Esztergom és Vidéke, 2005
2005-03-03 / 9. szám
6 s vip6 f^e Izent lütnán szülotiárosa a nemzeti egység bölcsője, jelképe és szolgálója! POLGÁRI HETILAP www. esz tergomesvideke. hu E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig LXV évfolyam * Új sorozat XX. évfolyam, 9. szám 2005. március 3. 6 oldal Ára: 75 Ft Ülés ezet t a képviselő-testűlet Új kitüntetéseket alapít Esztergom Az esztergomi elismerésekről szóló 1978-as rendelet mára korszerűtlenné vált, szövegezése az elmúlt huszonhét év módosításai miatt nehezen érthető, ezért új tartalmú, egységes szerkezetű rendelet alkotásához látott neki az önkormányzat. A koncepció szerint évente nem egy, hanem két, a város által elismert személy kapja meg az „Esztergom díszpolgára" címet, amelyet a március 15-ei és az október 23-ai állami ünnepeinken adományoz Szent István városa. Az új rendelet már nem tartalmazza az „Esztergomért Emlékplakett" és az „Esztergomért Emléklap " kitüntetéseket. Szerepüket tizenegy, a különböző szakmai területeken végzett tevékenységért adható díjak veszik át. A külkapcsolatok terén eddig is adományozott Boldog Gi zella-díjhoz és az orvosok Dr. Gönczy Béla-díjahoz hasonló kitüntetéseket kapnak majd az Esztergomot a gazdaság, a környezetvédelem, a kultúra, a sport, az oktatás, a városszépítés területén gyarapítók, a kiemelkedő közösségek, a szociális ellátásban dolgozók és a vallási, egyházi tevékenységet végzők. A rendelet előkészítésének idején a képviselők javaslatai alapján döntik el az egyes díjak elnevezését. A cél az, hogy a névadással emléket állítsanak Esztergom nagyjainak. A testület ülésén a képviselők dr. Jócsik Lajos ökológus, Rubik Ernő mérnök, Einczinger Ferenc, a takarékpénztár vezetője, a Babits által is emlegetett Erna nővér, Szabó Olga nevét javasolták megörökíteni Esztergom kitüntetéseivel. Újabb támogatás a kárpátaljai magyar főiskolának Esztergom az idei költségvetéséből egymillió forintos támogatást nyújt a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolának. 2003ban négy és félmillió forinttal járult hozzá az önkormányzat a beregszászi iskolaépület felújításához, a testület a mostani döntésével az intézmény fenntartási költségeihez nyújt segítséget. Meggyes Tamás polgármester intézkedett arról is, hogy a döntést követően az összeget a lehető leggyorsabban átutalják. A főiskola története 1993-ra nyúlik vissza, amikor a Beregszászi Városi Tanács közreműködésével három szervezet, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Református Egyház megalakította a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Koditek Pál, a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság elnöke, Petrovics János tanácsnok, Kolumbán György, a Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság elnöke és Orosz Ildikó, a főiskola elnöke az Esztergom-terem átadásakor. Alapítványt. 1994-ben Beregszászon, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kihelyezett speciális képzéseként, megindult a magyar nyelvű felsőfokú oktatás tanítói, óvodapedagógiai, angol-történelem és angolföldrajz szakon. 1996-ban a főiskola megkapta az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium oktatásra feljogosító működési engedélyét. A főiskola hosszú távú biztonságos működésének elősegítésére a beregszászi közgyűlés 2001-ben az oktatási intézetnek ajándékozta a főterén álló volt Törvényszék épületét. Mivel a főiskolát működtető alapítvány ukrán állami költségvetési támogatásban nem részesül, a pályázati lehetőségei korlátozottak, ezért - az épület felújításához a magyar önkormányzatok segítségében bízva - támogatási rendszert dolgoztak ki. Ennek keretében Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épület dísztermének felújításához adott négy és félmilliós támogatást 2003-ban. Az Esztergom nevét viselő díszterem decemberi ünnepélyes avatásán négyfős küldöttség képviselte a várost. A főiskola működtetését, funkciójának fenntartását, az anyanyelvi oktatás biztosítása érdekében, nemzetpolitikai szempontból is fontosnak tartja az esztergomi önkormányzat. Az intézmény a magyar összefogás jelképévé válik, demonstrálja a határok feletti összmagyar érdekek meglétét a Kárpát-medencében, amelyet Esztergom mindig elismert és magáénak vallott, amelyben a városnak mindig kiemelkedő szerepe volt. Döntés az új hajókikötő építésének előkészítéséről Tartós használatra bérbe veszi az önkormányzat a Prímás-szigeten megépülő nemzetközi személyhaj ó-kikötő lépcsős rakpartjának kialakításához szükséges, állami tulajdonban lévő ingatlanokat. A beruházás kivitelezését megkönnyíti, ha a partszakaszt kikötő körüli része - egy kézben van, ezért a testület úgy döntött, hogy tíz évre, évi félmillió forint használati díjat ajánl a terület birtokosának. Az önkormányzat több évre kiható programot dolgozott ki Esztergom idegenforgalmának átalakítására. A terv egyik fontos eleme az új, esztergomi nemzetközi személyforgalmi kikötő kiépítése. