Esztergom és Vidéke, 2005

2005-03-24 / 12-13. szám

8 esztergán vip£%e 2005. március 24. „ Összetartozunk ! " A Bottyánosok Rév-Komáromban Az esztergomi Bottyán János Műszaki Szakközépiskola 40 fős küldöttsége képviselte a régiót március 15-én Rév-Komáromban, Bottyánosok testvériskolájuk, a Rév-komáromi Ipari Középiskola meghívására vettek részt a városi ünnepségeken és a koszorúzáson. Az utazás a Rákóczi Szövetség pályázatán elnyert támogatásból tör­tént. A Jókai szobornál Fehér Csaba múzeumigazgató 1848 üzenetéről beszélt: „1848 a magyar feltámadás felé vezető utat és az egységes magyarságot jelenti, amihez ragaszkodnunk kell mindhalálig." Majd a nemzeti megmaradás szent kötelességének feltételeiről szólt. A magyar történelmi emlékekkel megszentelt város főterén, a Klapka György szobornál dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj alapítója és kuratóriumának elnöke tartott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a szívünkben nincs határ, és nincs okunk lesütni szemünket, 1100 év tanított az emelt főre. Petőfi Sándor: A magyarok Istene című költeményét a Magyar Rádió bemondója, Szalóczy Pál szavalta. A városi ünnepség este a művelődési központban folytatódott, és a „Határok nélkül" diák és ifjúsági fesztivállal zárult, a Magyar Kul­túra Házában. A határon túli magyarok egy része nemcsak kokárdában, hanem kabátján nemzetiszínű „Összetartozunk!" felirattal koszorúzott. Az esztergomi Bottyánosok számára Rév-Komáromban valóra vált az „itthon otthon van" jelmondat. Kép és szöveg: Csonka Szaktanterem avató Március 11-én a „Petőfi-napok" rendezvény-sorozat keretében a nagy költőnkről elnevezett iskolában ünnepélyes keretek között avatták fel a Bárdos Anna énektanárnőről elnevezett „ének-zene szaktanter­met". Bárdos Anna hosszú évekig a Petőfi iskolában ének-zenét okta­tott, s nagyon sokat tett a zeneoktatás Kodály-módszeren alapuló ter­jesztésében. Az avatóünnepségen fellépett az iskola kórusa és nép­tánc-csoportja. Ezt követően felavatták az iskola 1927-es alapításáról ta­núskodó emléktáblát - mely a közelmúltban került elő -, majd a pető­fls-ünnepségek rendezvény-sorozatát Kántor János művésztanár kiállí­tása zárta. Kirándulás az ENEKE-vel: Zsidó Múzeum, Gellért-hegy, Színészmúzeum Március 13-án az ENEKE nyugdíjas klub tagjai autóbuszos kirándu­lást tettek Budapestre. Először a Wesselényi utcai zsinagógát tekintet­ték meg, mely Európában a legnagyobb, és világviszonylatban a New York-i után következik. Az épület 1854 és 1859 között egy német építész tervei alapján készült. Befogadóképessége háromezres, de nagyobb ün­nepek alkalmával még 6-7 ezren is összegyűlnek benne. Udvarán hét­ezer zsidó holtteste nyugszik, akiket a németek pusztítottak el. A zsina­góga mellett található a Zsidó Művészeti Múzeum, mely a zsidó egyházi kultúra csodálatosan szép kegytárgyait mutatja be. A múzeumi látogatás után a klubtagok Budapest csodálatos panorá­májában gyönyörködhettek a Gellért-hegyről. Délután a Bajor Gizi Szí­nészmúzeumot tekintették meg, melyet Gobbi Hilda alapított. A múze­um hazánk legnagyobb színészeinek jelmezeit, használati tárgyait, bútorait, festményeit őrzi. A sok látnivalón túl a tavaszias napsütés is hozzájárult a kirándulók kellemes kikapcsolódásához. Dezső László Bemutató Szeretettel meghívjuk az esztergomi WING TSUN KUNG-FU iskola önvédelmi és harcművészeti bemutatójára. Bemutató helye: Esztergom Petőfi Ált. Isk. tornaterme ideje: 2005. március 29. kedd 19,00-órától Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A belépés ingyenes. Info: Kétyi László (2. mesterfok.) Komárom-Esztergom megyei vezető instruktor, tel : 06 (30) 3962-170, e-mail: lacsal 0fteemail.hu www.wina-tsun.hu Kiállítás és sajtótájékoztató Utazás 2005 Hagyományosan március második felében rendezik meg Bufapesten, a vásárvárosban az utazási és idegenforgalmi iro­dák kiállítását. Városunkból