Esztergom és Vidéke, 2005

2005-03-24 / 12-13. szám

2005. március 24. esztmsojp és vip6%e 3 A képviselő-testület döntéseiből Esztergom költségvetése A város 12,5 milliárdos költségvetését elfogadta a képviselő-testület. Altalános- és céltartalékokra 277 millió forintot különített el az önkormányzat. A költségvetéshez csatolt könyvvizsgálói jelentés megállapította, hogy az állami támogatások és az átengedett adók aránya 2005-ben csökkent. A kötelezően előírt közalkalmazotti béremelés 200 milliós többletkiadásához az állam mindössze 18 millió forinttal járul hozzá. Az önkormányzat intézményi kiadásai 2,2 milliárd forintra növekedtek többek között a közüzemi díjak átlagon felüli emelkedései miatt. Beruházásokra és felújításokra összesen 4,1 milliárd forint jut az idén a városban, melynek megvalósuláshoz hitelt is igénybe vesz az önkormányzat. A város bevételei a tervezet szerint 2005-ben 6,5 %-kal nőnek. A Nyári Játékok megvalósítására és egyéb kulturális rendezvényekre 181 millió forint áll rendelkezésre a költségvetésben. Elkészült három városrész szabályozási terve A Szent-Tamás-hegy, az északi városrész és a Búbánat-völgy térségére vonatkozó építési szabályzatról határoztak a képviselők. Az Építési Törvénynek megfelelően a településrendezés kötelező részéhez tartozik a helyi építési szabályozási terv, melyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és rendelettel állapít meg. Esztergom Város Önkormányzata decemberben hozott határozatával elfogadta Szent István városának Településszerkezeti Tervét. A dokumentumok nagy szakmai sikert arattak, és nemcsak a városrészek szabályozását alapozzák meg, hanem Esztergom műemlék-együttesének világörökséggé minősítését is. A mérnöki irodák által készített, és a testület által elfogadott terveket az önkormányzat eljuttatja az engedélyező szakhatóságokhoz, és bemutatja a város polgárainak is, kikérve véleményüket. A tervek elfogadása után feloldják az építési tilalmat a három városrészben. Pályázat díszburkolatra A képviselő-testület a kulturális bizottság döntését támogatva indul az Aradi tér burkolati anyagainak biztosítására a Wienerberger Rt. pályázatán. A cég kétfordulós országos szintű pályázatot hirdetett „Terca jövőtér" címmel. A gyár célja, hogy minél több és minél jobb minőségű, elsősorban a pihenést, kikapcsolódást szolgáló köztér épüljön Magyarországon. Ennek elősegítése érdekében az Rt. természetes anyagaival és a célnak megfelelő terekre vonatkozó építészeti tervvel kívánja támogatni a települési önkormányzatokat. A Wienerberger részéről felkért bíráló bizottság révén a második fordulóban nyertesnek ítélt tervet kapják meg az első fordulóban győztes önkormányzatok, a tervekben szereplő, a cég által gyártott, illetve forgalmazott termékekkel együtt. Pályázatok A Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgó, a Féja Géza Közösségi Ház és a Szentgyörgymezői Olvasókör számára összesen egymillió forint pályázati önerőt biztosítottak a képviselők. Nyertes pályázat esetén a három esztergomi intézmény eszközállományának bővítéséhez kétmillió forint áll rendelkezésre. Ugyancsak egymillió forintot kap a Helischer József Városi Könyvtár állománygyarapítási pályázatához. A Prímás-szigeti intézmény szintén az önerő mértékéig nyerhet el támogatást, így új könyvek beszerzésére kétmillió forintot fordíthat majd. Újabb lépés a Sötétkapu megnyitása felé Az önkormányzati beruházásban megújuló Kanonok sor és a katolikus egyház által renovált és funkcionálisan átalakuló Oszeminárium épületegyüttese körüli szenny- és csapadékvízelvezető csatornák megépítésére közbeszerzési eljárást írtak ki. Ez az első lépés annak az elhatározásnak a megvalósításában, hogy a környékbeli