család. Szomorú hír érkezett lapunkhoz, hogy a család legidősebbike, dr. Gaál Károly közgazdász, korábbi idegenforgalmi cégtulajdonos életének 87. évében elhunyt. Fiatal korától a vízisporokat űzte, és talán ennek is volt köszönhető, hogy már túl a 60. éven vált vállalkozóvá. Igaz, ehhez hozzájárult a rendszerváltozás is. Bámulatos volt az a munkaerő, amellyel a maga alapította utazási cégben, valamint a kereskedelmi és iparkamarában szakmai irányítást vállalt. A megyei szervezetben az idegenforgalmi és a vendéglátói osztály alelnöke lett. Ezt a feladatát hat éven át kiválóan végezte. Hosszú élete során sok mindent megélt, mindenkor helytállt. Esztergomban született kispolgári családban, kilencedik gyerekként. Édesapja hivatalnok, a megyei számvevőszék vezetője volt. Szilárd jellemét, legendás természetét tőle örökölte. Az esztergomi reálgimnáziumban végzett, majd Budapesten a József Nádor Műszaki Egyetem közgazdasági karán diplomázott. Tanára volt többek között gróf Teleki Pál és Heller Farkas is. A katonaságot tartalékos tisztként a felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi, valamint a délvidéki bevonulásoknál szolgálta, majd az orosz fronton, a Don mellett töltött egy évet. A háború után kezdetben az önkormányzatban, majd különböző állami vállalatoknál (Lábatlani Vasbeton, Dorogi Mészmű, Országos Cementipari Vállalat) dolgozott. Tíz évig volt könyvelő, pénzügyi vezető, majd főkönyvelő a nagyüzemi mezőgazdaságban. Kezdettől vonzódott az idegenforgalomhoz, de vágya csak nyugdíjba vonulása után, 1978-ban teljesült. Balatonakaiiban kis üdülőtulajdonosokból szervezett meg egy üdülőtársaságot, mely azóta is demokratikus alapon, eredményesen dolgozik. Esztergomban 1995-től működött gazdasági társasága, melynek fő célja a dunai víziturizmus fejlesztése volt. Dr. Gaál Károly kezdeményezte annak idején a hat Duna-menti megye kamarai szakmai együttműködését, amit 1998 szeptember végén Győrben szentesítettek aláírásukkal a megyei elnökök. Ez volt szakmai pályafutásának egyik utolsó nagy vállalkozása, melynek kapcsán 80. születésnapján köszöntöttük őt a megyei kereskedelmi és iparkamarában. Ezután bölcsen átadta vezető szerepét a családi vállalkozásukban és a gazdasági köztestületben is. Valójában élvezhette a nyugdíjas napjait, olvasott, úszott, tanácsokkal látta el a hozzá fordulókat. Mindig szeretettel vártuk betérését a kamara esztergomi székházába, ahol jogosan érezte otthon magát (fotónkon). Éreztük ugyan, hogy életereje a korábbiakhoz képest fogytán van, mégis lesújtott bennünket váratlanul érkezett halálhíre. Tiszteletre méltó és gazdag életút áll mögötte. Temetése 2005. március 22-én volt a Belvárosi Temetőben, a családi sírhelyen. Nyugodjék békében! Továbbképzés idegenvezetőknek Esztergomról Sajtónapi tanácskozás a kereskedelmi és iparkamarában Nyílt napok a párkányi Hídőrházban A történelmi vámszedőház a Duna esztergomi partján található, de az újjáépített Mária Valéria-híd „szellemi őre" Párkányban székel. Ezt a hídőrséget tavaly óta egy, pályázat útján kiválasztott, ösztöndíjas művész vagy tudós tölti be, aki több hónapot a szlovákiai határvárosban töltve munkájával a kultúrák közötti különbségek áthidalásán fáradozik. Január elején Monique Besten amszterdami fotóművész, performer költözött be a Hídőrháznak kinevezett műteremlakásba, aki „szolgálati ideje" feléhez közeledve március 19-én és 20-án az itt készült alkotásait mutatta be az érdeklődőknek. (Társa, Albert van Veenendaal zeneszerző, jazz-zenész műveit ez alkalommal szintén meg lehetett hallgatni.) A művésznő párkányi hangulatképeket megörökítő, a természet és a civilizáció együttélését dokumentáló színes fényképei mellett videoeventek, rajzok és installációk várták a nagy számban betérőket. Monique azonban nemcsak a munkái elkészítésével tölti idejét, ösztöndíja megszabta kötelessége, hogy kapcsolatot alakítson ki a helybeli lakosokkal, és megismerkedjen a várossal. Ennek jegyében ültetett el Párkány és Esztergom területén kétszáz holland tulipánhagymát, amelyek a közelgő enyhébb napokban városszerte jelzik majd a tavasz beköszöntét. (A szellemi hídőrség intézményéről a későbbiekben bővebben szólunk.) Az eseményekről tudósított: Istvánffy Miklós szakmunkásképző, valamint Meszes Balázs a kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi szakképző igazgatója. Juhász József elnök röviden szólt a megyei kamarában megalakult Gazdasági Információs Bizottságról, mely fontos vállalkozói célokat tűzött maga elé. Még megyén belül is jelentősek az egyes régiók és a települések közötti helyi adókülönbségek, valamint a kis- és középvállalkozói működési feltételek. A kamarai tagokhoz több panasz érkezett arról is, hogy az egyes hatóságok az ellenőrzéseket „pótbevételnek" tekintik, és elvtelenül büntetnek. A megyei szervezet keretén belül működő bizottság élére Pén tek Szilveszter tatabányai cégtulajdonos (Rugógyártó Kft.) került, tagja térségünkből dr. Szerencsés László (NOVIMPEX Kft.), Vági Péter (DH24 Kft.), Bátori József (ELEKTROVILL '82 Kft.), valamint Kolonics Tibor (MOMO Hungária Kft.). A bizottság munkájáról a kamarai elnök azt is elmondta, hogy megállapításaik szerint a kis- és középvállalkozások továbbra sem élvezik azt a gazdasági környezetet, pályázati és pénzügyi feltételeket, melyeket jelentőségüknél fogva megérdemelnének. Nehezményezi a kamara, hogy a közigazgatás keretében a vállalkozásokat és a lakosságot is növekvő illetékek sújtják, melyek nagysága az utóbbi években elérte az 50-60 százalékot. A kamara országosan és megyei szinten is kinyilatkozta, hogy nem ért egyet a vállalkozásokat és a lakosságot sújtó, aránytalan áremelkedésekkel. Éppen ezért az említett bizottságuk rendszeresen elemzi a megyei viszonyokat, és véleményét a sajtó útján is közreadja. A beszélgetésen részt vevő sajtók képviselői is kinyilvánították a még sikeresebb együttműködési igényüket. A hivatalos formán túl a házigazdák megvendégelték a sajtósokat, és kötetlen társalgással zárult az estébe nyúló sajtónapi találkozó. Kiállítás Bálint Sándor emlékére Egyedülálló program vette kezdetét március 19-én azzal az egynapos továbbképzéssel, amelyet a Gran Tours utazási iroda hívott életre a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Idegenvezetői Szakmai Osztálya segítségével. Az Esztergomban megforduló turistacsoportok vezetői ugyanis a tapasztalatok szerint nincsenek kellően tájékoztatva az utóbbi évtizedben itt zajlott változásokról, s ennek hatására nem mindig a valóságnak megfelelő kép alakul ki az idelátogatókban a városról. A kamara által meghívott szakemberek tehát ezúttal Esztergom jelenét, terveit ismerhették meg, majd megtekintették a környék országos hírű nevezetességeit (a bényi Árpád-kori templomot, „Pató Pál úr" sírját Szőgyénben). Az első továbbképzést az év során még több követi majd a helyi önkormányzat és Meggyes Tamás polgármester által személyesen is támogatott program keretében. Az európai hírű néprajzkutató, folklorista Bálint Sándor egykori gyűjteménye anyagából nyílt tárlat március 18-án a Főszékesegyházi Kincstár időszaki kiállítótermében. Tavaly, a tudós születése centenáriumán a magángyűjteményét befogadó Szegedi Móra Ferenc Múzeum rendezett kiállítást ennek anyagából, s idén, halála negyedszázados évfordulóján a legértékesebb darabok kerültek Esztergomba. A több néprajz szakos egyetemistát is városunkba vonzó megnyitón előbb Cséfalvay Pál kanonok, a Keresztény Múzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket, ezt követően dr. Paskai László bíboros ismertette a kutató, egyetemi tanár és egyben népszerű keresztény politikus életútját. Ennek során kiemelte Bálint Sándor példaképül állítható jellemét, hitét, amely elvezetett a személyét érintő boldoggá avatási eljárás megindításához. A tárlatot rendező N. Szabó Magdolna az etnográfus gyűjtési tematikájának megfelelően külön figyelmet szentelt Esztergomban az apácamunkáknak és a szentképgyűjtemény darabjainak, de festmények, szobrok is helyet kaptak a sok különleges tárgyi emléket felvonultató kiállításon, amely május végéig várja a látogatókat. Világörökség klub a sikeres folytatás reményében Március 18-án tartotta ez évi első összejövetelét az esztergomi világörökség klub, amelynek fényét a meghívott vendégek megjelenése emelte. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, Rezi Kató Gábor az Esztergomi Vármúzeum anyaintézetének támogatásáról győzte meg a hallgatóságot, a Visegrádról érkezett előadók a helyi tapasztalatokról számoltak be, Fertőtáj küldötte pedig a kapcsolatépítés reményében távozott a vár vörös-márvány terméből. Két beszámoló vezette be a mostani alkalmat, amelyek a világörökségi pályázat sikerének esélyét növelő lehetőségekről szóltak. Tétényi Éva örökségvédelmi tanácsadó előbb a Nemzeti Színházban tavaly - a megyebemutató keretében - megrendezett kerekasztal-beszélgetés tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, majd Sagát Ágnes, a főépítészi iroda munkatársa ismertette a legutóbb Esztergommal kibővült történelmi városok európai szövetsége (AVEC) működését, kiemelve a szervezet kínálta segítségnyújtás módjait. Két előadó beszélt ezek után az esztergomi vár történelmi, művészeti jelentőségéről és a további rekonstrukciós elképzelésekről. Dr. Prokopp Mária művészettörténész professzor a freskórestaurálással kapcsolatban felhívta a figyelmet a most előkerült részletek európai szintű kvalitására, ami a korral foglalkozó olasz művészettörténészek számára is meglepetéssel szolgált. (Horváth Béla múzeumigazgató ígérete szerint a várkápolnát karácsonykor nyithatják meg ismét a közönség előtt.) Vukov Konstantin, a Magyar Építészkamara titkára pedig a középkori palota épületeiről szóló könyvét mutatta be, az itt folyt építkezések hasonlóan magas színvonalát hangsúlyozva. A hozzászólások hosszú sorát indította el a visegrádi példa ismertetése. A világörökséggé nyilvánítás kudarcát követően itt ugyanis a kultúrtáj fogalmának bevonása jelenti az új elemet az egykori tervek átértékelése után. Ezzel kapcsolatban viszont felmerült az Esztergommal közös pályázat benyújtásának igénye. Ezt az elképzelést pozitívan értékelték a bejelentést kommentáló szakemberek, de vita alakult ki kultúrtáj kiterjesztési lehetőségeiről (esetleg Bényig: dr. Horváth István), a régió más, biológiai értékeiről (Koditek Pál), a táj szükségszerű bekapcsolásáról, amivej összefüggésben akár mintapályázatot is be lehetne nyújtani (Balogh Akos). Mint Szőke Mátyás, a visegrádi Mátyás király Múzeum igazgatója megjegyezte, célszerű rövid címszóban megjelölni a két település közös nevezőjét, amit ő a királyi székhelyek fogalomban talált meg. Az est végén tanulságként közps és kisebb szakmai grémiumok kialakítását kezdeményezte Tétényi Éva a megjelentek számára, a résztvevők tehát a többször is hangoztatott összefogás jegyében jelentkezhettek az egyes munkacsoportokba a távozásuk előtt. (Pálos) A Magyar Sajtó Napja egybeesik nemzeti ünnepünkkel, melyet városunkban - hagyományteremtő szándékkal - március 11-én délután rendezett a megyei kereskedelmi és iparkamara. Ezen a vendéglátó szervezet térségi elnökségi tagjai mellett részt vett minden jelentős médium, így a két megyei napilap, a városi, a körzeti, és a Duna Televízió, a régiós hírújság és rádiók, a közelmúltban alapításának 125. évfordulóját ünnepelt Esztergom és Vidéke polgári hetilap, valamint a Spori Print Vincze Nyomdaipari Kft. A házigazdák nevében Juhász József országos alelnök, megyei elnök köszöntötte a sajtó képviselőit és a kamara tisztségviselőit. Városi és az egykori vármegyei sajtótörténetről szólt, kiemelve az egykoron rendkívül fontosságú írott médium szerepét a másfélszáz éves kamarai szervezet életében. Napjainkban hasonló fontossággal bír az elektronikus sajtó is. Az elnök arra is kitért, hogy a kamara hajdani és jelenkori tisztségviselői, küldöttei nemcsak a gazdasági köztestületben, hanem Esztergom és környéke civil szervezeteinek, sportegyesületeinek működtetésében is sokat vállalnak magukra. Szólt az iskolavárosi szerepről, és külön kiemelten a szakképesítést nyújtó intézményekről, amelyeknek vezetői most is itt voltak a sajtóbeszélgetésen. Nevezetesen Pathó Zsolt az ipari