a főszerepet a Gran Tours Utazá­si Iroda, a Fesztivál Kht. és a Várszínház Alapítvány játszot­ta. Csütörtökön - a kiállítás nyi­tónapján - sajtótájékoztatóra is sor került. Ezen Stiglmayer Gábor, a Fesztivál Kht. ügyve­zető igazgatója beszámolt arról, hogy a nyári hónapokban - a ta­valyihoz hasonlóan - a Kis-Du­na sétányon, a Vízivárosban és a Prímás-szigeten lesznek a helyszínek. Horányi László mű­vészeti vezető a várszínházi elő­adások előkészületeiről adott számot. Fönt a Várban - a ha­gyományos helyszínen - szá­mos bemutatóra készülnek, melynek pontosított program­ját még időben lapunkhoz is el­juttatják. Örvendetes volt az esztergo­mi standon látni a sok új színes prospektust, mely már az épülő élményfürdőt is tartalmazta. Azok az érdeklődők, akik nem jutottak föl a Hungexpo te­rületére az országos és nemzet­közi kiállításra, az esztergomi vonatkozású szép kiadványo­kat a Gran Tours Széchenyi téri irodájában beszerezhetik. (Pálos) Diák-s^jtód^j at nyert Égő Áron (-los) A Magyar Sajtó Napja al­kalmából Budapesten az Újság­írók Országos Egyesületének székházában adták át a szakmai díjakat. Négy éve működik ha­zánkban a Diák- és Ifjúsági Újság­írók Országos Egyesülete, mely a felnőttekhez hasonlóan ugyan­csak kiadta az ez évi díját. Orszá­gos pályázati kiírást tettek közzé, melyre elsősorban középiskolások jelentkezését várták. Nekünk, esz­tergomiaknak ismert tény, hogy az Árpád-házi Szent Erzsébet Közép­iskola már harmadik éve rendsze­rességgel kiadja az Elizium nevű diáklapot. Chalupa Zoltán tanár, iskolaigazgató szemelte ki a lap megszervezésére Égő Áron diákot, aki jelenleg az érettségi előtt álló 12/A osztály tanulója. Egő Áront a mai esztergomi középiskolás korú­ak szinte valamennyien ismerik. A József Attila Általános Iskolában kezdte tanulmányait, ahol csatla­kozott a Meggyes Miklósné tanár­nő vezette Do-bo-gó Színpadhoz. A Vár a színhely című rendezvényso­rozat keretében évekkel ezelőtt mutatták be Örkény István Pisti a vérzivatarban című színművét. Ennek főszerepét Égő Áron ját­szotta, mely alakítással színjátszó díjat nyert. De nemcsak a színjátszás, ha­nem az éneklés és a zene is kedvé­re volt. Újságírói tevékenységét igazából az Árpád-házi Szent Er­zsébet Középiskolában élhette ki, hiszen a negyedévente általában 10 oldalon megjelenő diákújság minden fázisának motorja ma is. Általában ő írja a címoldali cikke­ket, szervezi a tanár és diákszerző­ket. Az érettségi előtt álló eszter­gomi fiú kedvence a magyar nyelv és irodalom, a történelem és a mű­vészettörténet. Már beadta felvé­teli kérelmét a Pécsi Egyetem filo­zófia-néprajz szakára. Bevallása szerint most már minden idejét a sikeres és jó eredménnyel kecseg­tető érettségire és a felvételire va­ló felkészülésre fordítja. A 2005. évi diákújságírói országos sajtódí­jgt az Elizium iskolaújságban ko­rábban megjelent cikkeivel pá­lyázta, és nyerte el. Az országos szervezet indoklásában kihangsú­lyozta: „az emberi hangú, gondo­latgazdag kulturális értékeket köz­vetítő" alkotásait. Legifjabb pályatársunk iskolai újságírói sikeréhez gratulálunk, és kívánjuk, hogy humán műveltségi törekvéseit és céljait az egyetemi tanulmányai során sikerrel foly­tassa! Csaba atya levele a rekecsenyi Babba Mária iskoláról Mint azt egyik előző számunkban ígértük, időről időre kitekintünk Csángófóldre is, ahol Esztergom városa részt vesz egy iskola létreho­zásában. De tesszük ezt azért is, mert olvasóink közül többen jelezték: szívesen támogatnák ennek a nemes ügynek mielőbbi megvalósítását. Szerkesztőségünk is örömmel szolgálja a testvériesülést, most azzal, hogy közreadja Csaba testvér legújabb, csángó véreinkhez írott levelét - amely azonban nemcsak a címzetteknek szól.... Kedves Csángó-Magyar Testvéreim! Kéréseteket, hogy segítsünk a Boldogságos Szűzanya tiszteleté­re egy magyar tannyelvű iskola­központot létesíteni szülőfölde­teken, Moldvában, a