utak felújítása után a Kanonok sort a Sötétkapun át megnyissák a 11-es főút felé. A képviselő-testület tavaly októberben elfogadta a város 2005-2006-ra szóló fólhalmozási programját. A terv szintén tartalmazza a beruházást. Idén az élményfürdő megvalósítása mellett a Sötétkapu és Dózsa György tér szenny- és csapadékcsatorna építését, a Kanonoksor előtt csapadékcsatorna építését, majd ezt követően a Sötétkapu megnyitását és a Kanonok sor előtti útépítést irányozza elő a program. Új cég települ Esztergom Ipari Parkjába Az Ökoprodukt SY Kft. bejelentette vételi szándékát egy, az Esztergom déli részén fekvő Ipari Parkban elterülő háromezer négyzetméteres telekre. A cég a több, mint tizennégy és félmillió forintos területen elektrotechnikai termékek gyártását, raktározását és értékesítését végzi. A cég itt tervezi letelepíteni térségbeli üzleti partnereit is. Cégek alapításáról határoztak Egy nemrégiben elkészült tanulmány alapján elvi döntést hozott a képviselő-testület arról, hogy a későbbiekben néhány közösségi feladat elvégzésére közhasznú társaságokat, illetve kft.-ket alapít a város. Az útkarbantartást, kátyúzást december óta a polgármesteri hivatal munkatársai végzik, és az elv a gyakorlatban bevált. Az önkormányzat úgy véli, a cégek megalakításával, a külső befektetők bekapcsolódásával magasabb szinten, rugalmasabban és áttekinthetőbben lehet ellátni a parképítési és -gondozási, tervezési, vagyon- és ingatlankezelési közfeladatokat. Első körben a pályázatok elkészítésére és az önkormányzati épületek őrzésére alapít céget az önkormányzat. Kastélyt vásárol Esztergom az erdélyi Vargyason Megveszi az önkormányzat a restaurált és nemrégiben a tulajdonosainak visszaadott vargyasi Daniel-kastélyt, hogy ezentúl az önkormányzat tulajdonaként szolgálja az esztergomi polgárok pihenését. Az erdélyi, magyarlakta vidéken álló kastély üdülőként hasznosítható abban az időszakban is, amikor Esztergomból nem érkezik látogató. Méltó környezetben kapcsolódhatnak ki Szent István városának diákjai és lakói. Mint ismeretes, az önkormányzat tavaly döntött arról, hogy a Tatabányával és Oroszlánnyal közösen tulajdonolt balatoni üdülőben lévő, mindössze egyszobányi tulajdonrészét eladja. A XVI-XVII. századi reneszánsz épületegyüttes a barokk és klasszicizmus elemeit is őrzi. 1580-ban már állott a reneszánsz kastély. Jónéhány, a Daniel-család címerével díszített kőtábla őrzi a bővítések, emlékezetes események évszámait. 1729-ben nyerte el az épület jellegzetes barokk homlokzatát, duplatetejét. Északi oldalának mai arculatát, klasszicista kiugró részét 1853-ban kapta. 1920-22 között „toronybástyás toldást" kapott. 1937-ben építették az északi oldal neoreneszánsz tornácát. A kastély déli kertje egy arborétum ritkaságait, díszfáit őrzi. Két vérbükk, egy cukorjuhar, egy szomorú kőris, szürke nyárfa, platánlevelű korai juhar közt itt áll a vidék egyetlen piramidális tölgye. A Danielek neogótikus temetkezési kriptája a temetőben van. Itt nyugszanak a család elmúlt évszázadban elhalt tagjai. Az 1981-84 között restaurált kastély a helyi tanács és a rendőrőrs székhelye volt. (Sajtózözlemény) Pártelkötelezettség!! fejlesztési tanács a Dunakanyarban? Az Ister-Granum Eurorégió támogatásáról biztosítja a Dunakanyar Charta aláíróit, és kiáll az alulról szerveződő, a törvényi előírásoknak megfelelő, az érintett települések szavazati többségén alapuló Térségfejlesztési Tanács megalakulása mellett - áll abban a határozatban, amelyet a mintegy száz polgármestert tömörítő szervezet közgyűlése egyhangúlag fogadott el Esztergomban. A polgármesterek azért emelték fel szavukat, mert Budapesten a dunakanyari települések feje felett, a kistérségek aránytalanul