Esztergom és Vidéke, 2005

2005-03-10 / 10-11. szám

POLGÁFM^TERI HIVATAt Keliscft-.r -r Városi Könyvtir 2500 Eszti. ncsicsM. u. 5. Tel.: 33/523-170, Fax: 33/401-919 Adószám: 15334807-2-11 wofn 6 s VID6 5zent ístuán szülóuárpsa a nemzeti egység bölcsője, jelképe és szolgálója! POLGÁRI HETILAP www.esztergomesvideke.hu E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig LXV évfolyam * Új sorozat XX. évfolyam, 10-11. szám 2005. március 10. 8 oldal Ára: 75 Ft "...Magyarország történetében sok bús lapok mellett sok örömlap is van; de talán nekünk adja meg isten azon dicsőséget, hogy Magyarország általakulását vérontás nélkül eszközölhetjük, és a melly dicsőséget megszerezni lelkünknek legforróbb vágya" (Pozsony, márczius 17.1848.) A-— . . Március idusán Március 15-ét, az 184849-es forradalom és szabadságharc évfordulóját a hagyományok szerint ünnepeljük meg Esztergomban. Tíz órakor városi ünnepséggel kezdődik a program a Megyeháza dísztermében. Ezután 10.45 órakor zászlófelvonás lesz katonai tiszteletadással a Városháza előtt, majd emlékmenet indul a 48-as temetőbe, ahol koszorúzási ünnepség keretében dr. Kovács István történész mond ünnepi beszédet. A programot tábori mise zárja dr. Kiss-Rigó László püspök celebrálásával. Március A márciusi örömben oly emlékezők kellenek, akik lelkesen idézik azt a szárnyaló szellemet a kokárdás hóesésben ott, a múzeum lépcsőjén, ahol Petőfi minden szava süvített, mint a légörvény és sodorta a tömeget soha nem képzelt tettekre, amikor a fegyvertelent zsandári önkény rettegte. Lett belőle szabadságharc, világraszóló küzdelem, de hatása a bukással nem múlhatott el hirtelen. Arad, Világos, Segesvár annyi jelkép egy nemzetnek, Tápióbicske, Nagysalló soha feledve nem lesznek, minden március idézi azt a kokárdás új csodát, szárnyalásban, zuhanásban melyet a világ megcsodált, mi sem értjük egészen a magyar lelkialkatot: miért harcoltunk még tovább, ha Európa hallgatott? Szállási Árpád „Kossuth Lajos azt üzente..." Március elején, a „szibériai tavaszban" arra voltam kíváncsi, hogy most, 2005-ben, mennyire ismerik az átlagemberek 1848 történéseit, mit tudnak Petőfiről, Kossuthról, ismerik-e a Kossuth-nótát? Jártam iskolákban, presszókban, megállítottam kérdéseimmel az utca emberét, érdeklődtem az üzletekben, a bevásárló központokban. Az első riportalanyom egy 16 éves forma fiatalember volt, akit kutyasétáltatás közben szólítottam meg: - Mit tud Ön a Kossuth-nótáról? - faggattam. - Kossuth-rjóta? Ez ugye magyar szám. Nem szerepel a legutóbbi slágerlistán. Én különben sem szeretem a magyar számokat, csak az amerikai és az angol slágereket követem. Es ezzel sietve elköszönt. Egy büfében középkorú munkásokra bukkantam. Mindegyiken festékes munkásruha volt, valószínűleg csak egy kávéra vagy egy pohár sörre ugrottak be. - Kossuthról hallottunk, az egy nagyon jó és olcsó cigaretta volt - mondja az egyik tréfálkozva. - Meg Kossuth Lajosról is sokat tudunk - szól a másik. - Ha annak idején Rákóczival összefogtak volna, most Magyarország független lenne. Egy középiskolában már ravaszabbul teszem fel a kérdést: - Tudjátok-e, hogy mi a Kossuth Rádió szignálja? - kérdezem két fiatal lánytól. Nevetgélnek, elpirulnak, elgondolkodnak, aztán dúdolni kezdik a közismert dallamot. - Azt hiszem, ez a Rákóczi-induló! ijiondja az egyik. - Dehogyis - így a másik. - Éz a Kossuth-induló... És hogy van a szövege? - Tanultuk általános iskolában, de már elfelejtettem. Az utcán hazafelé menet egy idősebb öregurat állítok meg: - Jó napot, bátyámuram! El tudná nekem énekelni a Kossuth-nótát? Az öregúr - lehet vagy nyolcvan éves - „vigyázba" vágja magát, és egyből énekelni kezdi érces, csengő hangon: „Esik eső karikára / Kossuth Lajos kalapjára..." Aztán egy szuszra elfúlja az összes strófát, olyanokat is, amilyeneket én sem ismerek. Látva megilletődött