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a 2003. május 29-én a város önkormányzatával és a Mahart PassNave céggel háromoldalú együttműködési megállapodást kötött, melyben a minisztérium, a kikötő megépítéséhez 200 millió forintos támogatást ígért. A minisztérium a megállapodást felmondta, ezért a város úgy döntött, a hajóállomás megvalósításához pályázati forrásokat igyekszik elnyerni. A pályázatokon való részvételnél is fontos tényező, hogy a beruházás megvalósításához szükséges terület egy tulajdonos kezében, illetve egy használó kezelésében legyen. Önkormányzati kézbe kerül Besze János háza A megyei önkormányzattal folytatott tárgyalások eredményeként Esztergom város megveheti Besze János nemzetőrparancsnok, Széchenyi tér 10. szám alatt található házát. A korábban az MSZMP városi bizottságának is helyet adó épület megvételével folytatódik az az önkormányzati program, amelynek keretében a város igyekszik megtartani és fejleszteni a főteret övező ingatlanokat, és megvásárolni az eladásra felkínált épületeket. A városvezetés célja: építészeti értékeinek megóvása, az Esztergom történelmi múltjából adódó előnyök kiaknázása. A bel- és külföldi turizmus fellendítése érdekében növeli szeretné a város vonzerejét, ezért cél a belváros, a Széchenyi tér rekonstrukciója. A Széchenyi teret és környékét mediterrán hangulatú, sétálóutca jellegű területté formálja a tavasszal kezdődő nagy rekonstrukciós beruházás. A teret körülvevő épületekben éttermi, kávéházi és szolgáltató funkciókat alakítanak ki, amelyek a városi polgárok és az ide érkező turisták kényelmét, szórakozását biztosítják. (Sajtóközlemény) Pénzügyileg is reálissá vált a Nagyszeminárium teljes felújítása (Pálos) Már korábban hírül adtuk, hogy dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek védnöksége alatt, és dr. Kiss-Rigó László püspök főiskolai főigazgató irányításával folyik az egykori Papnevelő Intézet (Nagyszeminárium) forint-milliárdokat kitevő felújítása. A mai Esztergomi Hittudományi Főiskola elődje Nagymagyarországon elsőként 437 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Nagyszombatban. A török hódoltság után a hazatért esztergomi érsek áldásos intézkedése során 1867-ben készült el a Nagyszeminárium csodálatos épülete, Hild József tervei alapján. Arról is írtunk már az előző években, hogy a világörökségben regisztrált épület hasznos területe több mint 10 ezer négyzetméter. A Bazilika szomszédságában, a Szent István tér Duna felőli oldalán elhelyezkedő pazar épület a Trianon előtti Magyarországon 300-400 kispap képzését szolgálta. 1949-ben államosították, katonai középiskola lett, majd az "ideiglenesen" hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok kórházaként a végletekig lepusztult. Az esztergomiak szerették volna, hogy ide kerüljön a Pázmány Péter Katolikus Egyetem központja, ám ma már beláthatjuk, hogy annak idején ennek nem volt meg a pénzügyi realitása. Fénykorában ilyennek látták elődeink Dr. Paskai László bíboros, korábbi prímás, érsek, majd őt követve dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek a római katolikus főegyházmegye minden anyagi lehetőségét mozgósította, így évekkel ezelőtt szerény mértékben bár, de megindult a felújítás. Két éve a munkák nagy lendületet vettek, és napjainkban ez még csak fokozódhat az újabb 680 millió forint előteremtésével. Dr. Kiss-Rigó László püspök, teológiai főigazgató elmondta, hogy a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretén belül a felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének támogatására kiírt pályázatra az Esztergomi Hittudományi Főiskola is benyújtotta igényét. Természetesen partnereket találtak a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolában, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemben, és azon belül is már a Mindszenty iskolában működő Nyugati Szláv Kulturális Kutatócsoportban. Kiss-Rigó László püspök évek óta vendégprofesszora a Szlovákiai Rózsahegyi Katolikus Egyetemnek. Az egyetem rektorával kialakult jó kapcsolat révén a szlovák intézmény esztergomi tagozatot indít, melyben a felvidéki magyar nyelvű hallgatók folytathatják egyetemi képzésüket. Dr. Kiss-Rigó László arról is tájékoztatott bennünket, hogy a felsorolt oktatási és kutatási intézményeken kívül mások is helyet kapnak a Nagyszemináriumban. Ide költözik végleges helyére a Főkáptalani Levéltár és a Prímási Levéltár. Itt kap méltó helyet a Kincstár, továbbá a Vízivárosból ide költözik a Bibliotheca jelentős könyvtári anyaga. Elképzelni is nehéz annak, aki még nem járt a Várhegyen, a Nagyszemináriumban, hogy 500 fős kongresszusi központot alakítanak ki benne, és zarándokközpontnak is helyet biztosítanak. * * A tudományt, az oktatást, a kutatást szolgáló épületegyüttes felújításának pénzügyi feltétele ezzel a 680 millió forintos pályázati pénzzel egészen közel került az elképzelések megvalósításához. Nekünk, esztergomiaknak ennek fontossága felér az ipari park fejlesztésével, az ott megvalósuló munkahely-teremtésekkel, a készülődő termál- és élményfürdővel.