kismértékű képviseletével megalakult a megyei, régiós hatalmi viszonyokat leképező Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács. A szervezetet Tatabánya, Székesfehérvár, Budapest, Salgótarján és Miskolc központú szervezetek vezetői alapították, akik mandátumukat pártpolitikusként és nem választott képviselőként szerezték. A Tanács közgyűlés és szervezet nélküli elnöksége kilenc tagú, melyből a kistérségek mindössze három helyet kapnak. Á polgármesterek kifogásolják, hogy az MSZP három politikusa által aláírt alapító okirat nem veszi figyelembe a 2001-ben indult, a Dunakanyarban lévő települések által aláírt Dunakanyar Chartát és az ott elfogadott alapszabályt. A Chartát 72 dunakanyari település hozta létre azzal a szándékkal, hogy közösen lépjenek fel a térség fejlesztésének érdekében. E kezdeményezés a dunakanyari lakosoktól indult, akik felismerték, hogy csakis az egyéni és kiscsoportos érdekeiket félretéve, összefogva lehet sikeres a szándékuk. Az ötletet felkarolták a települések polgármesterei, és a Dunakanyar öt városa - Esztergom, Visegrád, Szentendre, Vác és Nagymaros - is a kezdetektől aktívan részt vett az együttműködésben. A Charta tagjai pályázatokon indultak és nyertek, rendszeresen megrendezték a Dunakanyar Konferenciát, honlapot készítettek, kidolgozták a Dunakanyar turisztikai stratégiáját. A 2003 évi konferencia után a résztvevők döntöttek a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács létrehozásáról és - a Területfejlesztési Törvényt figyelembe véve - a megyei önkormányzat segítségét kérték. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat ilyen előzmények után - a Dunakanyar településeinek megkerülésével - létrehozta a Dunakanyar Területfejlesztési Tanácsot. Az előkészületekből kitűnik, hogy a szervezők valódi vita és egyeztetés nélkül, önkényesen akarnak dönteni a térség területfejlesztéséről. A Dunakanyar településeinek nem áll érdekében részt venni egy antidemokratikusan, a pártállami múlt módszereit idéző módon létrehozott szervezetben, melyben a szubszidiaritás elvét sárba tiporják, azaz az érintett településeknek nem biztosítanak valódi érdekképviseletet. (Sajtóközlemény) Tovább szélesedik a választék A Ujabb képzések Esztergomban Az^ esztergomi Balassa Gazdasági Szakközépiskola vendége volt Kékesi Árpád, a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt. Komárom-Esztergom megyei igazgatóságának képviseletében. A tatai intézmény képviselőjét Meszes Balázs igazgató fogadta. A szakmai megbeszélés hátterét az adta, hogy mindkét képző intézmény több évtizedes hagyománnyal rendelkezik a gazdasági szakképzés területén, ezen belül pedig a felnőttoktatásban. A két iskola képviselője elsősorban a közösen lebonyolítandó jövőbeni képzésekről tartott megbeszélést. Kékesi Árpád elmondta: azért esett a választás az esztergomi iskolára, mert olyan stabil, nagy hagyományokkal, megyei és országos versenyeredményekkel rendelkező intézményt szeretettek volna partnernek megnyerni képzéseik lebonyolításához, amelyre hosszú távon is számíthatnak. Az esztergomi iskola részéről Meszes Balázs igazgató kiemelte: a tervezett képzések eredményesen egészítenék ki az iskola már meglévő komplex szakképzési rendszerét, hiszen eddig is hasonló területre képeztek szakembereket. A közel kétórás egyeztetés eredményeképpen a tavasz folyamán újabb képzésekkel bővül az esztergomi szakközépiskola szűkösnek már eddig sem nevezhető kínálata. így a mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, pénzügyi-számviteli ügyintéző, a társadalombiztosítási ügyintéző, valamint a jövedéki ügyintéző szakképzéseket is felveszi a kínálatába a Balassa Gazdasági Szakközépiskola a Perfekt Rt. szervezésében.