arcomat, beszélni kezd: - Ne csodálkozzon fiatalember! En akkor voltam diák, amikor még kötelező volt megtanulni a Nemzeti dalt kívülről, a Tizenkét pontot, Petőfi összes közismertebb költeményét, és természetesen a Kossuth-nótát is. Most is készülők a forradalom évfordulójának megünneplésére, a régi, diákkori hatvanéves kokárdámat már kikészítettem: 15-én gyalog megyek ki a tömeggel a Honvédtemetőbe! Dezső László Tovább épülő közösség Törökországgal Szombaton délelőtt - háromszázhúsz év után - török hivatalos vezetők látogattak az esztergomi várba. A Moharren Ergül polgármester vezette bejkozi küldöttség, Yuksel Baki és Emin Yavuz alpolgármester, Cengiz Ozdemir képviselő, Coskon Tosun sajtófőnök és Mehmet Asa tanácsadó a Vár épületegyüttesének megtekintése után délután a Dunakanyar nevezetességeit látogatták meg, majd este búcsúvacsorát adott tiszteletükre Meggyes Tamás polgármeseter. A Vár visszafoglalása óta első békés török delegáció csütörtök este érkezett Szent István városába, pénteken a Balassa Múzeumban dr. Horváth István igazgató mutatta be Esztergom törökkori történelmét. Délelőtt még meglátogatták a Duna-parti dzsámit, ahol a tulajdonos, dr. Szekeres József kalauzolta az Isztambul egyik negyedmilliós kerületéből érkezett vezetőket. Moharren Ergül elismerését fejezte ki Szekeres Józsefnek a török műemlék helyreállítása érdekében végzett munkáért, és felajánlotta Bejkoz segítségét az esztergomi török emlékek megőrzéséhez. Pénteken délután esztergomi képviselők társaságában a város legnagyobb üzemében, a Suzuki-autógyárban tettek látogatást. A kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit feltérképező küldöttség ígéretet tett arra, hogy a műemlékekre építve közös turisztikai programokat alakítanak ki, növelve a török beutazók számát. A polgármester ígérete szerint nyáron törökül tanuló ferences diákokat látnak vendégül, és bekapcsolódnak a József Attila születésének századik évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségekbe. Tisztelgés egy jelentős esztergomi festőművész, Einczinger Ferenc emléke előtt Március 13-án Einczinger Ferenc (1879 - 1950) festőművész tiszteletére megemlékezést rendeznek a következő program szerint: 15 órakor koszorúzás lesz a művész emléktáblájánál (Kis-Duna sétány 12.), ahol az Esztergom Barátainak Egyesülete nevében beszédet mond Nagyfalusi Tibor, majd 15.45 órakor hangversenyre kerül sor a Vízivárosi plébániatemplomban a Malom Művészeti Műhely közreműködésével, orgonál Rozsár Brigitta. Ezt követően, 16.30-kor „Látva tanulni törekedtem a belefáradásig" címmel Einczinger Ferenc életmű kiállítása nyílik a Keresztény Múzeumban. Köszöntőt mond dr. Cséfalvay Pál múzeumigazgató. A kiállítást megnyitja dr. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár. A Keresztény Múzeum tárlatával egyidejűleg az esztergomi Balassa Múzeum bemutatja Einczinger Ferencnek az esztergomi vár ásatásait ábrázoló műveit. Á kiállítást Kontsek Ildikó és dr. Zsembery Dezső rendezte. A tárlat a múzeum földszinti termeiben május 29-éig- hétfő kivételével - naponta 10-17 óra között tekinthető meg. Az Esztergom és Vidéke mai számának 6. oldalát szentelte a művész emlékének. Hatvanadik születésnapján köszöntjük József Attila-díjas költő-barátunkat, a „renszerdöntögető" Sárándi Józsefet! „Nekem csak a megalázottak szomorúsága tetszik / s a staféta-düh mely célt ér majd / egy nálunk-jobb nemzedékkel..." c?Cedue& ^ásAa/f 'öme/ cbínoAád' cu lequtó&bi, még/ mjomda^xis^ kányAm/h távsasáqéAan/. ^zzel/ a> ^ém^képpel/ kívánjuk: szafiowidfanaÁ továAA köteleid/ és/ éueicL, de/ köz&esi ma/ladj/ rney annak, aki mindlq/ is/ uoliát: költő/, úió/, és/— Szállási/ <s4vpáddal/ szólva/ — „betyár bátorságú Sobri". ^sten éltessen! * Mai lapszámunk 5. oldalát Sárándi József munkássága bemutatásának szenteljük - legújabb kötetéből válogatva. g \ 1 _5§ÉI J %