Szent Fe­renc Alapítvány erdélyi és ma­gyarországi kuratóriuma is pozi­tívan bírálta el. A döntést mindjárt tettek kö­vették, és így vásároltunk egy 4.75 ha területet Rekecseny ha­tárában, az iskolaközpont kiala­kítására, és ugyancsak itt vet­tünk egy 10 hektárnál nagyobb területet, ahol szolgálati lakáso­kat lehetne építeni a tanároknak és az iskolaközpont többi alkal­mazottjának. Felkértük Káldi Gyula ma­gyarországi építészt, hogy álmai­tokat, álmainkat öntse formába, készítsen március 5-re egy vázla­tot, tervezze meg a jövendő Báb­ba Mária iskolaközpontot. Nagyon fontosnak látom, hogy mindazok, akik számára fontos ez az iskolaközpont, mondják el a véleményüket, hogy a mérnök úr a reális igények, el­képzelések alapján rajzolja meg a terveket. Szeretettel kérlek, hogy akár az országban, vagy akár külföldön tanuló, vagy már vég­zett csángómagyar fiataloknak, és nem csak nekik a véleményét kérjétek ki, hisz az lenne a fontos, hogy ők, akik ebben az iskolában tanítani, dolgozni fognak, magu­kénak érezzék ezt a kezdeménye­zést. Össze kellene állítani egy lis­tát azon személyek névsorával, akiket a tavaszi alapkőletételre szeretnénk meghívni. Fontosnak látom, hogy e személyek között úgy a román állami, mint egyhá­zi méltóságok szerepeljenek. (...) Természetesen mindazokat, a­kikre mint támogatókra számít­hatunk, meghívjuk erre a népün­nepélyre. Úgy gondolom, hogy ezt az ünnepélyes alapkőletételt, mely­re természetesen minden csán­gó-magyar testvér is hivatalos, május elsejére lehetne időzíteni. A közös ünnep nagyon sok fe­szültséget feloldana, és így talán a hivatalos engedélyek beszerzé­se is gördülékenyebben menne. Úgy gondolom, hogy célunkat nem kell takargatni, rejtegetni, hisz egészen biztos, hogy nem csak az Úr Isten, s nem csak a magyar nemzet, hanem Európa minden szabadságot, demokráci­át szerető, tisztelő népe, beleért­ve a román nemzetet is, támogat­ni fogja e senki ellen nem irányu­ló álmotok valóra váltását. Az lenne jó, ha az alapkőleté­tel után már el is kezdődhetne az építkezés, amit két síkon kell folytatni. Egyfelől az iskolaköz­pont falait kell felépíteni, másfe­lől az iskolát, mint intézményt kellene megszervezni, hogy mire az épületek elkészülnek, akkorra a tantestület, a munkatársak csapata is körvonalazódjon. Én szeretettel biztatom a Csángómagyar Szövetséget, hogy ahogy engem felkért az iskola megépítésére, kérjük fel Hegyeli Attilát, a Moldvai Csángómagyar oktatási program vezetőjét, hogy mint igazgató, a jövendőbeli Bab­ba Mária iskolaközpont szerve­zési, működtetési stratégiáját se­gítsen kidolgozni. Fontos, hogy tisztán lássunk: hisz végül is le­het egy önálló magyar tannyelvű állami iskolát, vagy alapítványi magán iskolát is működtetni az új épületben. Hogy melyik lenne kivitelezhető, előnyös, azt fel kell mérni. Én úgy gondolom, hogy Hegyeli Attila végzettsége és ta­pasztalata alapján rendelkezik azzal a rálátással, hogy megszer­vezze azt a csapatot, amelyik a Csángóma- gyar Szövetség segít­ségével ezt az iskolát működtetni fogja. Természetes, hogy mind­azok segítségét kérjük, akik Európa egyik legveszélyezte­tettebb nemzeti kisebbségé­nek, a moldvai csángómagya­roknak megmaradását és fel­emelkedését fontosnak lát­ják. Mi nem csak kalácsot, de tanácsot, imát, sőt fizikai se­gítséget is alázattal elfoga­dunk, azért, hogy ez az isko­laközpont ne csak megszü­lessen, hanem beinduljon a lehető legrövidebb időn be­lül. Meg vagyok győződve, hogy az Úr Isten kegyelméből, a Bol­dogságos Szűz Anya segítségével - akihez Csíksomlyóra ti maga­tok is, de őseitek is, oly sokszor elzarándokoltatok - meg fog épülni ez az iskola központ. Meg fog épülni az iskola központ tantermekkel, szakműhelyekkel, bentlakással, ebédlőkkel Isten dicsőségére, mindannyiunk örö­mére. Kisebb testvéri szeretettel, Böjté Csaba ofm, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents